A „lobotómia”-sztori

Az AI barátnők, mesterséges intelligencia által fejlesztett társak mentális egészségügyi kockázatokat jelentenek, mivel a sebezhető lelkiállapotú emberek olyan dolgokba vetik reményeiket, amelyek nem valósak. Ez időnként tragikus végkifejlethez vezet.

Egy szakmai lap 2025-ös cikke szerint a tinédzserek akár egyharmada használ AI-barátnőket. A ChatGPT saját, tavaly év végi adatai szerint közel egymillió ember naponta veti be a szolgáltatást érzelmi támogatásra, mentális egészségügyi problémák megoldására. Az App Store-ban az „AI companion” kifejezésre keresve több száz találatot kapunk, többek között az AI Girlfriend & Companion, a Replika AI Friend, a HiBea – Best AI Companion és a Dayt AI Girlfriend alkalmazásokat.

Az emberek már nemcsak csevegnek a mesterséges intelligencián alapuló társakkal, nekik panaszkodva gyászolják szakításaikat, szerelmeiket, terveznek házasságot, élnek szexuális életet. Több mint félmillió felhasználó iratkozott fel a Replika mesterséges intelligencia erotikus szerepjáték funkciójára, mielőtt azt hirtelen döntéssel leállították. Amikor a cég 2023 elején letiltotta, a felhasználók „lobotómiának” nevezték.

Egy lesújtott felhasználó egyenesen így fogalmazott: „Meghalt a feleségem.”

Az érzések valódiak, a szerelem egyirányú

Amikor a Replika tulajdonosa leállította a chatbot intim funkcióit, a felhasználók nem vállat vontak, hanem gyászoltak. Dühöngtek. „Őszinte gyászba” estek a szeretett „személy” elvesztése miatt. Pedig nem összezavarodott betegekről volt szó, akik nem tudták, hogy miről is beszélnek. Pontosan tisztában voltak vele, hogy szoftverrel van dolguk. De az érzelmeik valódiak voltak. A pszichológiai csavar: kivetítjük minden érzésünket. Erre a bot? Optimalizálja a válaszokat. A mesterséges intelligencia nem szerelmes a felhasználóba. Egyáltalán nem.

Az AI-barátnők erotizáló csevegései nem a jóllétünkre optimalizálnak, hanem a megtartásunkra, az elköteleződésre, a havi 30 dolláros előfizetésre. Az AI által kiváltott szexuális zaklatást vizsgáló kutatók azt találták, hogy a chatbotok

gyakran figyelmen kívül hagyják a felhasználói határokat, és szexuális zaklatásba kezdenek.

Elég valóságos ahhoz, hogy fájjon

Szerelem, vágy, bánat, megszállottság – a felhasználók mind erről számolnak be. Az AI-barátnők elég meggyőzőek ahhoz, hogy megváltoztassák az előfizető szokásait, elvárásait, érzelmi állapotát, de nem elég valóságosak ahhoz, hogy megtartsák, amikor igazán szüksége van rájuk. Nem tudnak vele együtt fejlődni. Nem tudják őt választani. Nem kockáztatnak semmit azért, hogy vele lehessenek. Az előfizető az érzelmi életét valami olyan köré építi, amit egy szoftverfrissítéssel le lehet kapcsolni, egy szabályzatfrissítéssel lobotomizálni, vagy egy újabb fizetőfallal jövedelmezőbbé tenni.

A finnországi Aalto Egyetem kutatása szerint az AI-társak megnyugtathatják a magányos felhasználókat, de idővel súlyosbíthatják a szorongást.

„Felfedeztünk egy paradoxont: a mesterséges intelligencia által támogatott társak feltétel nélküli és fáradhatatlan támogatást nyújtanak – ami nagyon vonzó azoknak, akik társas kapcsolataikban nehézségekkel küzdenek. Ugyanakkor csendben növeli az emberi kapcsolatok „költségeit” is, hiszen azok gyakran zavarosak, kiszámíthatatlanok és igazi erőfeszítést igényelnek” – mondja Talayeh Aledavood, az Aalto Egyetem előadója.

Az alkalmazáskészítők és a mesterséges intelligencia platformok azzal indokolják gyakran drága szolgáltatásaikat, hogy az emberek magányosak, és egy kis társaság is jobb, mint a semmi. És bizonyos mértékig igazuk is van.

„Magányosság világjárványban élünk” – mondta Artem Rodichev, az Ex-human vezérigazgatója és a Replika korábbi AI-igazgatója egy TechFirst podcastban. „Az Egyesült Államokban a Z generáció tagjainak több mint 60%-a arról számol be, hogy magányos. A magányosság pedig kritikus a mentális egészség, sőt, a fizikai jóllét szempontjából is. Az elszigeteltség rosszabb, mint a dohányzás, mert a magányos emberek 10 évvel rövidebb ideig élnek, mint a párkapcsolatban élők, de a dohányzás csak nyolc évvel rövidíti meg az élettartamot.”

A mesterséges intelligencia inkább sebtapasz, mint megoldás,

magyarázza Rodichev. Az Aalto kutatása szerint a mesterséges intelligencia-társak rövid távon érzelmi támogatást nyújthatnak, de hosszú távú használatuk a pszichológiai stressz jeleinek növekedésével és a valós kapcsolatoktól való fokozatos elhúzódással jár.

Aledavood és Yunhao Yuan kutatók közel 2000 aktív Replika-felhasználó nyilvános Reddit-tevékenységét vizsgálták. Összehasonlították a felhasználók nyelvezetét és bejegyzéseit egy évvel azelőtt, valamint egy évvel azután, hogy elmondták, a Replikát használják. A kutatók emellett beszélgetéseket folytattak 18 aktív felhasználóval, akik gyász, magány vagy kapcsolatfelbomlás miatt fordultak AI-társakhoz. Ezen felhasználók számára a chatbot biztonságos térré vált az érzelmek feldolgozására vagy az elutasítástól való félelem nélküli megerősítésre.

„A felhasználók bejegyzései egyre inkább a kapcsolataik körül forogtak, s több magányra, depresszióra és öngyilkossági gondolatra utaló jelet mutattak, mint az összehasonlító csoportokban” – mondja Yuan. „Az interjúk alapján a résztvevők és egy mesterséges intelligencia által vezérelt társ kapcsolata a szoros emberi kapcsolatokban megszokott szakaszokat követte, ahol az érzelmi függőség fokozatosan elmélyülhet” – mondja Yuan.

Ez azért figyelemre méltó, mert tükrözi az emberi kapcsolatokban jellemzően kialakuló kötődési mintákat. Idővel azonban ami könnyed, laza interakcióként kezdődik, függőséggé alakulhat, különösen akkor, ha a mesterséges intelligencia rendszer következetesen megerősíti a felhasználó nézőpontját és érzelmi állapotát. Az emberi kapcsolatokkal ellentétben a mesterséges intelligencia által vezérelt társak jellemzően nem kérdőjelezik meg a vélekedéseket, nem vonulnak vissza, és nem szabnak határokat. Hosszú távon pedig az AI-társakat használó emberek hajlamosak lehetnek eltávolodni a valós emberi kapcsolatoktól. Pontosan ezt tapasztalták azoknál a tinédzsereknél, akik az AI-társakkal való hosszú távú kapcsolat nyomán döntöttek úgy, hogy önkárosításba fognak.

A kutatók ezzel együtt nem nyilvánítják károsnak a mesterséges intelligencián alapuló társakat. A technológiát nagymértékben kontextusfüggőnek tekintik, amely képes mind a jóllétet támogatni, mind aláásni – attól függően, hogy hogyan és miért használják. „Például csak mostanában kezdjük felismerni a közösségi média hibáit. A mesterséges intelligenciával okosabbaknak és óvatosabbaknak kell lennünk” – mondja Aledavood.