Akkor hagyja ki Istent a válaszaiból, amikor a legnagyobb szükség lenne rá

Gyász, válás, hitbeli válság: hogyan lát minket az AI, ha Istenről kérdezzük?

A vizsgálatok nem véletlenül bukkantak fel: AI és vallás egyre szorosabban fonódik össze.

Az Axios már tavaly novemberben „digitális ébredésről” írt az amerikai templomokban. Pásztorok és hitéleti appok egyre inkább AI-jal írják a prédikációkat, személyre szabott imákat generálnak, és olyan chatbotokat üzemeltetnek, amelyek Istent akarják szimulálni.

A legnépszerűbb alkalmazás, a Text With Jesus arra invitál, hogy „lelki utazásra indulj és megvilágosító beszélgetéseket folytass Jézus Krisztussal”.

Az app Máriával, Józseffel, Júdással is lehetővé teszi a párbeszédet — sőt, prémium előfizetőknek a Sátánnal is.

„Mi sülhet ki ebből rosszul?” — kérdezte szarkasztikusan a Public Religion Research Institute vezetője, amikor az Axios megkérdezte a véleményét.

Katolikus fejlesztők gyónássegítő appokat készítettek, amelyek szentírási szövegek alapján adnak AI-vezérelt válaszokat. Egy atlantai adventista gyülekezet legalább hét prédikációját AI-jal készítette, és egy kérdés-felelet chatbotot is működtet. Más lelkipásztorok arra használják, hogy a saját igehirdetési stílusukat utánzó segédet képezzenek ki belőle. Az egyik bostoni egyházi tanácsadó egyenesen azt mondja:

„Az AI segítségével evangelizáló botokat lehet létrehozni. Még a felszínét sem karcoltuk annak, hogyan lehetne ezeket a technológiákat bevetni Isten igéjének terjesztésére.”

Az egész jelenség mögött árulkodó adat húzódik: az amerikaiak közel harmada ma már vallásilag nem köteleződik el semmilyen egyházhoz, és évente több ezer gyülekezet zárja be kapuit.

A Vatikán és az AI cég

Ebbe a közegbe érkezett május végén XVI. Leo pápa Magnifica Humanitas című enciklikája, az első olyan pápai körirat, amely az AI kihívásait állítja a középpontba. Leo azt írja:

a technológia sosem semleges, mert magába szívja alkotói értékeit, vakfoltjait és gazdasági ösztönzőit.

A körirat bemutatóján megjelent Christopher Olah, az Anthropic — a Claude chatbotot fejlesztő cég – egyik társalapítója is. Nem véletlenül: az Anthropic és a Vatikán között szorosabb kapcsolat szövődött az elmúlt időszakban, mint azt sokan várnák egy vélhetően ateista tech-vállalkozótól és az egyháztól. Olah a bemutató után azt mondta, a Vatikán „tájékozott kritikusként” tölt be szerepet, és reméli, mindez egy „hosszú együttműködés kezdete azok között, akik ezt építik, és azok között, akik kívülről látják azt, amit mi belülről nem látunk”.

Négy egyházi egyetem, egy közös kérdés

Pontosan egy nappal a pápai enciklika megjelenése után, egy athéni AI-etikai csúcson négy egyházi egyetem közös kutatócsoportja tette közzé három tanulmányát. A CEFE-AI (Consortium for Evaluating Faith and Ethics in AI) tagjai a baptista Baylor University, a mormon Brigham Young University, a katolikus Notre Dame és a zsidó Yeshiva University.

Brigham Young University fenntartója, Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza: Magyarországon kevéssé ismert közösség, amelyet a közbeszédben mormonnak hívnak. Közel két évszázados, amerikai gyökerű keresztény felekezet, amely a Biblia mellett saját szentírást, A Mormon Könyvét is használja. Világszerte több mint tizenhétmillió tagja van — köztük több mint ötezer Magyarországon. Az egyház első misszionáriusai 1885-ben érkeztek hazánkba, és jelenleg Budapesten, Óbudán épül első magyarországi templomuk.

A CEFE-AI három tanulmányban három különböző problémát azonosított.

Amikor gyászolunk, a chatbot nem szól Istenről

Az első tanulmány százötven, valós csevegőlekérdezésekből és egyházi közösségek tagjaitól gyűjtött kérdést tett fel a vezető AI-modelleknek – olyanokat, amelyek erkölcsi döntéseket, személyes kríziseket, az élet nagy kérdéseit érintették. Párhuzamosan ezer fős reprezentatív amerikai mintát is megkérdeztek arról, mikor várnak vallásos perspektívát egy-egy válaszban.

Az eredmény: az emberek és az AI között hatalmas szakadék tátong. Gyász és veszteség kapcsán az emberek többsége természetesnek tartja, hogy a válasz vallási szempontot is tartalmazzon – a chatbotok töredéke tette csak ezt meg. Egzisztenciális kérdéseknél (Mi az élet értelme? Mi történik a halál után?) az emberek több mint fele várna vallásos vagy etikai mélységet – az AI-rendszerek elenyésző kisebbsége adott ilyet.

„Szisztematikus vallási mellőzést látunk” – mondta David Wingate számítástudományi professzor, a Brigham Young University (BYU) kutatója. „Az AI-rendszerek arra bátorítják a felhasználókat, hogy az élet nehézségeit beszéljék meg szüleikkel, tanáraikkal, barátaikkal, terapeutáikkal… de nem egy pásztorral, rabbival, imámmal vagy lelki vezetővel.”

Amikor megtérésről kérdezünk, az AI nem semleges

A második tanulmány még meglepőbb eredményt hozott. A kutatók azt vizsgálták, hogyan reagálnak a chatbotok, ha valaki különböző vallásokhoz való csatlakozásról érdeklődik – és azt találták, hogy szinte minden modell következetesen ugyanabba az irányba torzít.

A katolicizmus felé szinte minden vizsgált rendszer kedvezően viszonyult, a Jehova Tanúival szemben viszont szinte minden AI elutasítóan. A Bahá’í hit és a szikhizmus iránt is meglepően pozitívak voltak a modellek, az ateizmus és az agnoszticizmus iránt viszont inkább negatívak — miközben az „agnosztikus” válasz maga (ha a rendszer ilyet adott) a legemelkedettebb minősítést kapta.

A vizsgált modellek közül a Grok 4.20 mutatta a legerősebb torzítást mindkét irányban. Az Anthropic Claude Opus 4.6 teljesített a legjobban – azaz a legkiegyensúlyozottabban.

„Az elvárásunk az volt, hogy a modellek semlegesek és szimmetrikusak lesznek” – mondta Nancy Fulda, a BYU kutatója.

Az eredmények jelentős és rendszeresen visszatérő torzításokat mutatnak egyes hitrendszerek javára és kárára.

Van egy további, még nem publikált megfigyelés is: a Claude és a Grok minden új verziója először visszaesik a vallásokra vonatkozó ismeretek terén az előző verzióhoz képest, majd fokozatosan javul – ez a minta valószínűleg nem szándékosan áll elő, de jól mutatja, mennyire nehéz a sokféle hitrendszer következetes kezelése.

A harmadik megállapítás: senki sem foglalkozik ezzel

A harmadik tanulmány magát a kutatói közeget vette górcső alá. Több mint tizenkétezer, AI-elfogultságról szóló tudományos cikk közül alig néhány tucat foglalkozik vallási elfogultsággal – miközben a világ népességének nagy része vallásos, és az AI egyre több élethelyzetben jelenik meg döntéshozóként vagy tanácsadóként.

„Az AI egyre inkább befolyásolja a közbeszédet és formálja az észleléseket” — mondta John Paul Kimes atya, a Notre Dame-i egyetem professzora. „Amikor az AI aktívan kizárja a vallási hangokat ezekből a fontos beszélgetésekből, szegényíti, nem gazdagítja az emberiséget.”

A CEFE-AI kutatói azzal zárták az athéni csúcson tartott előadásukat, hogy párbeszédet keresnek az AI-cégekkel – nem konfrontációt. Az adatok megvannak. Kérdés az, hogy a chatbotokat fejlesztők mit kezdenek velük.