
Bolsonaro, Brazília volt elnöke 27 éves börtönbüntetését tölti: most AI másolata buzdítja a népet
A brazil legfelsőbb bíróság úgy döntött, hogy Bolsonaro, akit Luiz Inácio Lula da Silva legyőzött a 2022-es választásokon, romló egészségi állapota miatt továbbra is házi őrizetben töltheti 27 éves börtönbüntetését brazíliai otthonában. Az áthelyezés egyik feltétele az volt, hogy teljesen tartózkodjon a közösségi média és bármilyen más nyilvános kommunikáció használatától.
Brazília volt elnöke politikai száműzetésben él, miután elítélték a kormány elleni katonai puccs megtervezése miatt. Egy mesterséges intelligenciával készített Bolsonaro deepfake-videó segítségével azonban a 71 éves jobboldali populista hangja ismét eljut a tömegekhez.
Bolsonarót 2019. január 1-jén iktatták be hivatalába. Az ünnepségen Orbán Viktor magyar miniszterelnök is jelen volt. A parlamentben később elmondott első elnöki beszédében arra tett ígéretet, hogy végleg megszabadítja az országot „a korrupció jármától, a bűnözéstől, a gazdasági felelőtlenségtől és az ideológiák bilincseitől”.
Múlt szombaton Bolsonaro egy óriási, AI-generált videóját vetítették ki a tömeg elé, amely fia, a 45 éves Flávio Bolsonaro szenátor elnökválasztási kampányának elindítására gyűlt össze.
„Ahogy itt mindenki tudja, igazságtalan és önkényes döntés fogságában vagyok és elhallgattatva, amiatt, amit soha nem tettem” – mondja Bolsonaro-deepfake. „De garantálom, hogy egyetlen börtön sem fogja elhallgattatni a reményt.”
A deepfake Bolsonaro arra kérte a tömeget, hogy szavazzanak az ifjabb Bolsonaróra – „hús a húsomból, vér a véremből” – a közelgő brazil elnökválasztáson, amelyet október 4-re terveznek.
Megszegte-e a tiltást az ifjabb Bolsonaro kampányindítóján bemutatott AI-generált klón? Hiszen Bolsonaro nem volt ott. Ráadásul a volt elnök egyik ügyvédje, Paulo Cunha Bueno egy X-bejegyzésben azt írta, hogy ügyfele „nem engedélyezte képmásának és hangjának felhasználását a mesterséges intelligencia segítségével létrehozott videó elkészítéséhez”, sőt, „ezt nem is tehette volna meg”, mivel jelenleg nem fogadhat látogatókat.
Ha az apa soha nem hagyta jóvá a mesterséges intelligencia klónjának használatát, a fiút felelősségre vonhatják a brazil felsőbb választási bíróság – a Tribunal Superior Eleitoral, vagy TSE – deepfake tiltása miatt. A TSE ugyanis kifejezetten tiltja az AI politikai célokra való felhasználását. Flávio Bolsonaro kampánycsapata azt állította a bíróságnak, hogy a videó a törvény keretein belül maradt, mivel a nézők számára egyértelmű tájékoztatással indult: „Amit itt látnak, az nem én vagyok” – mondta a mesterséges intelligencia által generált Bolsonaro a videóban. „Ez a képem és a hangom szimulációja mesterséges intelligencia segítségével.”
A Financial Times szerint a TSE kizárhatja Flávio Bolsonaro elnökjelöltségét, ha megsérti az ország politikai deepfake szabályait.
A brazil bíróságok megosztottak
Alexandre de Moraes legfelsőbb bírósági bíró figyelmeztetett: Flávio Bolsonaro akkor is megsértheti a választási törvényt, ha az apja engedélyezte a klón használatát, mivel a videó megtévesztheti a választókat afelől, hogy Jair Bolsonaro ténylegesen részt vesz a kampányban – ez pedig szerinte „a választási dezinformáció egyértelmű esete”.
Ezzel szemben Kassio Nunes Marques, a legfelsőbb bíróság elnöke – akit maga Bolsonaro nevezett ki – nem ítélte el a videó bemutatását. Az O Estado de S. Paulo lapnak azt nyilatkozta, hogy a mesterséges intelligencia kampánycélú használata önmagában megengedett, csak ártani nem szabad vele senkinek. Marco Aurelio Mello, a TSE korábbi elnöke szerint a probléma gyökere az, hogy a mesterséges intelligenciát gyakorlatilag lehetetlen kordában tartani.
A Munkáspárt (PT) hivatalos panaszt nyújtott be a TSE-nél, amelyben azzal érvel, hogy a videó – amely Bolsonaro hangját és képmását rendkívül reálisan rekonstruálja – tiltott deepfake-nek minősül, mivel a fiát politikai utódként népszerűsíti. A brazil jogászi szakma megosztott abban is, hogy egy zárt pártkonvención bemutatott anyag egyáltalán a nyilvánosságnak szánt propagandának számít-e: az egyik jogász szerint ez „belső pártrendezvény”, a másik szerint irreleváns, hogy a videó zárt körben hangzott-e el, mert a cél a közösségi médiában való terjesztés volt.
Nálunk sem épp ismeretlen jelenség
A magyar választásokon is használtak már AI-jal generált tartalmat kampányeszközként. A budapesti Fidesz 2026 februárjában olyan mesterséges intelligenciával készített videót tett közzé, amelyben egy kislány a konyhában arról kérdezi épp gombát szeletelő édesanyját, mikor jön haza az édesapja. A videó heves reakciókat váltott ki, az akkori kormánypárt szerint a videó pusztán a háború valóságát kívánta érzékeltetni.
A TSE törvényéhez hasonlóan az Európai Unió mesterséges intelligencia törvénye is tartalmaz egy rendelkezést, amely előírja, hogy a deepfake-eknek olyan címkét kell viselniük, amely felfedi, hogy digitálisan készültek vagy módosítottak.
Közeli előzmény: Imran Khan Pakisztánban
Akad eset, ami majdnem szó szerint idézi Bolsonaro-ét – csak két és fél évvel korábban történt, és a szereplő nem is tagadta a szerepét benne. 2023 decemberében Imran Khan volt pakisztáni miniszterelnök, aki azóta is börtönben ül, saját pártja, a Pakistan Tehreek-e-Insaf (PTI) segítségével mesterséges intelligenciával klónozott hangon szólalt meg egy virtuális kampányrendezvényen, mivel a pártnak megtiltották a nyilvános gyűléseket.
Khan a börtönből juttatta ki a beszéd vázlatát, amelyet a párt munkatársai dolgoztak ki végleges szöveggé, majd az ElevenLabs hangklónozó technológiájával szólaltattak meg – a nézőket felirat tájékoztatta arról, hogy mesterségesen előállított hangot hallanak. A virtuális gyűlést több mint egymillióan nézték élőben.
India: az AI már évek óta a kampányeszköz
Miközben Brazíliában és Magyarországon az AI-jal generált politikai tartalom éles vitákat vált ki, van ország, ahol ez a gyakorlat évtizede zökkenőmentesen zajlik, jelentős részben szabályozatlanul: India.
Narendra Modi jelenlegi indiai miniszterelnök jobboldali-nacionalista pártja már 2012–2014-ben elkezdte a 3D hologramvetítést kampánycélra: Modi egyetlen este akár száz különböző rendezvényen is „megjelent” hologramként. 2020-ban egy parlamenti képviselő, Manoj Tiwari volt az egyik első a világon, aki tudatosan deepfake-videót vetett be választási kampányban: ugyanazt az üzenetet három különböző nyelven (hindi, harjánvi és angol) szólaltatta meg az AI a saját arcával és hangjával, hogy különböző nyelvi közösségeket érjen el Delhiben.
A 2024-es indiai általános választáson – amelyet a megfigyelők az első „mesterséges intelligencia-választásnak” neveztek – ez már tömeges gyakorlattá vált: jelöltek AI-avatarokkal folytattak személyre szabott beszélgetéseket választókkal, rég elhunyt politikusokat „támasztottak fel” digitálisan kampányüzenetek tolmácsolására, miközben a pártok egymás ellen is bevetették a technológiát manipulált videók és hangfelvételek formájában.
Az indiai választási bizottság csak utólag, tájékoztatási kötelezettséggel próbálta kezelni a jelenséget, önálló deepfake-törvény azonban a mai napig nincs – az esetek jogi megítélése a büntető törvénykönyv és az informatikai törvény általános, nem kifejezetten erre a technológiára szabott rendelkezésein alapul.
Argentínában a 2023-as elnökválasztási kampányban Sergio Massa csapata deepfake videót készített, amelyben Javier Milei egy emberi szervekkel kereskedő piacról „magyaráz”. Az alábbi felvételen Massa csak telekinézissel mozdít el egy vizespalackot.
Ismert a szlovák eset: a 2023 szeptemberi parlamenti választás előtt két hamis hangfelvétel is terjedt, amelyeken a liberális Progresszív Szlovákia pártelnöke, Michal Šimečka állítólag megszólalt: az egyiken a sörár duplázásáról beszélt, a másikon – ezt már csak két nappal a választás előtt terjesztették – egy újságíróval a választási csalás megszervezéséről egyeztetett. A hangfelvételeket hamarosan leleplezték, mint mesterséges intelligenciával generáltakat, de addigra már régen elterjedtek – Šimečka pártja pedig szorosan ugyan, de kikapott a Kreml-barát ellenzéktől.
Az Európai Unión belül az AI Act ír elő címkézési kötelezettséget, de a konkrét kampányjogi tilalmakat továbbra is tagállami szinten kezelik.
Az Amerikai Egyesült Államokban nincs szövetségi törvény: néhány tagállam vezetett be korlátozást a politikai deepfake-ekre, ezek többsége közzétételi kötelezettséget ír elő, néhány állam – például Texas és Minnesota – viszont korlátozott időszakban (választás előtti 30, illetve 90 napban) kifejezetten tiltja is a politikai deepfake-eket. Így 2024 januárjában New Hampshire-ben mintegy 25 ezer választó kapott olyan robothívást, amely Joe Biden elnök hangját utánozva arra biztatta a választókat, ne menjenek el szavazni az előválasztáson.
Dél-Korea szigorúbb utat választott: a károsnak minősülő deepfake-ek terjesztését akár öt év börtönnel is büntetheti.
Szakértők szerint a brazíliai vita egyfajta stresszteszt is az AI politikában való alkalmazására a világ hetedik legnépesebb országában.