Trump a 107 éve halott Roosevelttel beszélgetett – és megint füllentett

Donald Trump elnök arról is gondoskodik, hogy a kánikulai uborkaszezonban se legyen hiány feltűnést keltő hírekből – ezúttal a csúcstechnológia, azaz AI-Roosevelt bevetésével sikerült akkorát trumposkodnia, hogy a hír berobbant a nemzetközi lapok vezető hírei közé.

Az amerikai elnök szerdán ellátogatott az észak-dakotai Medora városában található új Theodore Roosevelt Elnöki Könyvtárba, hogy átvágja a megnyitó szalagot, és – mint megszokhattuk tőle – egy jellegzetesen furcsa beszédet is tartson.

Trump beszélt az 1919-ben elhunyt Theodore Roosevelt elnök (nem tévesztendő össze a 32. elnök Franklin D. Roosevelttel) mesterséges intelligencia által előállított változatával is: a volt amerikai elnök AI-verziója a Microsoft és a LemonSlice mesterséges intelligencia laboratórium által épített új kiállítás része.

Az AI-jal működő kiállítás neve „Beszélj TR-rel”. A látogatók odaléphetnek egy vezérlőpulthoz, és a személyre szabott RFID-karkötőjük közli a múzeumi kijelzővel a nevüket és az életkorukat. A látogatókat ezután arra kérik, nyomjanak meg egy gombot, hogy beszélhessenek a virtuális elnökkel.

Az interneten közzétett videók szerint Trump a Panama-csatornáról, egy Roosevelt által 1903-ban indított és 1914-ben befejezett projektről kérdezte a mesterséges intelligenciát.

„A Panama-csatornát tartja a legnagyobb eredményének?” – kérdezte Trump.

– Nos, akkor igen – válaszolta a mesterséges intelligencia. – A csatornára büszke vagyok. De a nagyság fura dolog. Nem mindig a legnagyobb vagy legmerészebb munka számít a legfontosabbnak. A Panama-csatorna megmutatta, mit érhet el Amerika, ha kitart és gyorsan cselekszik, amikor a világ késlekedik.

Ennek ellenére a legnagyobb munkámnak az emberek élete javulását tekintem: a felépült parkokat, a biztonságossá tett élelmiszereket és gyógyszereket, a sokakkal – nem csak kevesekkel – kötött méltányos megállapodásokat” – válaszolta az AI-Roosevelt.

Trump azt válaszolta, hogy „megtiszteltetésnek érzi, hogy ma vele lehet”.

Hogyan „beszél” egy 107 éve halott elnök – és mennyit tud a halála óta eltelt világról?

Az AI-Roosevelt rendszere két, egymásra épülő rétegből áll. Az alsó réteg egy nyelvi modell (LLM), amelyet kifejezetten Roosevelt saját szövegein – beszédein, levelein, könyvein – képeztek ki, hogy a válaszai stílusban, szóhasználatban és gondolkodásmódban is a valódi elnökhöz hasonlítsanak. Lina Colucci, a LemonSlice vezérigazgatója és társalapítója a Gizmodónak elmondta, hogy a Microsoft profi színészt bérelt fel, aki Roosevelt fennmaradt hangfelvételei alapján kölcsönözte a mesterséges intelligencia hangját. Erre a nyelvi rétegre épül a LemonSlice valós idejű videómodellje, amely – Colucci megfogalmazása szerint – „egyfajta grafikus rétegként” ráilleszti Roosevelt arcát, testét és fizikai megjelenését a beszélő rendszerre, így a látogató egy élő, mozgó, szinkronizált arcú „elnökkel” beszélget, nem egy hangdobozzal.

Mennyit tud a halála óta eltelt eseményekről? A rendelkezésre álló információk alapján a rendszert szándékosan Roosevelt korabeli szövegeire és stílusára építették, tehát elsődlegesen történelmi személyiségként viselkedik, nem mindentudó, naprakész chatbotként. Ez magyarázza, hogy Trump kérdésére a Panama-csatornáról a mesterséges intelligencia kizárólag az ő életében megtörtént eseményekre, a csatornaépítésre, a nemzeti parkokra, a „Square Deal” programra (Roosevelt „méltányos elosztás” elnevezésű belpolitikai programjára) hivatkozott, és nem szólt bele a csatorna későbbi, XX–XXI. századi sorsába. Vagyis abba, hogy 1999-ben végleg Panamához került, vagy hogy Trump elnöksége alatt milyen viták zajlanak körülötte. Ez a fajta „korlátozott, korhű tudás” akár tervezési döntés lehet: egy ilyen kiállítási AI-nál kifejezetten előny, ha a rendszer nem mai politikai vitákba szól bele Roosevelt szájával, hanem a történelmi hitelesség keretein belül marad.

Colucci elmondása szerint a kiállítás már évek óta készül, de cége mindössze négy hónappal ezelőtt kapott megbízást, hogy dolgozzon a mesterséges intelligencia által vezérelt Roosevelt vizuális elemein. „A LemonSlice-nál valós idejű videómodelleket és testreszabott interaktív avatarokat képezünk” – mondta Colucci. A rendszer emellett kor szerint is alkalmazkodik: „Mindent, amit Roosevelt mond, úgy terveztek, hogy PG-13 (13 éven felülieknek ajánlott amerikai korhatár-besorolás) szintű legyen, de van egy plusz gyerek mód is” – tette hozzá, megjegyezve, hogy a gyerekek jellemzően Rooseveltet kedvenc ételéről és színéről kérdezgetik.

Trump és a mesterséges intelligencia közötti interakcióról még nem tettek közzé teljes videót, de Colucci szerint Trump Roosevelt elnökségéről, a háborúról és a Panama-csatornáról kérdezett, ahogy az néhány, a közösségi médiában terjedő videóban is látható.

Trump egyértelműen büszke volt a beszélgetésére, és az azt követő beszédében a tömegnek ezt nyilatkozta: „Még Theodore Roosevelttel is beszélgettem. Azt kérdeztem: »Mit gondol a Panama-csatornáról? Ezt tartja a legnagyobb eredményének? És mit gondol arról a tényről, hogy a demokraták 1 dollárért odaadták a Panama-csatornát Panamának?«”

Az 1 dolláros történet – megint – nem igaz

Jimmy Carter demokrata elnök 1977-ben aláírta a Torrijos–Carter szerződéseket, amelyek megkezdték a Panama-csatorna Panamának történő visszaadásának hosszú folyamatát; a teljes átadásra csak 1999-ben került sor. Trump állítása, miszerint ez „1 dollárért” történt, a Newsweek tényellenőrzése szerint egyértelműen hamis: a szerződések nem egyszerű adásvételről szóltak, hanem átfogó diplomáciai megállapodásról, amely az Egyesült Államok részéről mintegy 345 millió dollárnyi hitelt és katonai támogatást is tartalmazott Panama számára az átmenet idejére.

Trump nem először ismételte el ezt a valótlan állítást: a Panama-csatorna „1 dolláros eladásáról” szóló verziót évek óta, rendszeresen felhozza, jóllehet a tényellenőrzések sorra megcáfolják.

Az interneten közzétett videók mutatják ugyan Trump első kérdését a Panama-csatornával kapcsolatban, de nem látszik rajtuk az elnök második, az 1 dolláros eladásra vonatkozó kérdése. Colucci szerint Trump talán később tért vissza, hogy feltegye ezt a kérdést. Úgy fest, Eric Trump elkaphatta azt a pillanatot, amikor a mesterséges intelligencia válaszolt.

„…Minden akaratomat beleadtam ebbe a csatornába” – mondja a mesterséges intelligencia a csak részletében rögzített videóban. „Mert az volt a célom, hogy a népünket szolgáljam, nem pedig hogy tétlenségben vagy vég nélküli fecsegésben elillanjak.”