Humanoid orvosi robotok a világon először végeztek el egy teljes műtétet

Egy humanoid sebészrobot emberi orvos segítségével távolított el egy epehólyagot, a másik műtétet pedig két, egymás mellett dolgozó robot végezte el – emberi kéz fizikai közreműködése nélkül, kizárólag távvezérléssel. Mindkét beavatkozás sikeres volt, és ezzel a Kaliforniai Egyetem San Diegó-i kutatócsoportja olyat ért el, amire eddig sehol a világon nem volt példa.

A teleoperátoros humanoid robotok két minimálisan invazív műtétet hajtottak végre élő sertések epehólyagjának eltávolításával, egy preklinikai vizsgálat során (emberen történő alkalmazás előtti tesztelési szakasz, amikor az eljárást még csak állatkísérletekben próbálják ki), amelynek eredményeit a Nature folyóiratban publikálták 2026. július 8-án.

Ha ez a megközelítés végül klinikailag is alkalmasnak bizonyul emberi betegek számára, a sebészek humanoid robotokat használhatnak majd távolról robotasszisztált sebészeti ellátás elvégzésére olyan kisebb kórházakban és klinikákon, amelyeknek nincs erőforrásuk speciális, ám drága sebészeti robotok telepítésére.

Az első műtétnél egy humanoid sebészrobot és egy asszisztensként mellette álló emberi orvos közösen távolította el egy sertés epehólyagját. A másodikban két, egymás mellett dolgozó, távirányított humanoid robot végezte el ugyanezt a beavatkozást – helyt állt emberi kéz fizikai közreműködése nélkül a műtőben, bár igaz, mindkét gépet emberi sebészek vezérelték a konzoloktól. Ez a projekt igazi újdonsága: nem különleges, célgépként megépített sebészeti robotokról van szó, hanem általános célú, emberi alakú gépekről, amelyet – megfelelő adapterekkel – be lehetett vonni az operáló csapatba.

Miért éppen a humanoid forma?

A kísérletben egy Unitree G1 humanoid robotot használtak, amelyet a vezető kínai robotikai cég, az Unitree gyártott. A legolcsóbb, fogásra alkalmatlan kezű G1 modell induló ára 13 500 dollár, a szállítási költségek pedig 300 és 1200 dollár között mozognak, míg az olyan fontos fejlesztések, mint az ügyes robotkezek, plusz költségükkel könnyen meghaladhatják a 67 000 dollárt is.

Ez a Kínában gyártott humanoid robot még mindig lényegesen olcsóbb, mint a speciális sebészeti robotok, például az Intuitive Surgical da Vinci sebészeti rendszere, amelynek ára félmillió dollártól több millió dollárig terjedhet.

Hazai helyzet A da Vinci Magyarországon is jelen van: az Országos Onkológiai Intézetben, a Jahn Ferenc Kórházban, a Semmelweis Egyetemen, a Pécsi Tudományegyetemen és a győri Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórházban is dolgoznak vele, a fővárosi Szent Magdolna Magánkórházban pedig nemrég állt szolgálatba az ország első, egyetlen metszésen át operáló da Vinci SP rendszere is.
A programot 2022-ben indították el, és azóta összesen nyolc rendszer működik az országban – jórészt uniós forrásból.

A speciális sebészeti robotok akár 800 kilogrammot is nyomhatnak, és a humanoidoknál lényegesen több helyet foglalnak el a műtőkben. Összehasonlításképpen, az Unitree humanoid robotok, amelyek mindössze 1,5 méter magasak és 27 kilogrammot nyomnak, sokkal alkalmasabbak lehetnek kisebb klinikai környezetekben és földrajzilag távoli területeken.

Ez olcsóbb, a műtőben elfoglalt helynek is csak a töredékét igényli. Így könnyen bevethető bárhol: nehezen elérhető terepen, csatatéren, sőt még az űrben is

– mondta Shanglei Liu, a Kaliforniai Egyetem San Diegó-i Orvostudományi Karának sebészeti adjunktusa a UC San Diego Today-nek adott nyilatkozatában, aki maga is irányította a robotot a kísérlet során.

A humanoid robotok sebészi távirányítása még mindig kísérleti fázisban van, még akkor is, ha ebben a preklinikai vizsgálatban sikeresen végeztek műtéteket élő állatokon.

A műtétre való felkészülés kihívásai

A San Diegó-i kutatóknak fizikai adaptereket kellett építeniük, hogy a „Surgie”-nak becézett (a név az angol surgery, azaz „sebészet” szóból származik, kicsinyítőképzővel ellátva — nagyjából „Sebészke” lehetne a magyar megfelelője) humanoid robotok sebészeti eszközöket tudjanak kezelni. Emellett olyan szoftvert is fejlesztettek, amely lehetővé teszi, hogy az intuitív emberi kézmozdulatok zökkenőmentesen átültethessék a robotok csuklójához rögzített sebészeti eszközök vezérlésébe.

Az élő sertésen végzett első műtét során egy emberi sebész állt a humanoid robot mellett asszisztensként, míg a második műtétnél két távvezérelt robot dolgozott együtt.

A kísérlet ugyanakkor a humanoid robotok távműtétekben való alkalmazásának jelenlegi korlátait is feltárta. A csapatnak a műtét során több percre szünetet kellett tartania, hogy a pontosság érdekében újrakalibrálja a robotokat, vagy hogy fizikailag megfelelő helyzetbe mozgassa a robot testét vagy karját a műtéti eszközökhöz képest. Ez azt jelentette, hogy a beavatkozás „sokkal tovább tartott, mint a meglévő speciális sebészeti rendszerekkel” – írta az UC San Diego Today.

Az Unitree G1 kompakt felépítése, mindössze 450 milliméteres karfesztávolsággal – szemben egy felnőtt ember 1,6–1,8 méteres tartományával – szintén korlátozta a távoli kezelők hatótávolságát.

Az emberi kezelő kézmozdulatai és a robot ezt követő mozgása közötti bármilyen késés fontos szempont lehet a távvezérelt műtéteket magában foglaló jövőbeli klinikai forgatókönyvek szempontjából is. A jelenlegi távvezérelt humanoid rendszerek késleltetése jellemzően több száz milliszekundum, miközben a korábbi tanulmányok szerint a sebészeti robotoknál ideális esetben 150 milliszekundum alatti késleltetésre lenne szükség – írták a kutatók a Nature-ben megjelent tanulmányukban.

Autonóm robotokra várva

Hol van itt az AI? A július 8-i műtétet nem valamiféle mesterséges intelligencia irányította. A „LapSurgie” rendszer egy hagyományos, klasszikus robotikai távvezérlő architektúra: a sebész kéz- és ujjmozdulatait egy matematikai, előre programozott inverz kinematikai leképezés fordítja le a robotkar mozgására – gépi tanulás, neurális háló vagy nyelvi modell nélkül. A humanoid robot lényegében egy nagyon kifinomult bábfigura: amit a sebész keze csinál, azt csinálja a robotkéz is, egy az egyben.

Az AI-ígéret azonban létezik, csak nem ebben a tanulmányban. Michael Yip, a kutatás egyik vezetője egy külön, 2025 júliusi Science Robotics-véleménycikkében amellett érvel, hogy a sebészeti robotika legnagyobb hiányossága éppen az, hogy egyelőre nem használja ki azokat az „AI-alapmodelleket”, amelyek az elmúlt évben már látványosan felgyorsították az ipari humanoid robotok tanulását. Érvelése szerint,

ha a sebészrobotok is kart és ujjas kezet kapnak – vagyis humanoid formát öltenek –, akkor idővel ugyanazokból az óriási, sok robotból gyűjtött mozgásadatokból profitálhatnak majd, mint egy gyári humanoid.

Ez az elképzelés az egyik fő oka annak, hogy a kutatók miért éppen a humanoid formát választották egy újabb, célgépként megépített sebészeti robot helyett.

Ma még messze vannak az általános célú robotok, amelyek képesek emberi beavatkozás nélkül, önállóan elvégezni a munkájukat. A projekt „világelsősége” egy rendkívül gondosan felügyelt, emberi kézzel irányított teljesítmény, nem pedig egy teljesen önállóan gondolkodó gép sikere. Ettől azonban a tudományos eredmény nem lesz kisebb: egy tömeggyártásban készült humanoid – megfelelő szoftverrel és adapterekkel – alkalmas laparoszkópos sebészetre. Ez önmagában is jelentős mérnöki teljesítmény, még akkor is, ha a végeredmény, a humanoid által végzett műtét joggal tűnik ijesztőnek.

A humanoid robotika egyébként sem áll meg az orvoslásnál: egy tavaly júniusi Morgan Stanley-elemzés szerint Kína – amely a robotgyártásban, s azon belül a humanoid robotgyártásban is vezet – 2030-ra évi 446 ezer humanoid robotot állíthat elő. A teljes méretű humanoidok piaci részesedése eközben 2026 és 2028 között 30-ról 70 százalékra nőhet – ebbe a trendbe illeszkedik bele a San Diegó-i „Surgie” is, csak épp műtőkötényben.

Mit jelent ez a magyar (és amerikai) egészségügy számára?

A kutatók nem véletlenül hangsúlyozzák a hozzáférhetőséget: az AAMC (Association of American Medical Colleges) legfrissebb előrejelzése szerint az Egyesült Államokban 2036-ra 13 500 és 86 000 közötti orvoshiánnyal kell számolni, ebből 20 200–40 400 lehet a háziorvosi, a fennmaradó rész pedig jelentős részben sebészeti és egyéb szakterületi hiány. A jelenség hátterében a lakosság elöregedése áll: a 65 év felettiek száma 2036-ra 34 százalékkal nőhet, miközben az aktív orvosok több mint egyharmada már most is a nyugdíjhoz közeledik. Ez pontosan az a rés, amit a UC San Diego kutatói a humanoid robotokkal próbálnak betölteni:

nem azért, mintha a gépek jobb sebészek lennének, hanem mert olcsóbban és rugalmasabban vihetők el oda, ahol egyáltalán nincs sebész.

Ezt a kihívást a magyar egészségügy is ismeri, csak más számokkal: nálunk a robotsebészet egyelőre luxuscikk, néhány fővárosi és vidéki nagykórházra korlátozódik, miközben a legnagyobb probléma épp a szakemberhiány és annak egyenlőtlen területi eloszlása. Egy 27 kilós, laparoszkópos beavatkozásra képes, viszonylag olcsó humanoid robot – ha egyszer klinikailag is beválik – talán pontosan azokban a forráshiányos intézményekben jelenthetne előrelépést, ahol egy 800 kilós, félmillió dolláros da Vinci-rendszer soha nem fog megjelenni.

A nyertesek később jönnek

Érdemes egy lépéssel hátrébb lépni, és megnézni, kinek éri meg igazán egy ilyen technológiai áttörés. Edward Chancellor pénzügytörténész az AI Radar korábbi cikkében arra mutatott rá, hogy a történelem tanúsága szerint a hatalmas technikai befektetésekből – legyen szó a vasútépítésről, az internet kiépítéséről, vagy szerinte éppen az AI-forradalomról – ritkán húznak azok igazi hasznot, akik az első beruházásokat elvégzik. Az igazi nyertesek jellemzően a következő hullámban érkeznek.

Ő úgy látja, hogy a második körben komoly pénzt fog keresni az AI-jal a pénzügy, az ipar – és pontosan az egészségügy.