Kínaiak AI-nak adják bérbe az arcukat – vagy ellopják tőlük

A legújabb platformok fizetnek bárkinek, ha licencbe adja a képmását AI által generált drámákhoz és hirdetésekhez. Létrejött a biometrikus identitás piaca.

Akad, aki bérbe adja, mástól viszont egyszerűen ellopják – a kínai sajtó ezt a jelenséget AI arclopásnak nevezi.

„A producerek vonzó arcokat akarnak a főszerepekre, de jellegzetesekre is szükségük van, például az idősekére” – Camille Yan, az ActID marketingigazgatója

Egyre több online platform fizet 15 és 700 dollár közötti összeget embereknek azért, hogy mesterséges intelligencia által generált tartalmakban felhasználhassák az arcképüket. A platformok katalógusokat hoztak létre képekből – amelyeket a felhasználók töltöttek fel, vagy kijelölt stúdiókban készítettek –, ahol a producerek nem, életkor vagy kategória, például „szomszédlány”, „markáns vonású” vagy „szupermodell” címkék szerint böngészhetnek az arcok között. A jelölteket műfaj szerint is szűrhetik, legyen szó thrillerről, vígjátékról vagy romantikus történetről.

A jelentkezők elvileg kiválaszthatják, milyen termékekben vagy környezetekben jelenhet meg az arcuk – televíziós reklámoktól és videójátékoktól a rövid formátumú drámákig –, és saját áraikat is meghatározhatják az arc típusa, az engedélyezett felhasználási módok és a megjeleníthető produkciók száma alapján.

„Akár licencelik a színészek és modellek az arcukat, akár nem, a mesterséges intelligencia már megzavarta az iparágat.” – mondta Long Lyu, a New Claw, egy AI-produkciókhoz licencelhető képmásjogokkal foglalkozó platform operatív vezetője a Rest of Worldnek. „A fotóikhoz fűződő jogok eladása lehetőséget ad a vállalkozó embereknek jövedelemszerzésre, miközben offline folytathatják polgári karrierjüket” – magyarázta.

AI térnyerése a tartalomgyártásban

Az Egyesült Államokban a viták nagyrészt hírességek körül forognak: olyan színészek, mint Tom Hanks és Scarlett Johansson, már korábban figyelmeztettek a jogosulatlan, mesterséges intelligenciával létrehozott változataikra.

Kínában az AI arclopás gyakorlata már régóta túlmutat a hírességeken. Hétköznapi emberek is egyre inkább felfedezik saját arcukat mesterséges intelligencia által generált drámákban – sajnos olyanokban is, amelyekbe soha nem egyeztek bele, hogy szerepeljenek.

Az idei év első három hónapjában Kínában bemutatott összesen 128 ezer mikrodráma több mint 95%-a mesterséges intelligenciát használt a gyártásban.

A mikrodrámák ultrarövid, függőleges formátumú, tehát alapvetően okostelefonra szánt videósorozatok – Kínában több milliárd dolláros iparágat képviselnek. Érdekes ellenpont ugyanabból a kínai iparági jelentésből: a kínai újévi szezonban az élőszereplős mikrodrámák száma mindössze egy ötvened része volt az AI-drámákénak, a nézettségük mégis 25-szörösen múlta felül azokét – a listavezető öt élőszereplős mikrodráma egyenként egymilliárd megtekintés fölé jutott. Vagyis miközben a mesterséges intelligencia mennyiségben elárasztotta a piacot, a közönség egyelőre még jobban kedveli az élő színészeket.

A mikrodrámák sikere azonban azzal is jár, hogy míg egyesek bérbe adják az arcukat, másokét egyszerűen ellopják.

Az AI arclopás legismertebb kínai esete a Hongguón robbant ki: a ByteDance AI-alapú drámaplatformját, a Hongguót két, egymástól független kényszerű „színész” vádolta meg azzal, hogy AI-jal ellopta és meghamisította az arcukat. „Az őszibarackvirág-hajtű” című, 72 részes sorozat márciusban robbant be a Hongguón, és egyetlen platformon is 41 millió fölötti népszerűségi (ún. „hőfok”) értéket ért el, mielőtt letiltották.

Egy 26 éves, Hangcsu-i modell-influenszert a nemzetközi tudósítások (AFP, Rest of World) Christine Li néven emlegetik, a kínai sajtó – köztük a National Business Daily, – viszont a nő saját közösségimédia-becenevén, Héttengerként írt róla. Az ő arcát a sorozat „Ho kereskedő” nevű mellékszereplőjéhez használták fel az engedélye nélkül – egy olyan karakteréhez, akit a forgatókönyv nőgyűlölőnek és állatkínzónak ábrázol.

„Egyértelműen sokkolt. Nyilvánvalóan én voltam” – mondta Li/Héttenger. „Annyira nyilvánvaló volt, hogy egy konkrét, két évvel korábbi fotósorozatomat használták fel.”

Lusta és kéjsóvár

Egy másik érintett hanfu-stylist és -blogger, közösségimédia-néven Fehérkáposzta – az ő vidám, ünnepi fotósorozatából gyúrták össze a sorozat „Liu Da” nevű mellékszereplőjét, akit a forgatókönyv végig „mocskos”, „lusta és kéjsóvár”, illetve „alacsony és köpcös” jelzőkkel illet. Ez utóbbi sokat elárul a visszaélés jellegéről: Fehérkáposzta a valóságban egy testesebb fiatalember, aki lelkesen posztol hanfu-stílusú öltözködésről – a sorozat készítői pontosan az ő valódi testalkatát karikírozták ki negatív tulajdonságként.

A Hongguónak 245 millió havi aktív felhasználója van. Héttenger nemcsak nyilvánosan szólalt fel, hanem jogi lépést is tett: 2026. május 15-én az övé lett az első olyan ügy Kínában, amelyben egy hétköznapi ember AI arclopás miatt benyújtott keresetét hivatalosan is elfogadta a bíróság.

A ByteDance, amely a TikTok kínai változatát, a Douyint is birtokolja, 2026 eleje óta több mint 538 ezer olyan videót távolított el, amelyekben jogosulatlanul, mesterséges intelligencia által generált arc- és hangreprodukciók szerepeltek, és 4000-nél is több visszaélő fiókot büntetett meg.

Az ActID fizet

Az ActID olyan platform, amely lehetővé teszi a licencelt képek adásvételét, segíti felhasználóit a licencszerződések kezelésében, miközben figyelemmel kíséri az internetet a regisztrált arcok jogosulatlan használatát kutatva. A vállalat a felhasználókat ügyvédekkel is összekapcsolja, akik szükség esetén jogi lépéseket tehetnek.

A márciusi indulás óta a sencseni székhelyű vállalat körülbelül 800 felhasználót regisztrált, akik közül mintegy 300-an beleegyeztek abba, hogy a képeiket mesterséges intelligencia által vezérelt produkciókhoz licencbe adják. Vannak köztük profi statiszták, influenszerek és színészi tapasztalattal egyáltalán nem rendelkező hétköznapi emberek is.

A cég a Rest of Worldnek elmondta, hogy az árak epizódonként 99 és 500 jüan (15 és 74 dollár) között mozognak, az ActID pedig 10%-os jutalékot szed be. Camille Yan:

A mesterséges intelligencia által generált drámák egyáltalán nem igényelnek színészi képességet; (az arcok) forrásanyagként szolgálnak.

A csengtui székhelyű New Claw azután állt át erre az üzletágra, miután korábbi, hagyományos gyártóüzemét kezdte tönkretenni a mesterséges intelligencia. „Tavaly év vége óta igazán nyilvánvalóvá vált, hogy az AI-drámák térnyerése milyen hatással van az iparágunkra” – mondta Lyu. „A hagyományos drámagyártás visszaesett, a reklámköltségvetések összezsugorodtak, és még a luxusmárkák is elkezdtek a mesterséges intelligencia által generált produkciók felé fordulni.”

Lyu szerint egy személy arcának licencelése olcsóbb, mint személyesen felbérelni őt a fellépésre. A platform már 500 jüanos (74 dolláros) minimumárat vezetett be képenként, megakadályozandó, hogy a felhasználók egymás alá ígérjenek és leverjék az árakat.

Hogy mennyire részletes ez az „arcpiac”, azt jól mutatja a New Claw saját katalógusoldala. A szűrők között nemtől, korosztálytól és több mint húsz stílus-címkétől (a „szomszédlánytól” a „viharvertig”) a konkrét jelenettípusig minden megtalálható – beleértve olyan kategóriákat is, mint „gonosztevő szerep”, „szexi öltözet”, „érzelmi/intim jelenet”, „szenvedélyes jelenet” vagy akár „halálozási jelenet”. Vagyis az ide feltöltött arc licencelhető arra is, hogy mondjuk egy AI-generált gyilkossági vagy erotikus jelenetben használják fel.

„Végső soron a költséggazdálkodás a legfontosabb” – mondja Wendi Ma, AI-dráma rendező.