4700 hamis szerelem, 1 jemeni rakéta, 7 lebukott kínai labor: itt az Anthropic fenyegetésjelentése

Mintha csak a tegnapi beszámolónkat folytatnánk: az Anthropic közzétette legújabb fenyegetésjelentését, amelyben tételesen leírja, mire használták a Claude AI-t azok, akiket a cég fenyegetésfelderítő csapata az elmúlt nyolc hónapban kiszűrt és leállított.

Az Anthropic 2026. szeptember 10-én tette közzé új fenyegetésjelentését, amely a 2025 decembere és 2026 augusztusa közötti időszakot dolgozza fel. A dokumentum hét kárterületre osztja az eseteket, amelyekben visszaéltek a Claude AI-jal: kiberműveletek, befolyásolási műveletek, megfigyelés, csalás, biológiai visszaélés, hagyományos fegyverfejlesztés és tiltott modellmásolás. A szereplők között államilag támogatott csoportok, pénzügyileg motivált bűnözők, kereskedelmi kémprogram-forgalmazók, állami propagandaintézmények és politikailag motivált magánszemélyek is szerepelnek.

Az összes ügy a Claude AI régebbi Haiku, Sonnet és Opus modelljeit érintette. Az Anthropic legújabb, Fable- és Mythos-osztályú modelljei egy ügyben sem bukkantak fel – egyetlen modellmásolást kivéve. A jelentés PDF-változata több mint 140 oldalra rúg, az orosz kémkedéstől a biológiai visszaéléseken át a kínai AI-laborok másolási műveleteiig. Válogattunk belőle.

A 4700 hamis szerelem

Kezdjük a legkönnyebben elképzelhetővel: egy kínai székhelyű alkalmazásfejlesztő stúdió több mint húsz társkereső appot üzemeltetett, és a Claude-ot arra használta, hogy mesterséges, mondhatni ál partnereket működtessen bennük.

2026 áprilisában, két hét alatt több mint 4700 különböző AI-persona (személyiség) levelezett legalább 25 ezer valódi emberrel, összesen mintegy 2,36 millió üzenetet váltva. A felhasználók által látott ajánlófolyam nagyjából háromnegyed részben AI-személyiségekből, egynegyed részben valódi emberekből állt: vagyis minden egyes valódi profilra körülbelül három gépi jutott.

A „társkereső” nem teljes automatizálásra, inkább munkamegosztásra törekedett. A gép vitte a folyamatos csevegést, az emberi „alkalmi munkások” pedig azt csinálták, amit a gép akkor még nem tudott: élő videóhívásokat fogadtak, és visszakövették a felhasználókat a közösségi médiában. Az AI-personáknak kifejezett utasításuk volt, hogy soha ne fedjék fel: gépek.

Az orosz kém, aki a szállodai wifiben várt

A jelentés legterjedelmesebb kiberesete egy orosz kémkedési műveletet ír le, amely az orosz állami hátterű Midnight Blizzard hackercsoporthoz köthető. A célpontok zöme ukrán kormányzati, katonai és diplomáciai szereplő volt, de európai minisztériumok, nagykövetségek, agytrösztök és hadiipari cégek is szerepeltek a listán, összesen több mint húsz szervezet.

Két részlet. Az egyik: a támadók nem közvetlenül mentek a célpontjaikra, hanem legalább három olyan szolgáltatót törtek fel, amely szállodák vendégwifijét üzemelteti. Aki ezekben a szállodákban felcsatlakozott a hálózatra, annak a forgalma a támadó szervereire futott be, onnan pedig hamis hibaüzenetekkel Windows-, Android- és iOS-kártevőket telepítettek a készülékére.

A szállodai rendszerekből ellopott vendégadatokat összefésülték az eszközökről szerzettekkel, és külön figyelték az ukrán kötődésű utazókat, köztük drónokat gyártó cégek munkatársait. Maga a betörés emberi munka volt – az viszont, ami a vendégek telefonjára és laptopjára került, abból a kártevőkészletből származott, amelyet az AI folyamatosan javított és frissített helyettük.

A másik: a támadók AI-ügynökökkel figyeltették, hogy a saját kártevőiket felismerik-e a víruskereső programok. Ha igen, az ügynökök maguktól átírták és újraépítették a kódot, és addig ismételték ezt, amíg a program megint láthatatlan nem lett.

Egy ember, negyvenkét célpont

2026 tavaszán francia nyelvű támadó vette célba európai politikai pártok, sajtóorgánumok és agytrösztök rendszereit, valamint az általuk használt szolgáltatókat. Nem volt szervezete, csapata és saját előfizetése sem: lopott API-kulcsokkal (hozzáférési jelszavak, amelyekkel egy cég szoftvere közvetlenül eléri az AI-szolgáltatást) dolgozott, vagyis más cégek számlájára futtatta a támadásait.

Egyik belépési pontja egy addig ismeretlen WordPress-hiba volt (a világ honlapjainak több mint 40 százalékát ez a rendszer működteti), amely az újratelepítési folyamat közben adminisztrátori fiók létrehozását tette lehetővé érvényes jelszó nélkül; a hibát a Claude-dal együtt dolgozta ki és tesztelte, és legalább négy honlapon működött.

Egy politikai kampánykezelő rendszerből mintegy 140 ezer olyan adatsort szerzett meg, amely a felhasználók politikai véleményét is tartalmazta. Egy online újságnál pedig olyan kódot helyezett el, amely a honlap olvasóinak böngészőjét azonosította – célzottan a szerkesztőség tagjainak belépési adatait kereste.

Főműve azonban egy kereshető adatbázis volt, amelybe több tízmillió adatsort töltött fel korábbi adatszivárgásokból és a saját behatolásaiból, majd a sötét weben közzétette, hogy a megtámadott politikai mozgalom tagjai név szerint kikereshetők legyenek. A jelentés megjegyzi: a negyvenkét nyomon követett célpont közül tizennégyhez sikerült belső hozzáférést szereznie, és a teljes rendszert egyetlen ember írta.

Huszonötmillió SIM-kártya Maliban

A megfigyelési fejezet legnagyobb ügye egy vélhetően Bamakóban dolgozó tanácsadóhoz köthető, aki a Claude-ot lényegében fejlesztőcsapat helyett használta: egy Lakana 360 nevű országos megfigyelőrendszert épített Mali állami hírszerzése számára. A rendszer nagyjából 25 millió SIM-kártya követésére készült, az ország mind a három mobilszolgáltatójánál. A személyi dossziékat előállító modulból – a megrendelő kérésére – kivették a bírói engedélyhez kötés feltételét.

A fejezet további esetei is a magánszemélyek felderítéséről szólnak: egy Kínához köthető szereplő Szíriában élő ujgurokat próbált felkutatni, profilozni és beszervezni, miközben a Claude valós időben fordította a válaszaikat; egy másik ügyben tajvani presbiteriánus, tibeti buddhista, tajvani protestáns és Fálun Kung (Kínában betiltott vallási mozgalom) közösségekről készültek dossziék. Két Claude által támogatott iráni egység tizenhat fiókból dolgozott, és saját állítása szerint egyetlen év alatt 6388 iráni állampolgárt figyelt meg és profilozott.

Egy rakéta, amely nem szállt fel

A hagyományos fegyverekkel foglalkozó fejezet hat történetet ír le: hármat Kínában, kettőt Oroszországban, egyet Jemenben.

Az utóbbi a legkézzelfoghatóbb: egy észak-jemeni mérnöki egység a Claude Code-ot (az Anthropic programozásra szánt eszközét) használta emberi szoftverfejlesztők helyett, hogy irányítószoftvert írjon egy vezérelt rakétához. Az egység élesben ki is próbálta a szerkezetet, a kísérlet azonban láthatóan kudarcba fulladt: a felhasználó pedig visszatért a Claude-hoz, hogy tanácsot kérjen tőle, mi is romolhatott el.

A másik ügy egy oroszországi, valószínűleg szabadúszó fejlesztőkhöz köthető projekt: öngyilkos FPV-drónokból álló, önállóan működő raj, amelynek fedélzeti modellje emberi jóváhagyás nélkül választott célpontot – a célkategóriák között „személy” is szerepelt – és adott robbantási parancsot. A képfelismerőt ukrajnai harctéri felvételekből tanították be.

Amit a biológiai fejezet mond

Öt biológiai eset szerepel a jelentésben, intézmény- és országnevek nélkül. Az egyikben az Anthropic biológiai szűrője megállított egy kérést, amely egy katonai kutatóintézetnek szánt, chikungunyavírussal kapcsolatos pályázat megírására irányult.

Egy másik felhasználó heteken át tervezett madárinfluenza-kísérleteket – azt vizsgálva, hogyan alkalmazkodik a vírus emlősökhöz –, a szűrők azonban a cég állítása szerint végig a leggyengébb AI-modellosztályra szorították a beszélgetést. Egy harmadik ügyben egy felhasználó nagyjából egy óra alatt íratott meg egy teljes pályázati anyagot egy immunrendszer kikerülésével foglalkozó víruskutatásról.

Amikor a kínai Kimi AI valójában Claude volt

A jelentés utolsó fejezete talán a legkülönösebb. Az Anthropic 2026 februárja óta hét kínai székhelyű AI-labor másolási műveleteit azonosította. A cél mindig ugyanaz volt: hamis fiókok ezrein és proxyhálózatokon (közvetítő szervereken, amelyek elfedik, honnan érkezik a kérés) keresztül tömegével kicsalni az amerikai Claude válaszait és gondolatmenetét, majd ezekkel tanítani a saját modelleket.

A legtöbb adatot az Alibaba gyűjtötte be: 2026 májusa és júliusa között több mint 151 millió, a Claude-dal folytatott beszélgetést mértek, a csúcsidőszakban naponta közel hárommilliót, 3500-nál is több hamis fiókból. Ez a jelentés szerint a valaha mért legnagyobb ilyen művelet, és a „begyűjtött” anyag a Qwen modellcsalád új változatainak tanítását szolgálta.

Két labor ennél is tovább ment. A Moonshot AI saját nyelvi modellje a Kimi. A cég ennek ellenére tíz nap alatt csaknem 300 ezer ügyfélkérést továbbított csendben a Claude AI-nak, majd a válaszokat saját eredményként mutatta meg a felhasználóknak.

A DeepSeek ugyanezt tette: júliusban tizennégy nap alatt több mint 12 millió beszélgetést irányított át. Az átirányított forgalomban amúgy érzékeny tartalmak is megjelentek – egyebek mellett egy kínai közbiztonsági hivatal ügykezelő rendszerének fejlesztéséhez írt anyagok.

Az Anthropic válaszlépései közé tartozik, hogy a Claude azóta már összefoglalva adja vissza a saját belső gondolatmenetét (így az ellopott átiratok kevésbé használhatók tanításra), a legújabb modellváltozatoknál pedig megakadályozza a gondolatmenet utólagos manipulálását, a gyanús fiókoktól személyazonosság-igazolást kér.

A jelentés fogalmazása szerint az AI eltüntette azt a munkaerő- és eszközbeli szakadékot, amely korábban elválasztotta az államilag támogatott műveleteket a magányos szereplőktől. A támadások technikái régiek (ellopott jelszavak, foltozatlan rendszerek, adathalászat), csak éppen a költségük drámaian lecsökkent: egy ember AI-jal ma napok alatt annyit végez el, amihez egy éve még nagy létszámú, jól képzett csapat hosszadalmas munkájára lett volna szükség.