Amikor az AI hazudik a bíróságon: nemzetközi botrányok, hazai joghézagok
Az AI hallucinációja – vagyis amikor a rendszer magabiztosan állít valótlan tényeket, kitalált forrásokat vagy nem létező bírósági ítéleteket – 2026-ra a jogi szakma egyik legkomolyabb, folyamatosan dokumentált problémájává nőtte ki magát.
A jelenség egyelőre elsősorban az Egyesült Államokban és Indiában okoz botrányokat, de minden jel szerint csak idő kérdése, mikor gyűrűzik be egy hasonló eset magyar bíróságra is. A hazai jogrendszer erre még nincs felkészülve.
A számok nem javulnak – sőt
Az úgynevezett Vectara HHEM benchmark 2026-os, frissített adatai szerint a mérés idején legújabb, „érvelő” modellek – köztük a GPT-5, a Claude Sonnet 4.5, a Grok-4 és a Gemini-3-Pro – meglepő módon rosszabbul teljesítenek forráshű szövegösszefoglalásban, mint a nem-érvelő módban futó modellek; a Grok-4-fast produkálta a legrosszabb, 20,2 százalékos hibaarányt. A Stanford RegLab és a Stanford Human-Centered AI Institute kutatása szerint a nagy nyelvi modellek konkrét jogi kérdések esetén 69–88 százalékban hallucinálnak, egy bírósági ítélet lényegét illetően pedig legalább 75 százalékban téves választ adnak.
Ennek jogi következményei is egyre komolyabbak: 2026 első negyedévében az AI hallucinációk miatt kiszabott szankciók összege elérte a 145 000 dollárt, minden idők legmagasabb negyedéves összegét; a New York State Bar Association 2026 júniusi összegzése szerint pedig a mindeddig legnagyobb egyedi büntetés 95 000 dollár volt egy oregoni borászati perben az ügyvédre kiszabott külön 15 500 dolláros bírsággal együtt. Hasonlóan súlyos eset, hogy az amerikai Negyedik Kerületi Fellebbviteli Bíróság 2026 áprilisában nyilvánosan megrótt egy ügyvédet, amiért beadványaiban AI által generált, hamis hivatkozások szerepeltek.
Konkrét ügyek szép számmal akadnak: a Fivehouse kontra Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma ügyben egy asszisztens szövetségi ügyész lemondott AI-visszaélés miatt, a McCarthy kontra DEA ügyben egy ügyvéd téves DEA-határozatokra és hibás hivatkozásokra épülő beadványt nyújtott be, az alabamai legfelsőbb bíróság pedig az Ibach kontra Stewart ügyben vagyonkezelői kötelezettségszegési vitában hozott szigorú döntést az AI hallucinációk szankcionálásáról.
A tudomány sem immunis
A probléma nem áll meg a bíróságok kapujában. A GPTZero cég 2025 decemberében 300, az ICLR-hez – a gépi tanulás egyik legrangosabb nemzetközi konferenciájához – benyújtott tanulmányt vizsgált végig automatizált eszközzel, és 50 olyan dolgozatot talált, amely legalább egy AI által kitalált hivatkozást tartalmazott –
ezeket mind 3–5 emberi szakértő bíráló nézte át korábban, és egyik sem vette észre a hibát.
India: a legfelsőbb bíróság „fegyelmi vétségnek” minősítette
A legsúlyosabb, nyilvánosságra került eset idén Indiában robbant ki. A BBC beszámolója szerint egy Andhra Pradesh állambeli elsőfokú bíró 2025 augusztusában egy ingatlanvitában négy korábbi ítéletre hivatkozva utasított el egy kifogást – csakhogy mind a négy hivatkozott ítélet kitalált volt, mesterséges intelligencia generálta őket. Az alperesek fellebbeztek, a másodfokú bíróság elismerte a hamisítást, de „jóhiszemű tévedésnek” minősítette az esetet, és
helybenhagyta az elsőfokú döntést.
Az ügy azonban tovább gyűrűzött: India legfelsőbb bírósága 2026 februárjában saját hatáskörben vizsgálatot indított, és kimondta, hogy a nem létező ítéletekre épülő döntés nem egyszerű hiba, hanem fegyelmi vétség, amelynek jogi következményei lehetnek. A testület felszólította az indiai ügyvédi kamarát, hozzon létre szakértői bizottságot az AI bírósági használatának szabályozására, és felvetette egy saját fejlesztésű, szuverén nagy nyelvi modell és indiai jogi adatbázis létrehozásának szükségességét is.
Magyarországon egyelőre nincs, aki megvizsgálja
A 2025 októberi, XXII. Magyar Munkajogi Konferencián dr. Rózsavölgyi Bálint, a Debreceni Törvényszék csoportvezető bírája kifejezetten azt vizsgálta, felhasználható-e az AI perbeli bizonyítékként Magyarországon. Megállapítása lesújtó: a magyar perjog jelenleg semmilyen szabályt nem tartalmaz az AI által generált bizonyítékokra, a hitelesség vitatása esetén pedig igazságügyi szakértőt kellene bevonni – csakhogy a hazai szakértői névjegyzékben egyetlen olyan igazságügyi informatikai szakértő sem szerepel, akinek kifejezetten ez lenne a szakterülete.
Ha ma egy magyar bíróságon felmerülne az indiai esethez hasonló gyanú – hogy egy beadvány vagy akár egy ítéletindokolás kitalált hivatkozásokra épül –, talán nem túlzás azt feltételezni, hogy nehéz lenne szakértőt keríteni vizsgálatra.
A kockázatot a büntetőjogi szakirodalom is nevesíti. Gál-Bognár Beáta 2025 novemberi elemzése kifejezetten azt elemzi, milyen szerepet játszhatna az AI a magyar büntető ítélethozatalban, és a hallucinációt nevezi meg a legsúlyosabb kockázatok egyikeként. Arra a 2025 nyarán az Egyesült Államokban történt esetre hivatkozik, amikor egy szövetségi bírónak vissza kellett vonnia egy döntését, mert annak indokolása hamis jogi hivatkozásokkal volt tele. A szerző szerint a bírói ítélkezés emberi, mérlegelő eleme miatt az AI ma még nem alkalmas önálló jogi döntéshozatalra.
Az ügyvédi szakma felől is hasonló óvatosság szólal meg: a miszk.hu 2026 márciusi elemzése szerint az AI-tartalom „sosem lehet forrás, legfeljebb kiindulópont”, amit ugyanúgy ellenőrizni kell, mint egy kezdő ügyvédjelölt első beadványtervezetét.
A késés nem jelent védettséget
Míg az Egyesült Államokban és Indiában már konkrét fegyelmi ügyek, hat számjegyű szankciók és legfelsőbb bírósági állásfoglalások születtek, Magyarországon egyelőre a probléma puszta létét jegyzik le szakcikkekben – szabályozás, kijelölt szakértői kör vagy akár egyetlen nyilvánosan ismert hazai precedens nélkül.
A nemzetközi tapasztalat azt mutatja, hogy az AI hallucináció nem egyszeri gyerekbetegség, hanem a technológia jelenlegi működésének velejárója, amely a fejlettebb modellekkel sem tűnik el, sőt bizonyos mutatókban romolhat is. Amikor az első hasonló eset itthon is napvilágra kerül, a kérdés nem az lesz, hogy elkerülhető volt-e, hanem hogy a magyar jogrendszer addigra kialakítja-e a hiányzó kereteket.