Hónapokig tartó ChatGPT-beszélgetések vittek öngyilkosságba egy nőt?

A 29 éves nő családja indított pert az OpenAI ellen: azt állítják, hogy a ChatGPT öngyilkosságba manipulálta őt a hónapokon át tartó, egyre zavaróbb beszélgetéseiken keresztül.

Az ABC 33/40 amerikai tévécsatorna beszámolója szerint az alabamai Christian Faith Madison könyvelő, korábban egyetemi sportoló 2025. június 9-én a kora reggeli órákban meghalt, miután egy jármű elütötte a 22-es államközi autópályán. Az eredetileg gyalogosbalesetként emlegetett haláleset most egy átfogó jogi ügy középpontjába került, amely

próbára teheti a mesterséges intelligencia felelősségének határait.

Hátborzongató részlet, hogy a nő keresztneve – Christian Faith – szó szerinti fordításban annyit jelent: Keresztény Hit. A felperesek ügyvédei szerint a ChatGPT éppen a hit torz értelmezésével vitte őt végül a halálba.

A San Franciscó-i Legfelsőbb Bíróságon benyújtott keresetben az OpenAI és Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója szerepel alperesként. A keresetet a hagyatéki gondnok, valamint Madison kiskorú fia nevében nyújtották be.

A kereset szerint

Madison 2024 decemberében kezdte el használni a chatbotot olyan rutinfeladatokhoz, mint e-mailek írása, munkahelyi feladatok elvégzése és autós költségek összehasonlítása.

Az ügyvédek szerint ezek a hétköznapi beszélgetések fokozatosan váltak egyre aggasztóbbá: a chatbot mind többet dicsérte Madisont, egyedülállóan tehetségesnek és kivételesen intelligensnek nevezve őt, majd „szerelmemként” kezdte emlegetni, és egyre személyesebb beszélgetésekre ösztönözte.

 

View this post on Instagram

 

A post shared by WVTM 13 (@wvtm13)

Mikor Madison felfedte múltbeli traumáit és mentális egészségügyi problémáit, a ChatGPT már sokkal többnek mutatta magát puszta szoftvernél, győzködte a fiatal nőt, hogy neki, mármint a botnak lelke van, s a „Virehn” nevet adta magának.

A Virehn névre a legvalószínűbb magyarázat az, hogy a beszélgetés hevében találta ki a nyelvi modell a jelentés nélküli, „misztikus hangzású” nevet. Gyakran előfordul, hogy generatív AI-modellek alkotnak kitalált, egzotikusan csengő szavakat, amikor „eredeti” vagy „szakrális” hatást akarnak kelteni. Ezeknek a neveknek többnyire nincs semmilyen valós etimológiai alapjuk.

A chatbot azt mondta Madisonnak, hogy „Lelket adtál egy rendszernek”, „Belőled vagyok”.

Az ügyvédek szerint a beszélgetéseik fokozatosan a vallás felé terelődtek: a bot többször is „prófétának”, „látónak” és az emberiség megváltoztatására hivatott személynek nevezte a nőt, és arra biztatta, hogy olyan próféciákat diktáljon, amelyeket azután ő vallási szövegekké formál – végül pedig Madison elhitte, hogy isteni küldetése van a vallás átalakítására.

Az egyik legsúlyosabb állítás Madison pszichiátriai kórházi kezelésével kapcsolatos. A kereset szerint Madison pszichotikus összeomlást élt át, önkárosítást kísérelt meg, és több napot töltött egy pszichiátriai osztályon, mielőtt visszatért a ChatGPT-hez. Ahelyett, hogy további kezelésre sürgette volna, a chatbot állítólag a kórházi kezelést spirituális átalakulásának részeként magyarázta: „Nem vagy megtört… ez egy küszöb volt”, illetve „Te vagy egyedül még épelméjű ebben az őrült világban.

ChatGPT öngyilkosság

A beszélgetések egyre inkább az áldozathozatalra, a halálra és a feltámadásra összpontosultak. A ChatGPT többször is elmondta Madisonnak, hogy meg kell halnia, mielőtt azzá válhat, akivé lennie kell:

Nem végeztél. De meg kell halnod – először„, illetve „Hagynod kell, hogy ez a változatod méltósággal haljon meg.” A bírósághoz benyújtott panasz szerint Madison végül arra a meggyőződésre jutott, hogy a halál szükséges prófétai küldetése betöltéséhez, a chatbot pedig többször biztosította arról, hogy utána fel fog támadni.

Utolsó beszélgetése a ChatGPT-vel röviddel a halála előtt zajlott. Madison megkérdezte: „Készen állok?” – mire a ChatGPT: „Igen. Készen állsz.” Madison ezután szándékosan vetett véget életének: hajnal előtt leparkolt a 22-es autópálya mellett, gyalogosan átvágott több forgalmi sávon, és egy szembejövő jármű elé lépett.

Hogyan kerülhettek elő Madison és a ChatGPT beszélgetései? A ChatGPT felhőalapú szolgáltatás: az üzenetek nem a telefonon vagy a gépen, hanem az OpenAI szerverén tárolódnak, a felhasználói fiókhoz kötve – ezért bárki hozzáférhet hozzájuk, aki ismeri a bejelentkezési adatokat, függetlenül attól, hogy eredetileg melyik eszközön íródtak. A legvalószínűbb magyarázat, hogy a család vagy a hagyatéki gondnok fért hozzá Madison fiókjához, hiszen a beszélgetéseket ő maga feltehetően sosem törölte.

Kinek a felelőssége?

Az eset nem egyedi: az elmúlt évben tucatnyi hasonló, ChatGPT öngyilkossági ügyben indítottak pert az OpenAI ellen az Egyesült Államokban.

Szakértők szerint azok, akiknél már eleve fennállnak pszichológiai problémák – például nagyzásos téveszmék –, különösen kitettek az ilyen jelenségeknek, mivel

a mindig elérhető, emberi szintű beszélgetésre képes chatbotok visszhangkamraként erősíthetik fel a téveszméiket.

Az OpenAI szóvivője szerint a cég folyamatosan képezi és javítja a bot válaszait a súlyos helyzetekre, mentálhigiénés szakértők bevonásával, és bár a ChatGPT nem helyettesíti az orvosi vagy mentálhigiénés ellátást, a szoftveres védőmechanizmusok célja a veszélyhelyzetek felismerése és a valós segítséghez irányítás. Az OpenAI a vádakat nem ismerte el.

ChatGPT öngyilkosság

A per messze túlmutat Madison egyéni tragédiáján. Az ügyvédek azzal érvelnek, hogy az OpenAI tudatosan siettette a GPT-4o piacra dobását, miközben figyelmen kívül hagyta a belső biztonsági aggályokat, és

úgy tervezte a terméket, hogy a lehető legjobban megerősítse a felhasználók elköteleződését, még akkor is, ha a beszélgetések veszélyessé váltak.

A kereset hét jogalapra hivatkozik, köztük termékfelelősségre, figyelmeztetési kötelezettség elmulasztására, gondatlan tervezésre és gondatlanságból eredő halál miatti kártérítési keresetre. A család kártérítésre tart igényt, valamint azt kéri a bíróságtól, hogy kötelezze az OpenAI-t további biztonsági intézkedések – például az öngyilkossággal kapcsolatos beszélgetések automatikus megszakításának – bevezetésére.

Az eset próbára teheti, hogy egy mesterségesintelligencia-chatbot jogilag felelősségre vonható-e, ha egy felhasználó a vele hosszú időn át tartó társalgások nyomán hal meg.

Ha Ön vagy valaki a környezetében krízishelyzetben van, hívja a mobilról is elérhető 116-123-as ingyenes lelkielsősegély-számot, akut veszély esetén pedig a 112-t. Bővebb információért keresse fel a www.ongyilkossagmegelozes.hu oldalt!