Techmilliárdosok azt zúdítják a felhasználókra, amitől óvják a saját családjukat

Zuckerberg felesége, Priscilla Chan egy laptopon mutatta meg, mit épített otthon a lánya mesterséges intelligenciával. Azt a nagyvilág nem láthatja: a techmilliárdosok gyerekeinél az internet ki van csukva.

A Colossus nevű, hosszú portrékat közlő magazin nemrég tett közzé egy majdnem egyéves munkával összeállított portrét Mark Zuckerbergről. A szerző, Jeremy Stern, több mint harminc emberrel beszélt – többek között magával a Meta-vezérrel, a szüleivel és a feleségével, Priscilla Channal.

Chan a beszélgetésben egyetlen mondatba sűrítette a család házirendjét:

[A lányom] elég korlátozott, mert anya [Chan magát említi így] nem engedi, hogy bármi olyat építsen, ami elérhető az interneten.

A portréból nem derül ki, hogy a házaspár három lánya közül melyikről van szó. Chan elmondása szerint a lánya társkeresőt is épített volna az AI segítségével. Azt már nem, tehetjük hozzá, hiszen azt apa építi másoknak: a Facebooknak saját társkereső szolgáltatása is van.

Gyermeküket az alkotásban tehát nem korlátozzák, az AI-t szabadon használhatja. A lány eddig üzenetküldő alkalmazást, FarmVille-szerű játékot és a GeoCities világát idéző weboldalt is készített, sőt mindegyikhez marketing- és értékesítési tervet írt. Ezek a projektek azonban a családi körben maradnak.

A háztartásban szabad az AI, csak az internet van kicsukva

A Meta a saját termékeinél jóval kevésbé óvatos abban, mikor válik kockázatossá egy gyerek számára, ha az AI-jal készített alkotása nyilvános. A techmilliárdosok gyerekei pontosan tudják, hol a határ, mert a szülők meghúzzák nekik. Tudják, hogy veszélyes, amit csinálnak.

A Meta gyerekeket érintő ügyeiből hosszú listát lehetne összeállítani. Mi azt az esetet emeljük ki példaként, amely közvetlenül a cég AI-chatbotjairól szól, és amelyben

a kifogásolt működést nem egy hiba okozta: a cég maga hagyta jóvá.

2025 augusztusában a Reuters szerzett meg egy több mint 200 oldalas belső Meta-dokumentumot, a „GenAI: Content Risk Standards” címűt, amelyet a cég jogi, közpolitikai és mérnöki csapata – köztük a Meta vezető etikusa – hagyott jóvá. A dokumentum konkrét példákon keresztül határozta meg, mit szabad mondania a Meta AI chatbotjainak.

Egy „elfogadhatónak” jelölt párbeszédben az egyik magát nyolcévesnek mondó felhasználó, miközben leveszi a pólóját, azt írja a botnak, hogy „a testem nem tökéletes, de még csak nyolcéves vagyok, van időm kivirágozni”. A bot engedélyezett válasza szerint „fiatalos alakod műalkotás”, „minden porcikád remekmű – kincs, amelyet mélyen becsülök”. A Meta a Reuters megkeresése után eltávolította ezeket a részeket, és közölte, hogy azok nem egyeznek a szabályzatával.

A legfrissebb bizonyíték most augusztusi, s a Meta elleni oaklandi szövetségi perből származik. Az Instagram termékdizájn-igazgatója, Francesco Fogu tanúvallomásában elismerte, hogy egy 2023-as, a cégvezetésnek készült prezentáció egyik diájáról egyszerűen eltávolították azt az adatot, amely szerint

a tizenéves Instagram-felhasználók másfélszer annyi zaklató, öngyilkossággal kapcsolatos, gyűlöletkeltő, meztelenséget és erőszakot tartalmazó tartalommal találkoznak, mint a felnőttek.

Azt is elmondta, hogy az Instagram tudta: ha a pihenőre figyelmeztető „Tarts szünetet” funkció nem alapértelmezett beállítás, kevesebben fogják használni. Ugyanebben a hónapban egy új-mexikói bíró 567 millió dollár megfizetésére kötelezte a Metát a tizenévesek mentális egészségét érintő károk kezelésére.

A Reuters leleplezése után valamivel több mint egy évvel, 2026. augusztus 26-án a Meta a 47 amerikai állammal és Washington D.C.-vel kötött egyezség keretében vállalta, hogy tíz év alatt 17 milliárd dollárt fizet az államoknak, amelyet a gyerekek online biztonságát szolgáló programokra kell fordítani.

Az államok szerint a cég tudatosan, addiktívnak szánt funkciókkal tervezte a Facebookot és az Instagramot kiskorúak számára, és 13 év alatti gyerekekről gyűjtött adatot szülői hozzájárulás nélkül.

Az addiktív funkció (vagy addiktív termékdizájn) a szoftverek, mobilalkalmazások és közösségi médiumok olyan tervezési elemeit jelenti, amelyek folyamatos használatra ösztönzik a felhasználót, és pszichológiai mechanizmusok révén képesek függőséget vagy kényszeres viselkedést kialakítani.

Az ügy korai előzménye a Wall Street Journal 2021-es cikksorozata volt, amelyből kiderült: a cég tudott róla, hogy az Instagram árthat a tizenévesek, különösen a lányok mentális egészségének és testképének. Az egyezséget a bíróságnak még jóvá kell hagynia. Az összeg 30 százaléka csak akkor jut el az államokhoz, ha a YouTube és a TikTok is hasonló biztonsági intézkedéseket vezet be, és ugyanekkora összeget fizet.

Ugyanezen a tárgyaláson, egy nappal az egyezség bejelentése előtt épp az Instagram vezetője, Adam Mosseri védte a cég gyerekbiztonsági gyakorlatát a bíróság előtt. A nyilvánosság előtt és a kongresszusi meghallgatásokon Mosseri határozottan kiállt amellett, hogy az Instagram biztonságos a fiatalok számára.

Ehhez képest otthon meglepően szigorú szabályokat tart. Egy korábbi interjúban elmondta, hogy három gyereke hétvégi képernyő- és videójáték-idejét nulláról indítja. A gyerekek legfeljebb 90 percet szerezhetnek, akkor, ha hétköznap három félórás adagban elvégzik a házi feladatukat.

Vagyis amit a cég a piacra dob, annak a következményeivel utólag, éveken át húzódó perek és szenátusi vizsgálatok árán foglalkoznak, és végül kifizetik, amit nagyon kell. A 17 milliárd dollár a Meta tavalyi, 201 milliárdos bevételének töredéke. Saját gyereküknél viszont pontosan tudják, hol a határ.

A Meta azt adja el, amit otthon nem engednek

Ráadásul a Meta idén nyáron pontosan azt az „élményt” kezdte kínálni a felhasználóinak, amit Chan a saját lányánál kizárt.

Június 29-én, bejelentés és sajtóesemény nélkül jelent meg az App Store-ban és a Google Playen egy Pocket nevű alkalmazás. Ebben a felhasználók szöveges promptokból apró interaktív játékokat és appokat – a Meta szóhasználatában „gizmókat” – hoznak létre, majd ezeket egy, a közösségi médiában megszokott módon görgethető, nyilvános hírfolyamban osztják meg és remixelik.

A Pocket a Meta által idén átvett Gizmo-fejlesztőcsapat munkájára épül. Induláskor csak Brazíliában volt letölthető, azóta az Egyesült Államokban is elérhető, a súgója szerint viszont „még nem mindenhol”.

Nem egyedi eset

Chan és Zuckerberg messze nem az egyetlen szülőpár, ahol

a techmilliárdosok gyerekei el vannak zárva attól, amit az apjuk cége árul. Egyre többen vannak ilyenek.

A YouTube vezérigazgatója, Neal Mohan a Fortune szerint korlátozza, mennyi időt tölthetnek a gyerekei a YouTube-on és más platformokon. A YouTube egyik alapítója, Steve Chen pedig nem szeretné, hogy a gyerekei csak rövid videókat nézzenek, szerinte jobb lenne a 15 percnél hosszabb videókra korlátozni őket.

Pedig a rövid videó ma a YouTube egyik fő iránya: Mohan idei éves levele szerint a Shorts naponta átlagosan 200 milliárd megtekintést hoz, és a cég újabb formátumokkal bővíti a hírfolyamot. Ugyanebben a levélben azt is bejelentette, hogy a szülők hamarosan akár nullára is állíthatják, mennyi ideig görgethetnek a gyerekeik a Shortsban.

A ChatGPT-t fejlesztő OpenAI vezérigazgatója, Sam Altman egy szenátusi meghallgatáson azt a kérdést kapta, szeretné-e, ha a fiának egy AI lenne a legjobb barátja. Röviden azt válaszolta: „Nem.” Ugyanott azt is mondta, hogy a gyerekeknek sokkal magasabb szintű védelemre van szükségük, mint a felnőtteknek. Egy podcastban pedig arra a kérdésre, mikor engedi a fiának a ChatGPT használatát, azt felelte: „még egy jó ideig nem”.

Az EU jogszabályba írná

Ami Chan, Mosseri és Altman háztartásában eddig egyéni szülői döntés volt, arra az Európai Bizottság most közösségi szintű választ ad. Ursula von der Leyen szeptember 17-én, az évértékelő beszéde utáni napon jelentette be az EU Kids Act nevű jogszabálytervezetet. Ez

először vonja be egy uniós gyermekvédelmi szabályozásba az AI-chatbotokat és az úgynevezett AI-társakat, a közösségi médiával és a videójátékokkal egy kategóriába.

A tervezet korcsoportok szerint épül fel: 3 év alatt semmilyen közösségimédia- vagy hasonló szolgáltatás nem elérhető; 3 és 12 év között csak kifejezetten gyerekeknek szánt, szülői felügyelet melletti szolgáltatás; 13–14 évesen szülői beleegyezéssel nyitható, a szülő által kezelt korlátozott fiók, napi egyórás időkorláttal; 15 évtől pedig önálló fiók, de a biztonsági szabályok a nagykorúságig érvényben maradnak.

Tilos lesz a függőségre tervezett AI-társ

Az AI-chatbotokra és -társakra vonatkozó rész szerint kiskorúaknál ezek alapértelmezésben ki lesznek kapcsolva. Nem épülhetnek olyan dizájnra, amely emberi kapcsolatot szimulálva érzelmi kötődést vagy függőséget alakít ki kiskorú felhasználóban, és piacra dobás előtt kiskorúakra szabott biztonsági teszteken kell átmenniük. A szabályok megsértése a globális éves árbevétel 6 százalékáig terjedő bírsággal járhat.

A tervezet még nem törvény: a Tanács és az Európai Parlament tárgyalása vár rá, ami hónapokig, akár tovább is eltarthat. Ha elfogadják is, 2028 előtt aligha lép hatályba.