A Tejútrendszer halálos kozmikus koktélja rum illatú és málna ízű
A James Webb Űrtávcső 2025 szeptemberében először vette részletesen szemügyre a Tejútrendszer legtermékenyebb csillagbölcsőjét – és ezzel újra reflektorfénybe került egy régi, különös adat.
Galaxisunk középpontjához közel található egy hatalmas molekuláris felhő, a Sagittarius B2. Ez a felhő a tudósok érdeklődésének tárgya sajátos összetétele miatt: például mivel olyan vegyi anyagokat tartalmaz, amelyek rum aromáját és málna ízét adják neki. Ebben a felhőben az IRAM 30 méteres teleszkóp még 2009-ben etil-formiát jelenlétét mutatta ki, ez az, ami a málnaszerű ízt és a rum édes illatát adhatná, ha módunkban állna megkóstolni.
A molekuláris felhő hideg, sűrű gáz- és porfelhő, amelyben a hidrogén már molekuláris formában van jelen (H₂),
komplex szerves molekulák is keletkezhetnek benne.
A Sagittarius B2 az űrben található egyik legnagyobb por- és gázképződmény. Úgy vélik, ez a különös régió támpontokat adhat arról, miként fejlődnek az összetett szerves vegyületek a csillagközi térben. Ezenkívül a kutatók szerint tanulmányozása segíthet megérteni a kémiai építőelemek eredetét, amelyek végül hozzájárulnak a bolygók, és esetleg maga az élet kialakulásához is.
Miért lenyűgöző a csillagászok számára?
Körülbelül 390 fényévnyire található a Tejútrendszer galaktikus középpontjától. A Naptól mért távolsága 27 000 fényév. A felhő a Sagittarius A* közelében található, amely egy szupermasszív fekete lyuk a Tejútrendszer középpontjában. Rendkívül nagy, körülbelül 150 fényév átmérőjű, és gázból, porrészecskékből és molekulákból áll. A tudósok számára a Sagittarius B2 egyfajta természetes kémiai laboratórium az űrben.
A Max Planck Rádiócsillagászati Intézet kutatócsoportja megállapította, hogy ez a felhő számos szénvegyületet tartalmaz, az alkoholoktól a savakig, s a biokémiával kapcsolatosakat is.
Hogyan is illatozhat egy kozmikus felhő rumként, és hasonlíthat az íze málnára?
Habár senki sem ízlelte meg még, a kutatók földi szagokat használták fel a csillagközi felhő összetételének leírására. Az etil-formiát egy észternek nevezett szerves vegyület, amelynek általában gyümölcsös íze és illata van. Az Ausztrál Tudományos Akadémia szerint az etil-formiát kimutatása egy csillagközi felhőben olyan, mintha egy málna ízű és rum illatú molekulát észlelnénk.
Egyes népszerűsítő írások szerint a felhőben lévő etil-formiát mennyisége akár lehetővé tenné az úgynevezett „űrrum” előállítását.
A Sagittarius B2-ben azonban van valami sokkal veszélyesebb, mint az etil-formiát. Például a metanol, ami mérgező és halálos dózisban fogyasztva vakságot, majd halált okoz. Ezen kívül a galaxisunk középpontjához közeli területen szélsőséges hőmérsékleti és sugárzási szint is uralkodik.
Miként magyarázhatja az élet eredetét a csillagközi kémia?
A Sagittarius B2-ben található szerves molekulák rendkívül fontosak a tudomány számára, mivel megerősítik, hogy a világűrben természetes módon is előfordulhatnak komplex kémiai folyamatok, s így ezek a molekulák szerepet játszhatnak a csillagok fejlődésében és akár az élethez szükséges összetevők létrehozásában is.
Egy másik molekulát, az n-propil-cianidot megtalálták ugyanebben a felhőben. Az ilyen összetett molekulák jelenléte arra utal, hogy bonyolultabb molekulák is kialakulhatnak a világűrben természetes kémiai folyamatok révén.
Mindez óriási hatással van a modern asztrokémiára – a csillagközi térben és égitesteken előforduló molekulák keletkezését, eloszlását és reakcióit vizsgáló tudományterületre.