A test ma másként hazudik – de a filter néha lefagy
2026 februárjában terjedt el a videó, amin egy kínai influenszer szépítő szoftvere élő adásban meghibásodott. Itt az AI influenszerek kora.
A történetet a fél internet közölte. Néhány másodpercre eltűnt a nő porcelántiszta bőre, keskeny arca, majd a szoftver visszaugrott, és a felvétel oda-vissza rángatózott a két változat között. A videó akár jól időzített emlékeztető is lehetett volna: miközben egyre több AI influenszer jelenik meg vékony, hibátlan testtel, egy hús-vér ember filtere viszont simán lefagyhat.
A kínai streamer szoftverhibájához fúződő városi legenda szerint a néhány másodperces üzemzavar 140 ezer követőjébe került.
A nő neve és fiókja ismeretlen, több szerkesztőség a felvétel hitelességét kétségbe vonta. De ami biztosan valóságos, az a reakció. A kommentelők többsége nem a nőt támadta, hanem a filterkultúrát: sokan azt írták, hogy szebb szűrő nélkül, és hogy ha egy filterhiba 140 ezer követőbe kerül, az többet mond a közönségről, mint őróla.
A jelenetnek van egy hét évvel korábbi ősváltozata, és annak a vége egészen máshová futott ki. A Douyu (TikTok-szerű kínai app) platformon egy „Csiao Piluo őfensége” néven streamelő nőt az arcátalakító szoftvere adás közben hagyta cserben, miközben egy másik streamerrel beszélgetett. Követői „aranyos istennőként” tisztelték,
ő pedig azt ígérte nekik, hogy majd megmutatja az arcát, ha összejön százezer jüannyi ajándék.
Végül ingyen mutatta meg: kiderült, hogy 58 éves. Követői nem elpártoltak tőle, hanem sokszorozódtak, számuk alig egy nap alatt hatszázezer fölé nőtt. Újabb fordulat: utólag azt állította, az egész szándékos volt, és az eset után szépítőkamerák reklámozására is felkérték.
Azóta a technika csak fejlődött.
Mi a testkép, és mikor lesz belőle zavar?
A testkép az a belső kép, amelyet saját magunkról alkotunk: ahogyan a testünk megjelenik önmagunk számára. A fogalmat Paul Schilder osztrák neuropszichiáter és pszichoanalitikus vezette be az 1935-ben megjelent The Image and Appearance of the Human Body című könyvében, akkor még az idegtudomány felől, a fantomfájdalom és a testérzékelés zavarai kapcsán. Schilder felfogásában a testkép nem rögzített: mások reakciói folyamatosan alakítják.
Ebből következik, hogy a negatív testkép, vagyis a saját testtel való elégedetlenség, nem azonos a testdiszmorfiás zavarral (BDD). Az előbbi rendkívül gyakori, és önmagában nem betegség. Az utóbbi klinikai diagnózis, amelyben az érintett a megjelenésének egy vélt vagy jelentéktelen hibájával foglalkozik kényszeresen. A kettő között viszont van átjárás:
a tartós testi elégedetlenség az evészavarok, a depresszió és a szorongásos zavarok egyik legjobban dokumentált kockázati tényezője, és gyakorta már a gyermekkorban kezdődik.
Ha pedig a testkép attól függ, hogy mit lát maga körül az ember, akkor számít, hogy kikkel hasonlítja össze magát. És itt jön az elmúlt két év.
A divathetek népszerű influenszere
A legismertebb AI influenszer, a rózsaszín hajú Aitana López 2023 óta van fenn az Instagramon. Ma 403 ezer követője van, saját bőrápolási termékvonala, edzős tartalmai, és idén tavasszal jelen volt a párizsi divathét nagy bemutatóin. Csak éppen nem létezik. Az ügynöksége szerint Aitanára egy ismert, nagyjából ötmillió követőt számláló latin-amerikai színész is ráírt, hogy randizzanak. Nem tudta, hogy egy programmal levelez.
Őt Rubén Cruz, a The Clueless ügynökség alapítója hozta létre, aki nyíltan megmondta, miért generálták: elegük lett abból, hogy olyan emberektől függjenek, akiknek túlméretezett egójuk és rigolyáik vannak.
Ugyanezen a listán szerepel a kétmilliónál több követővel rendelkező @grannyspills is, a szándékosan nyolcvanas éveiben járónak készült AI-nagymama. A technológia tehát, amely a fiatalság illúziójával kereskedik, öregasszonyt is gyárt magának, ha az hozza a kattintást:
a rendszernek nem is a szépség a legfontosabb, hanem a figyelem.
A síró menyasszonytól a hihető tagadhatóságig
Az angolszász országokban a kilencvenes-kétezres évek esküvőin bevett szokás volt, hogy az asztalokra egyszer használatos, filmes fényképezőgépeket tettek ki. A vendégek ezekkel kattintgattak egész este, a gépeket a végén összeszedték, a filmeket előhívatták. A fotók véletlenszerűek, szemcsések voltak, elrontott vakufényekkel, és senki nem látta őket a mulatság alatt. Ez volt a bájuk, és ezért lett belőle az utóbbi években retró divat.
Az Once nevű alkalmazás ezt utánozza szoftverrel: a vendégek a saját telefonjukkal fényképeznek, a képek mégis úgy néznek ki, mintha egyszer használatos filmes géppel készültek volna.
A Guardian 2026 júniusban talált az Instagramon több videóra, amelyeken a meghatottan síró menyasszony arról beszél, mennyire örül, hogy ezt használta a saját esküvőjén. Csak éppen a Reality Defender nevű, deepfake-felderítéssel foglalkozó cég elemzése szerint a márka AI influenszereket generált a promócióhoz. Vagyis a menyasszony maga sem létezik.
Az Ashle dubaji divatmárka képén egy nőnek hat ujja volt. A márka törölte a kínos fotókat a közösségi oldaláról: szóvivője azt közölte, hogy a nő ruhadarabjai igaziak és kézzel készülnek, a képeket pedig nem azért vették le, mert AI-jal készültek, hanem mert azok a modellek már nem részei a kollekciónak.
A szerződések is érdekesek, nem csak a képek. Az ilyen anyagokat gyártó alkotókkal gyakran íratnak alá titoktartási megállapodást, hogy ne beszélhessenek a munkájukról. Clarissa Mansbridge, aki maga is generál AI influenszereket márkáknak, úgy becsüli, hogy a nagy cégek tartalmának 40–60 százaléka már így készül, a rendszert pedig „hihető tagadhatóságnak” (plausible deniability) nevezte.
Hogy ez mennyire működik, arra a Which? brit fogyasztóvédelmi szervezet tesztje ad választ: a résztvevők 70 százaléka nem tudta hibátlanul szétválogatni a valódi és a hamis videókat.
A hátrafelé hajló lábfej
Ritkán buktatja le hatóság a csalásokat. Sokkal gyakrabban unatkozó internetezők jeleskednek, akik alaposan felnagyítják a képeket. A J.Crew Instagram-kampányában a Blackbird Spyplane nevű divatoldal szúrta ki a különös módon hátrafelé hajló lábfejet és a torzult kellékeket, mire a márka utólag megnevezte az AI-művészt, akivel dolgozott.
A Shein levett a kínálatából egy pólót, miután a felhasználók észrevették, hogy a nyomat egy ismert, gyilkossággal vádolt férfira hasonlít, és a szakértők szerint a kép ujjhibái is AI-eredetre utaltak. A Skechers egy gyengén renderelt figurát ábrázoló óriásplakátért kapott hideget-meleget.
A szabályozás megérkezett
Kézenfekvő lenne azt gondolni, hogy a felcímkézés lesz a megoldás: ha az emberek tudják, hogy AI-jal készült képet néznek, akkor nem hasonlítják magukat hozzá, tisztázzák magukban, hogy ami látnak, nem a valóság, csak AI-generált reklám – és minden meg van oldva.
Az Európai Unióban 2026. augusztus 2-án lépett életbe az AI-rendelet 50. cikke, amely átláthatóságot ír elő négy területen: az AI-rendszereknek fel kell fedniük magukat, a generált tartalmat egy, a fájlba rejtett, szemmel nem látható jelzéssel kell ellátni, amelyet programok automatikusan felismernek; a deepfake-eket és a közérdekű témában közzétett AI-szövegeket pedig egyértelműen meg kell címkézni. A gépi jelölés kötelezettségére az augusztus 2. előtt forgalomba hozott rendszereknél 2026 decemberéig türelmi időt adtak. A jogsértés bírsága elérheti a 15 millió eurót vagy az éves világpiaci forgalom három százalékát.
Ehhez képest a Clemson Egyetem kutatói konkrétan megmérték, hogy mennyit ér, ha AI-címkével látják el a generált képeket.
A 2026 februárjában publikált vizsgálatban 296, rendszeres közösségimédia-használó nőt osztottak két csoportra. Az egyiket előre tájékoztatták arról, hogy AI-generált képeket fognak látni, a másikat nem. A tájékoztatás valóban mérhetően csökkentette a technológiába vetett bizalmat, de a testi elégedetlenség, a negatív testkép növekedésén egyáltalán nem segített: a képek megtekintése után mindkét csoport után elégedetlenebb volt a saját testével.
Brooke Bennett kutatásvezető szerint az embernek nem elég tudnia, hogy kitalált testet néz. Azt is tudnia kellene, hogy mindenki más is tudja — csakhogy ebben soha nem lehet biztos..
Az AI-generált testátalakításokat és fitneszinfluenszereket bemutató bejegyzések egy részét felcímkézik, sokat nem. Bennett szerint a klinikai gyakorlatban azt látni, hogy a betegek egyre nehezebben birkóznak meg ezzel a nyomással – ezt a GLP-1 alapú fogyasztógyógyszerek terjedése és a soványságot népszerűsítő internetes trendek is erősítik.
A TikTok a soványságot dicsőítő tartalmak egyik legismertebb címkéjét, a SkinnyTokot betiltotta. A hasonló bejegyzések azonban más néven visszaszivárogtak.
Mostantól az algoritmus rántja le a filtert?
2026 szeptember 2-án az Instagram bejelentette, hogy az addigi „AI creator” címkét „AI-generált profil” címkére cseréli, és korlátozza azoknak a fiókoknak az elérését, amelyekről a rendszere úgy ítéli, teljes egészében AI-generált személyt mutatnak, de ezt nem vallják be. Az ilyen fiókok posztjai nem kerülnek ki az Explore-ba és a Reelsbe. Az elérést kétféleképpen lehet visszaszerezni: felteszik magukra a címkét, vagy fellebbeznek. A cég maga is elismeri, hogy a felismerés nem lesz mindig pontos, és a szabály egyelőre csak a kitalált személyt megszemélyesítő fiókokra vonatkozik, nem minden AI-tartalomra.
Az indoklás érdekesebb, mint maga az intézkedés. Az Instagram szerint a felhasználók megelégelték, hogy utólag derül ki róluk, kit követnek. Nem a képek minősége lett tehát a probléma, hanem a bizonytalanság.
„Ezt nem lehet promptolni”
Azért a márkák oldalán is van némi ellenmozgás. Az American Eagle fehérneműmárkája, az Aerie 2025 októberében ígérte meg, hogy nem használ AI-generált testet vagy embert a marketingjében, 2026 márciusában pedig Pamela Andersonnal hozott ki kampányfilmet.
És nem véletlenül pont ő: Anderson az a nő, aki évtizedeken át a legerősebben tárgyiasított testtel élt.
A film egy számítógépes promptoló felületen indul, ahol a felhasználó megadja a paramétereket a gépnek, hogy mit szeretne.
Anderson hangja modelleket kér a rendszertől, majd egyre türelmetlenebbül igazít rajtuk: legyenek boldogabbak, természetesebbek, kevésbé élettelenek. Végül azt követeli, hogy legyenek valódiak.
Ekkor a mesterséges jelenet szétesik, és egy igazi fotózáson találjuk magunkat, ahol Anderson nevetgélve pózol hús-vér modellekkel. A zárómondat: „Ezt nem lehet promptolni” (You can’t prompt this).
Ha a cikk témája személyesen is érinti, a testképpel vagy az étkezéssel kapcsolatos nehézségeivel érdemes háziorvoshoz vagy pszichológushoz fordulni. A Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének vonala a nap 24 órájában, minden hálózatról ingyenesen hívható a 116-123-as számon. Internet: sos116-123.hu