Kifulladt a „baloldali” Wikipédiát leváltani kívánó „igazmondó” Grokipédia?
Elon Musk Grokipédiája lankadni látszik: idén április 24. óta egyáltalán nem frissült.
Amikor Elon Musk 2025. szeptember 30-án bejelentette, hogy az xAI nevű mesterséges intelligencia fejlesztő cége Grokipédia néven saját online enciklopédiát épít, nem kevesebbet ígért, mint hogy a projekt „hatalmas javulást” hoz majd a Wikipédiához képest, és egyenesen „szükséges lépésnek” nevezte „az univerzum megértéséhez” vezető úton.
A „Grok” elnevezés nem véletlen: ezt a nevet viseli az xAI chatbotja is, amelyet Musk Robert A. Heinlein 1961-es „Angyali üdvözlet” („Stranger in a Strange Land”) című sci-fi regénye nyomán nevezett el. A regénybeli marsi nyelvben a „grok” szó szerint annyit tesz: „inni”, átvitt értelemben viszont olyan mély, ösztönös megértést jelent, amelynél a megértő szinte eggyé válik azzal, amit megért – a kifejezés az 1960-as évek ellenkultúrájából és a programozói szlengből terjedt el a mai nyelvbe.
A Grokipédia 2025. október 28-án indult el 0.1-es verziószámmal, ekkor 885 279 cikket tartalmazott – Musk szerint már ez a korai állapot is jobb volt a Wikipédiánál, az 1.0-s verzió pedig tízszer jobb lesz majd. A cél nyíltan politikai volt:
Szerinte a Wikipédiát baloldali aktivisták térítették el, és pártatlan, cenzúramentes tudástárra van szükség helyette.
A gyakorlat azonban gyorsan megmutatta a projekt gyermekbetegségeit. A nyilvános indulás után hamar kiderült, hogy rengeteg Grokipédia-cikk szó szerint a Wikipédiáról lett átmásolva – például a japán prefektúrákról vagy éppen a Firefoxról szóló szócikkek tartalma betű szerint megegyezett az angol Wikipédia szövegével. Azt az enciklopédiát tehát, amelynek a Wikipédia állítólagos elfogultságát kellett volna felváltania, jelentős részben magából a Wikipédiából gyúrták össze.
Grok szerkeszti a Grokipédiát
Ennek ellenére a Grokipédia gyorsan nőtt: mára több mint 6 millió cikket tartalmaz, és a Similarweb (a weboldalak forgalmát mérő elemző cég) becslése szerint 2026 júniusában 6,7 millió látogatást kapott, ezzel a világ 11 022. legnépszerűbb weboldala volt.
Egyes cikkek kiemelkedően népszerűek: az indulás óta Barack Obama szócikkét eddig több mint 83 millió, Musk saját oldalát pedig 16 millió alkalommal nyitották meg. A tartalom emellett túlmutat magán az oldalon is: egy 2026 márciusi Ahrefs-elemzés (az Ahrefs egy SEO- és webforgalom-elemző platform) szerint a Grokipédiára mintegy 356 ezer alkalommal hivatkoztak különböző mesterségesintelligencia-rendszerek – főként a ChatGPT és a Google AI –, ez ugyan a Wikipédia becsült 25 millió ilyen hivatkozásához képest még csekély, de azért nem elhanyagolható szám.
A grokipédiás szerkesztési modell lényege, hogy az olvasók egy űrlapon keresztül javasolhatnak módosításokat a mesterséges intelligencia által írt cikkekhez. A javaslat ezután egy nyilvánosan követhető státuszsoron halad végig: „felülvizsgálat alatt”, majd „jóváhagyva” vagy „elutasítva”, végül „megvalósítva”.
A Columbia Egyetem Tow Center for Digital Journalism kutatóközpontja azonban már februárban kimutatta, hogy ez a folyamat egyre kevésbé emberi. A „Grok Editor” nevet kapott AI automata rendszer által benyújtott javaslatok aránya 2025 decemberében kezdett megugrani, és 2026 januárjára meghaladta a háromnegyedet – vagyis a Grokipédiát egyre inkább maga a Grok szerkeszti.
A Tow Center adatai szerint a rendszer saját javaslatait csak az esetek kétharmadában fogadja el, míg az emberi felhasználókét 70 százalékban – ez néha furcsa önellentmondásokhoz vezet. Miután Alexandria Ocasio-Cortez amerikai képviselő „szexuálisan kizsákmányoló retorikája” miatt visszautasított egy interjút Jesse Watters Fox News-műsorvezetőtől, a Grok Editor előbb felvetette, hogy ezt a hírt vegyék fel a képviselő szócikkébe, majd saját magával vitatkozva el is utasította a javaslatot.
Egy másik, erősebb eset: 2026. január 31-én, egy nappal azután, hogy nyilvánosságra hozták az Epstein-ügy legutóbbi aktakörét, a Grok Editor saját kezdeményezésére azt javasolta, hogy Musk Grokipédia-szócikkébe kerüljön be az az állítás, miszerint a nevét egyetlen alkalommal sem említik az iratokban. A javaslat azonban megint alaptalan volt: a legutóbb nyilvánosságra hozott dokumentumok több helyen is megnevezik Muskot.
Alexios Mantzarlis, az Indicator Media társalapítója szerint önmagában semmilyen tényellenőrzési feladatra nem lehet rábízni a Grokot. Ryan McGrady, a Massachusettsi Egyetem Amherst-i campusának kutatója pedig úgy fogalmazott: a Grokipédia valójában egyetlen ember „vertikálisan integrált, központilag irányított tudásgyártó rendszere”.
Ez a lendületes, ám erősen vitatott önszerkesztés is leállt azonban áprilisban.
A Lawfare biztonságpolitikai portál két kutatója, Renée DiResta és Ronald Robertson vette észre, hogy egyes szerkesztési javaslatok már több mint hat hete „felülvizsgálat alatt” állapotban vesztegelnek, holott korábban a döntések akár néhány perc alatt megszülettek. A gyanú igazolására egy vitathatatlan, könnyen ellenőrizhető tényt – a SpaceX júniusi tőzsdei bevezetését – próbálták bejegyeztetni a vállalat szócikkébe, sikertelenül; más felhasználók hasonló javaslatai is változatlanul „felülvizsgálat alatt” állapotban ragadtak, akad olyan, amelyik már a tőzsdei bevezetés másnapja óta vesztegel.
Grok Editor felmondott, vagy alszik?
A kutatók ezután rendszerszinten vizsgálták a jelenséget: 34 519, legalább egy javaslatot tartalmazó oldalt és a Grokipédia indulása óta felhalmozódott, összesen 225 496 szerkesztési javaslatot elemezve az elmúlt három hónapban egyetlen javaslatot sem találtak, amelyet jóváhagytak vagy elutasítottak volna.
A jelenség nem függ a téma népszerűségétől vagy politikai irányultságától: a ChatGPT szócikkére április 24-én benyújtott tizenkét javaslatot még aznap feldolgozták, minden ezt követő javaslat viszont – májustól egészen júliusig – változatlanul „felülvizsgálat alatt” áll. Ez a minta a legnépszerűbb politikai szócikkektől egy másodosztályú futballklub oldaláig mindenhol megfigyelhető volt.
A vizsgálat egy másik, kellemetlen problémára is fényt derített: 2026. március 14. körül valami olyasmi történhetett a Grokipédia szövegállományával, amit a kutatók „tömeges átírásként” azonosítottak – bár a jelenség pontos technikai okát (teljes tartalom-újragenerálás, rendszerfrissítés vagy más beavatkozás) sem ők, sem az xAI nem tisztázta. Mivel a felhasználói javaslatok konkrét, kijelölt szövegrészekhez vannak rögzítve, ez az esemény szétzilálta ezeket a hivatkozási pontokat.
Vélhetően ennek következtében a rendszer visszamenőlegesen „elutasítottra” változtatta számos korábban „jóváhagyott” javaslat státuszát, bár a szövegváltozás sok esetben valójában bekerült a cikkbe.
A leállás valójában már márciusban megkezdődött: a „grok” és a „Grok Editor” nevű automata rendszerek – amelyek együttesen a javaslatok 57,8 százalékát adták – március és április közepe között fokozatosan leálltak a saját javaslataik benyújtásával. Április vége óta a beérkező javaslatok száma heti átlagban 216-ra csökkent, ezek azonban kizárólag emberektől érkeznek, és olyan zsákutcába futó sorba kerülnek, amelyet semmilyen automata rendszer nem figyel vagy dolgoz fel – jelenleg 13 002 megválaszolatlan javaslat vár feldolgozásra.
A leállás nem magyarázható azzal sem, hogy a rendszert gyenge minőségű vagy rosszhiszemű javaslatok árasztották volna el: a minta 97 százaléka egyszerű ténybeli frissítés volt, ezek elfogadási aránya pedig a leállás előtt 76,5 százalék körül mozgott – a folyamat tehát a leállás pillanatáig rendben működött.
A Grokipédia korábban nyilvánosan is követhető élő szerkesztési hírfolyamot üzemeltetett a grokipedia.com/live címen – ezt használta forrásként a Tow Center kutatása is –, ez azonban 2026 január közepe és március eleje között szűnt meg működni. A január 12-i Wayback Machine internetes archívum mentés, amely a weboldalak korábbi állapotait menti el, még működő hírfolyamot mutat, egy március 5-i mentés viszont hibaüzenetet ad vissza.
A kutatók végül azt is leellenőrizték, hogy esetleg csak a látható sor fagyott-e le, miközben a cikkek szövege a háttérben mégis változik: közel 480, április 24. előttről és utánról is elérhető Wayback-mentést hasonlítottak össze, és egyikben sem találtak változást a cikkek törzsszövegében.
A projekthez rendszeresen hozzájáruló felhasználók közül többen már hetekkel korábban észrevették a leállást Reddit- és X-bejegyzésekben. Egyikük, a KllN néven ismert szerkesztő május eleje óta panaszkodik az ügy miatt: állítása szerint az xAI munkatársai közül egyedül Stefan Goncsarov reagált a megkeresésére, ő is csak annyit közölt, hogy nem oszthat meg információt.
Musk maga 2026 februárja óta egyáltalán nem említette a Grokipédiát nyilvánosan, és egyelőre nem lehet tudni, hogy az xAI valamilyen nagyobb átalakításra készül, vagy egyszerűen felhagyott a projekt aktív fejlesztésével.
Az elemzés végül a jelenséget a Wikipédia szerkesztési modelljével állítja szembe. Egy, a Proceedings of the National Academy of Sciences (az Amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóirata) hasábjain nemrég megjelent tanulmány szerint a Wikipédia nyitottsága a torzításokat láthatóvá és vitathatóvá teszi a szerkesztéseken, vitákon és egyeztetéseken keresztül, míg egy mesterséges intelligencia által írt tudástár mindezt átláthatatlan, automatizált szerzőséggel váltja fel.