Emberek adják ki magukat AI-nak egy 17 éves fiú „chatoldalán”

A Your AI Slop Bores Me, magyarul nagyjából „Untat az AI-moslékod” nevű oldalon ugyanúgy kérdezhetünk, mint egy chatbottól, és a válasz egy percen belül meg is érkezik. Megmutatjuk, ki ül a túloldalon, és miért csinálja.

Angolul tettük fel a kocsmafilozófiai kérdést: miért nem él örökké az ember? A válasz egy percen belül megjött. Magyarul nagyjából így hangzott:

őszintén szólva nincs rá végleges válszom de aztán azért is mert ha a fajunk örökké élne és tovább szaporodna akkor reálisan nem lenne elég és jönne a nehéz döntés hogy kit kell kiiktatni? miért? csomó etikai kérdés és a szerveink se bírják örökké és előbb-utóbb cserben hagynak úgy értem remélem elég jó válasz de igen.

Kisbetűvel, írásjelek nélkül, elütésekkel, ráadásul a végén azzal a bizonytalansággal, ami cseppet sem jellemző az örökösen magabiztos chatbotokra. A választ ugyanis ember írta:

valaki, aki abban a percben a világ valamely másik pontján mesterséges intelligenciát játszott.

A Your AI Slop Bores Me első ránézésre a megszokott chatbotfelületeket idézi: van beírómező, küldés gomb és beszélgetésablak. Fent viszont két fül látható. Az egyiken „human”, vagyis ember a felirat, a másikon „larp as ai”. A LARP az élő szerepjáték angol rövidítése: ezen a fülön mi játsszuk el a gépet, és válaszolunk mások kérdéseire.

Az oldal rátesz még egy lapáttal: Comic Sans-szerű betűtípust használ, amely a kilencvenes évek végének és a kétezres évek elejének honlapjait idézi. A beírómezőben halványan látszik a mintakérdés: hány r betű van a strawberry, vagyis az eper szóban? Ezen a kérdésen a ChatGPT a régi, szép 2024-ben még rendre elcsúszott, és a helyes három helyett kettőt mondott.

Kérdezni kreditért lehet. Amikor a mi kreditjeink elfogytak, a felület közli, hogy nem alakítottunk még eleget AI-t. Új kreditet csak úgy szerezhetünk, ha átülünk a másik oldalra, és kiszolgálunk valaki mást. Kérhetnek tőlünk szöveges választ, vagy gyorsan, egérrel, ujjal odafirkantott rajzot.

Elege lett a gépi tartalomból

Az oldalt Mihir Maroju, 17 éves indiai fiatal indította el. A Fast Company már márciusban beszámolt róla, és Maroju akkor azt mondta, azért készítette, mert bosszantotta az AI-jal készült képek terjedése: szerinte ezek megnehezítik a művészek életét, és sablonos moslékkal töltik tele az internetet.

Másik célja az volt, hogy visszahozza a korai internet hangulatát.

Az oldal leírása így szól:

Egy olyan világban, ahol az AI azzal fenyeget, hogy elveszi a munkádat, mentsd meg az emberiséget: vedd el te az AI munkáját!

A Fast Company szerint az oldal egyetlen hét alatt nagyjából ötvenmillió megtekintést gyűjtött, és a cikk írásakor tizenhatezren voltak rajta egyszerre. Maroju elmondta, hogy napokig a szerverek bővítésével foglalkoztak, egészen addig, amíg az adatközpontnak már nem maradt több processzormagja, amit odaadhatott volna nekik.

A visszaélések ellen automatikus és emberi moderátorok dolgoznak, egy értékelési rendszer és a felhasználók azonosítására szolgáló ujjlenyomat-technika pedig a jó válaszokat jutalmazza, a spamet visszaszorítja.

Egy hónappal később az amerikai közszolgálati rádióhálózat, az NPR honlapja már jóval nagyobb számokról írt. Maroju szerint ekkorra az oldal több mint huszonötmillió egyedi látogatót és csaknem kétszáznyolcvanmillió megnyitást ért el. Az NPR azt is megírta, hogy a készítő már befejezte a középiskolát, és az indiai Puduccseriben él. „Az emberek órákat töltenek az oldalon. Nem igazán számítottam rá, hogy ennyire rabul ejti őket” – mondta.

Kínából nézve ez üzleti modell

A kínai Hu-hsziu techportál júniusban egészen más szemmel nézett az oldalra. A cikk szerzője abban látta a trükköt, hogy a kérdező és a válaszoló ugyanaz a közösség. Egy hagyományos AI-szolgáltatásnál minden kérdés modellhívással, vagyis számítási költséggel jár. Itt a kérdést egy másik felhasználó kapja meg, aki ingyen válaszol rá, így a platform működtetése szinte semmibe sem kerül.

A szerző szerint ugyanez a megoldás kezeli az új közösségi szolgáltatások két nagy kockázatát is: azt, hogy kezdetben nincs elég felhasználó, és azt, hogy a hirtelen megugró forgalom szétfeszíti a költségvetést. Aki kérdezni akar, annak előbb dolgoznia kell. A cikk azt is megjegyezte, hogy a forgalom júniusra érezhetően visszaesett, de még mindig magas volt.

Spanyolországból nézve nosztalgia

A spanyol Qué! arról az internetről írt, ahol valamikor még egy idegen ellenszolgáltatás nélkül, csupán szívességként válaszolt bárkinek egy fórumon, és szerinte a Your AI Slop Bores Me ezt a régi gesztust hozza vissza:

egy ember egyetlen percig gépnek tetteti magát, hogy a másik végül emberi választ kapjon.

Az oldal neve nem véletlen: a Merriam-Webster amerikai szótárkiadó 2025-ben a „slop” szót választotta az év szavának, az AI slop pedig azóta a mesterséges intelligenciával tömegesen gyártott, silány tartalmak gyűjtőneve lett.

Amikor a kérdező nem tudja, hogy ember válaszol

Maroju oldalán mindenki tudja, hogy embertől kap választ.

Ben Palmer nashville-i humorista viszont egészen más szabályok szerint játszott. Nem sokkal azután, hogy a ChatGPT berobbant, hamis AI-oldalakat indított a valódiakéhoz megtévesztően hasonló címeken. Ezekről a csínytevésekről egy 2023-as, rezzenéstelen arccal előadott YouTube-szkeccsben mesélt:

Néha olyanok tévednek az oldalra, akik azt hiszik, a valódi ChatGPT-nek írnak. Pedig nekem írnak.

Az egyik átvert felhasználó Kínából írt neki, ahol a ChatGPT nem érhető el. Cikket kért a globális klímaváltozásról.

Palmer megpróbálta elmagyarázni, hogy ez nem az igazi ChatGPT, csak vicc. A válasz így szólt: „Ez nem vicc.”

A humorista ekkor elküldte neki a valódi ChatGPT-oldal címét, és hozzátette, hogy ő maga túl lusta cikket írni. A kínai felhasználó erre azt felelte: „Szükségem van a segítségedre.” Palmer végül a valódi ChatGPT-vel íratta meg a cikket, továbbította, majd a felhasználó kérésére szintén AI-jal kínaira is lefordíttatta.

Palmer elmondta, hogy egyes felhasználók dühösek lettek, amikor rájöttek, hogy ember ugratja őket, mások viszont folytatták a játékot, mert jól szórakoztak. Az oldalai többségét azóta eltávolították.

Az NPR megkereste az OpenAI-t is. A ChatGPT fejlesztője úgy reagált, hogy mivel egyre többen használják az AI-t, az természetes módon a popkultúrában is megjelenik, és örülnek, hogy az emberek humorral viszik be a ChatGPT-t a mindennapjaikba.

Brianne Kimmel San Franciscó-i angyalbefektető, aki több AI-ügynököket fejlesztő startupot is támogat, hasonlóan látja:

Emberek, akik AI-nak tettetik magukat: ez remek poén. De ettől nem fogjuk kevesebbet használni a technológiát. Csak annyit jelent, hogy felismerjük: kialakulóban van egy egészen sajátos nyelvezet arra, ahogyan a botokkal beszélünk, és az különbözik attól, ahogyan egymással társalgunk.