
A ChatGPT elérte az 1 milliárd felhasználót – de már a sarkába vetődik a vetélytárs árnyéka
Olyan gyorsan futotta le az egymilliárdos felhasználói kört az OpenAI ChatGPT-je, mint még soha egyetlen korábbi alkalmazás sem: hamarabb ért fel a csúcsra, mint a TikTok és az Instagram.
Az egymilliárd az a szám, amelyet az alkalmazások fejlesztői évekig üldöznek, és a legtöbben soha nem érik el. A ChatGPT gyorsabban letudta, mint bármi más előtte. Májusban lépte át az egymilliárd globális havi aktív felhasználó határát, nagyjából három évvel a megjelenése után: a Sensor Tower becslései szerint ez lett a történelem leggyorsabban terjedő alkalmazása.
A tempó a lényeg
Gyorsabban ért el havi egymilliárdot, mint a Google Térkép, a TikTok, az Instagram és a YouTube, amelyek a saját korukban meghatározó jelentőségűek voltak a fogyasztói szoftverek piacán.
Egy ilyen összehasonlítás roppant hízelgő a ChatGPT számára, és egyben el is mond valami fontosat a jelenről:
a mesterséges intelligencia-asszisztensek az újdonságból napi megszokott gyakorlattá váltak olyan rövid idő alatt, amilyet a korábbi szoftverek sokkal több év alatt értek el. Ha egyáltalán.
De melyik tempó is a lényegesebb?
Merüljünk egy kicsit a részletekbe. Ezt a bámulatos eredményt az Anthropic-kal (a Claude fejlesztője) folytatott, egyre ádázabb verseny kellős közepén érték el.
Szintén a Sensor Tower számításai szerint az Anthropic Claude-jának 56 millió havi aktív felhasználója van – ez a ChatGPT bázisának töredéke csak –, de éves szinten a Claude nagyjából 640%-os növekedést mutat, miközben a ChatGPT ugyanezen időszakban 62%-os tempót hozott.
A két adat különböző történeteket mesél el: a ChatGPT egyértelműen uralja a fogyasztói tömegpiacot, óriási marketingelőnye van, mivel a legtöbben ezt a nevet ismerik (és sokan azonosítják is a mesterséges intelligenciával, mint olyannal), míg a Claude egy kisebb bázisról indulva elképesztően gyorsan növekszik, és meghatározó a fejlesztők és a kódolók körében.
Nem véletlen, hogy most, mikor mindkét vállalat a tőzsdére készül, a Goldman Sachs és a JPMorgan által becsült cégértéke az egymilliárd felhasználóval rendelkező ChatGPT-nek 852 milliárd dollár, míg a „mindössze” 56 millió felhasználót kiszolgáló Claude (Anthropic) értéke 965 milliárd dollár. Persze nem szabad minden jelenlegi adatot könnyedén a jövőre kivetíteni, de figyelemre méltó, hogy tőzsdére lépés előtt már nagyobb a Claude anyavállalatának cégértéke.
A piac egyszerre nagyobb és kiélezettebb, mint valaha. A ChatGPT megnyerte az 1 milliárd havi felhasználóért folytatott versenyt. A következő kérdés az, hogy vajon melyikük képes a platformján belül tartani a felhasználóit?
Miért van ilyen különbség két, egymást szorosan követő AI között?
A két platform közötti eltérés a betanítási módszertanokkal kezdődött, és minden további tervezési döntés során csak tovább fejlődött.
A ChatGPT az emberi visszajelzésekből származó megerősítéses tanulásra, vagy RLHF-re épül: a modell válaszait emberek értékelik és rangsorolják, és ezekből a visszajelzésekből tanul tovább a rendszer. Az OpenAI ezt a megközelítést fejlesztette tovább, szabályalapú biztonsági rendszereket adott hozzá az új GPT-5 sorozatában, valamint natív multimodális képességeket kapott, azaz az AI szöveg mellett hangot, képet és videót is tud egyszerre érteni és létrehozni. Az eredmény olyan platform lett, amelyet egyetlen versenytárs sem tudott felülmúlni ilyen széles skálán.
Ehhez képest a Claude-nak szó szerint alkotmánya van, s az Alkotmányos AI segítségével képzik. Ez olyan módszertan, amelyben nem emberek, hanem írott elvek alapján tanítják az AI-t: a modell lehetséges válaszokat generál, majd azokat saját maga kritizálja és értékeli az „alkotmányos” alapelvek szerint, mielőtt kiválasztaná a végső választ. Ez a folyamat a korábban említett RLHF által megkövetelt emberi preferencia-címkézés (annak megmondása, hogy melyik AI-válasz a jobb) nagy részét mesterséges intelligencia által generált felügyelettel helyettesíti.
A gyakorlati következmény jól mérhető: a 2026-os független összehasonlítások szerint a Claude hallucinációs aránya – vagyis az, hogy milyen arányban közöl az AI magabiztosan téveset – körülbelül 4%, míg a GPT-5.4-é 6%. Látszólag nem óriási különbség, de nagy kódbázisokon és szakmai feladatokon már érezhetően számít.
Így nem csoda, hogy a Claude jobb teljesítményt nyújt a többfájlos gondolkodást igénylő feladatokban, összetett programkódokon, ahol egyszerre sok fájlt kell áttekinteni. De egyik modell sem dominál univerzálisan; mindegyik azokon a feladattípusokon vezet, amelyekre készült.
Igazi diadal egymilliárd embert elérni, aki kipróbálja a ChatGPT-t. Bár
a valódi mérföldkő az egymilliárd ember lenne, aki fizetne is érte, és ez az, ami valóban számít.
De ne legyünk ünneprontók: a mostani rekord valóságos teljesítmény – egyetlen app sem ért el ilyen gyorsan ennyi felhasználót, ráadásul úgy, hogy a kategória – mesterséges intelligencia – három évvel ezelőtt a széles közönség számára nem is létezett.