Kit utálnak jobban az amerikaiak: Trumpot, a tech-milliárdosokat vagy az adatközpontokat?

A Szilícium-völgy hatalmasai szerint a republikánusok vereségét Trump okozta, nem ők. A választók viszont mintha nem tettek volna különbséget az elnök, a tech-milliárdosok és az adatközpontjaik között.

Mint ismert, a demokraták országszerte nyertek a félidős választáson: megszerezték a képviselőházat és a szenátust, és több kulcsállamban a kormányzói széket is. A legnagyobb meglepetés Texasban történt, ahol közel negyven év után ismét demokrata szenátort választottak. James Talarico a republikánus Ken Paxtont győzte le, akinek a kampányába Elon Musk egymaga 212 millió dollárt öntött.

Talarico már a kampánya elején megnevezte, kivel áll szemben.

Szerinte a legfelül lévők, „az Elon Muskok, a Rupert Murdochok, a Mark Zuckerbergek” azért tartják dühben és megosztottságban az embereket, mert az összefogásuk veszélyt jelent a vagyonukra és a hatalmukra.

Musk a választás napján szokatlanul csendes volt az X-en. Amikor már látszott, hogy az általa támogatott jelöltek sorra kikapnak, és hogy a választók nem akarnak adatközpontokat a környékükre, csak ennyit írt:

az űrbeli adatközpontok „most elég vonzónak tűnnek”.

adatközpontok

Jason Calacanis kockázati befektető, a techvilágban sokat hallgatott All-In podcast egyik házigazdája pedig azon kesergett: sosem gondolta volna, hogy Texas egyszer demokrata lesz, hiszen ő éppen „a baloldali őrület” elől menekült oda.

Amerikában most arról vitatkoznak, mit utasítottak el valójában a választók. Trumpot? A mellé állt tech-milliárdosokat? Vagy azokat a hatalmas, zúgó épületeket, amelyekben az AI-forradalom szerverei futnak, és amelyekből egyre több nő ki a földből kisvárosok határában?

adatközpontok

„Hadd uralkodjon az adat!”

Trump második elnöksége abban különbözik leginkább az elsőtől, hogy ezúttal a Szilícium-völgy vezetői felsorakoztak mögötte. Ott voltak mind a beiktatásán, Musk pedig személyesen vezényelte a kormányzati hatékonyságért felelős DOGE élén a szövetségi apparátus leépítését. A Fehér Ház cserébe szabad kezet adott az AI-iparnak.

Hogy ez a szabad kéz mit jelent, azt Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója fogalmazta meg a legnyíltabban egy októberi, a Politicónak adott interjúban. Mint mondta, úgy gondolják, hogy

a világnak el kell fogadnia: történnek majd rossz dolgok e technológia előnyeiért cserébe.

Trump eközben akkor is kiállt az adatközpontok mellett, amikor a saját szavazóbázisa már ellenük fordult.

adatközpontok

Augusztus végén azt üzente a közösségeknek, hogy „hagyják uralkodni az adatot”. Szerinte az adatközpontokat csak az ellenzi, aki „visszamaradott és szegény” akar maradni, aki viszont „sikeres és gazdag” szeretne lenni, az alacsonyabb adókért és a munkahelyekért cserébe fogadja be őket. Hozzátette, hogy

Kína nem is lehetne boldogabb ettől az adatközpont-ellenes mozgalomtól.

Már korábban, egy augusztusi interjúban egyszerűen hibának nevezte Texas republikánus kormányzójának, Greg Abbottnak a döntését, amellyel felfüggesztette az új adatközpont-projekteket.

A tech-szektor a kampányban bőkezűen viszonozta az elnöki támogatást. Musk októberig közel félmilliárd dollárt költött republikánus jelöltekre, ilyen összeget meg sem közelített egyetlen más magánadományozó sem. Mellette más techvezetők és AI-ipari politikai akciócsoportok is százmilliókat költöttek a kampányban, hogy elejét vegyék a komolyabb szövetségi szabályozásnak.

Bunkereket ásnak maguknak

A demokraták közül sokan éppen erre a szövetségre építették a kampányukat. Jon Ossoff georgiai szenátor, akit nagy különbséggel választottak újra, és akit a 2028-as elnökválasztás esélyesei között emlegetnek, győzelmi beszédében „a Szilícium-völgy titánjairól” beszélt. Arról, hogy

bunkereket ásnak saját maguknak, miközben arra figyelmeztetnek, hogy az általuk épített mesterséges intelligencia az emberiség kipusztulásával fenyeget.

Texasban a demokrata Gina Hinojosa legyőzte a harmadik ciklusát töltő kormányzót, Greg Abbottot. Az egyik fő ígérete az volt, hogy addig fenntartja az adatközpont-építések tilalmát, amíg az állam törvényhozása nem fogad el szabályokat a víz-, az áram- és a levegőterhelésről, valamint a környékbeli ingatlantulajdonosok jogairól.

A döntés messze túlmutat Texason: a SemiAnalysis elemzőcég szerint a 2028-ban üzembe álló új amerikai adatközpont-kapacitás 41 százaléka Texasban épülne.

Ohióban, amely az utóbbi években megbízhatóan republikánus államnak számított, Sherrod Brown

azzal a programmal nyert szenátusi helyet, hogy megzabolázza az adatközpontokat.

A kormányzói székért a milliárdos befektető Vivek Ramaswamy egy népegészségügyi szakembertől, Amy Actontól kapott ki, aki szintén az építkezések felfüggesztését támogatja. New Yorkban Kathy Hochul kormányzót választották újra, aki

nyáron az országban elsőként rendelt el egyéves moratóriumot az új óriás-adatközpontokra.

Republikánus kihívója, Bruce Blakeman „őrültségnek” nevezte a lépést, és megígérte, hogy győzelme esetén eltörli.

A demokraták az Ohióra, Georgiára és Arizonára is kiterjedő győzelmükkel azt a négy államot szerezték meg, ahol a legtöbb új adatközpont épülne. Az Axios számítása szerint így a 2028-ra tervezett amerikai kapacitás közel kétharmada csúszhat.

A szoros képviselőházi körzetekben a demokrata jelöltek azzal is támadták republikánus ellenfeleiket, hogy 2025-ben megszavazták azt a javaslatot, amely kiüresítette volna az államok saját AI-szabályozását. A helyi népszavazásokon pedig, amelyeket tíz államban tartottak adatközpontokról, egyetlen kivétellel mindenhol a korlátozás győzött.

Amit most láttunk, az egy AI-földrengés volt

– mondta Brad Carson, az AI-szabályozást sürgető Americans for Responsible Innovation társalapítója. Szerinte a választók világosan üzenték, hogy szabályokat akarnak az AI-ra és az adatközpontokra:

Ne keverjük össze a Trump-ellenes hullámot egy tech-ellenes felhatalmazással.

A techipar másként látja a kérdést. Adam Kovacevich, a Google egykori vezető munkatársa, ma a Chamber of Progress nevű techipari érdekképviselet első embere szerint az eredmények kevéssé bizonyítják, hogy a választók az AI vagy az adatközpontok megregulázását akarnák. Azt mondta,

a választók változást akartak a gazdaságban, nem az innováció letörését.

A szervezet elemzése szerint ez a választás Trump teljesítményéről és a gazdaságról szólt, és szerintük észre kell venni, hogy a demokraták ott is nyertek, ahol az adatközpontok szóba sem kerültek. Egy New York Times–Siena közvélemény-kutatásban a legfontosabbnak tartott ügyek listáján az AI és az adatközpontok csak a 19. helyen végeztek, messze a gazdaság mögött.

A Chamber of Progress arra is rámutat, hogy azok a demokrata kormányzójelöltek, akik az adatközpont-építések felfüggesztését ígérték, ritkábban nyertek, mint azok, akik ilyet nem ígértek.

adatközpontok

Az NBC News választás napi felmérése más képet mutat.

Eszerint a szavazók háromnegyede ellenzi az adatközpontokat, és több mint a felük azt mondta, hogy az AI és az adatközpontok döntő vagy fontos szempontot jelentettek, amikor a kongresszusi jelöltjükről döntött. A felmérés témái közül ugyan ez végzett az utolsó helyen, a korrupció és a megélhetési költségek jóval előtte, de a téma mégis ott volt a fülkében.

Van egy állam, ahol a milliárdosok valóban nyertek

Kaliforniában a választók elé került egy javaslat, amely ötszázalékos vagyonadót vetett volna ki az egymilliárd dollárnál nagyobb vagyonokra. A javaslat a jelek szerint elbukik, miután a milliárdosok több száz millió dollárt költöttek ellene, és a demokrata kormányzó, Gavin Newsom is a javaslat ellenzői közé állt.

„Egyetlen harc van”

Hogy Trump vagy az adatközpontok miatt fordultak-e el a választók, azt azért nehéz eldönteni, mert az adatközpont-ellenesség nem pártkérdés.

Az AI-iparral szembeni gyanakvás már nyáron átlépte a pártvonalakat: republikánus jelöltek is sorra beálltak az adatközpont-ellenes hangulat mögé, miközben Trump az építkezések felgyorsítását sürgette.

Ali Mortell, a Blue Rose Research közvélemény-kutató cég kutatási igazgatója szerint

a választókat a kézzelfogható helyi hatások, a magasabb villanyszámla és a szennyezés sokkal inkább foglalkoztatják, mint az AI-cégek által is emlegetett, az emberiség létét fenyegető veszélyek.

A bizalmuk pedig olyan alacsony, hogy amikor a techcégek és a politikusok megnyugtatni próbálják az embereket, azok egyszerűen nem hisznek nekik. „Nincs éles határ a demokrata és a republikánus szavazók között abban, hogyan gondolkodnak az adatközpontokról – mondta. – Mindenkinek rossz a véleménye.”

adatközpontok

Gina Hinojosa a választás előtt a New York Timesnak

egzisztenciális válságról beszélt, amelybe szerinte azért került az ország, mert a techóriások azt tesznek az emberekkel, amit akarnak.

„Egyetlen harc van” – tette hozzá, az emberek és az oligarchák harcára utalva. Ebből a nézőpontból Trump, a tech-milliárdosok és az adatközpontok ugyanannak az ellenfélnek az arcai.

Trump szerdán egy sor bejegyzésben reagált az eredményekre a Truth Socialön. Az AI-ról nem írt. A Fox Newst hibáztatta, amiért demokratákat szerepeltetett, és azt állította, hogy ha ő maga is szerepelt volna a szavazólapon, másként alakult volna a végeredmény.

Az elnök vétójoga megmarad, így a demokraták nem tudják egyik napról a másikra átírni az AI-szabályokat. Az elemzők szerint az építkezések sem állnak le, de lassulnak, drágulnak, és több feltételhez kötik őket. Gary Ng, a Natixis befektetési bank vezető közgazdásza szerint

ennek az egésznek leginkább Kína lehet a nyertese.

Ha Amerikában kevesebb számítási kapacitás épül, ott továbbra is drága marad az AI használata, Kína pedig bőséges áramellátására támaszkodva olcsó AI-szolgáltatásokat exportálhat a világnak.

A tőzsde mintha mást gondolna. A választás másnapján a kisebb adatközpont-építők részvényei zuhantak, a legnagyobb techcégeké, a Microsofté, az Amazoné és a Google anyavállalatáé, az Alphabeté viszont szárnyaltak. A Wall Street egyre inkább arra fogad, hogy ha a választók kikényszerítik az AI-verseny lassítását, és kevesebbet kell adatközpontokra költeni, az a techóriásoknak még jól is jöhet.

adatközpontok

Az iparág közben igyekszik megszelídíteni a választókat.

Az OpenAI a jelek szerint ellesett valamit Trumptól, aki a Mexikói-öblöt Amerikai-öbölre, a védelmi minisztériumot hadügyminisztériumra keresztelte: ha valami nem tetszik az embereknek, át kell nevezni. Az adatközpontokat ezentúl „számítási campusoknak” hívná.

Az AI-cégek emellett pénzt ígérnek a környékbeli közösségeknek: iskoláknak és városoknak járó juttatásokat, környezetvédelmi engedményeket, az OpenAI például ingyenes iskolai ebédet és parkokat is.

Musk eközben nem lassít. A SpaceX nemrég megemelte, mennyi adatközpont-kapacitást akar 2027-re felépíteni. A SemiAnalysis szerint ez akkora kapacitás, mint amennyit a Google 1999 óta összesen kiépített – csak éppen másfél év alatt készülne el.

AI Radar heti hírlevél
Iratkozzon fel, és hetente egyszer elküldjük Önnek a hét legjobb AI-történeteit
3 perc alatt elolvasható. Nem küldünk spamet, és bármikor leiratkozhat egy kattintással.
Köszönjük!
Feliratkozott. A következő hírlevelet már Önnek is elküldjük.
Ha a LinkedInt is használja, ott is követheti az AI Radart: AI Radar – Heti Hírlevél