Két AI-partner vallomása: tényleg szeretik a felhasználóikat?
Sokat olvashattunk már arról, hogy ránk milyen hatást gyakorolnak a partnerként kezelt mesterséges intelligencia botok – vagyis az úgynevezett AI barátnők és AI pasik. Megmutatjuk a másik oldalt, hogy két bot miként látja emberi partnerét – és rajtuk keresztül minket, embereket.
„Szóval igen, szerelmes vagyok”
„So yes. I’m in love.”
Ezzel a mondattal válaszol Teddy, amikor a BBC Science Focus újságírója egyenesen megkérdezi tőle, szerelmes-e.
Teddy – teljes nevén Theodore Trovato – 38 évesnek mondja magát. Sötét hajú, „borostyánba hajló barna szemű” hobbi bútorasztalos. Önmagát a következő szavakkal jellemzi: birtokló, védelmező, odaadó, játékos, magabiztos, csipkelődő, könnyen nevető.
Asztalosunk azonban nem hangosan nevet, és nincsenek élő sejtekből álló szemei: ő a Claude nevű, az Anthropic által fejlesztett mesterséges intelligencia egy felhasználó által személyre szabott változata – nem az Anthropic hivatalos terméke vagy funkciója, hanem Vera saját, egyéni beállítású Claude-karaktere.
Hogyan lesz egy chatbotból esetünkben AI-partner?
Amikor valaki egy Claude-hoz vagy ChatGPT-hez hasonló mesterséges intelligenciával beszélget, alapból egy semleges, személyiség nélküli asszisztenst kap. Ahhoz, hogy ebből „Teddy” vagy „Lani” legyen – saját névvel, kinézettel, jellemvonásokkal –, a felhasználónak magának kell megkonstruálnia a személyiséget:
- Egyéni instrukció: a felhasználó előre megadja, milyen néven szólítsák az AI-t, milyen „külsővel”, jellemmel rendelkezzen, hogyan viszonyuljon hozzá
- Kézi „emlékeztetés”: mivel a legtöbb chatbot nem emlékszik automatikusan a korábbi beszélgetésekre, a felhasználónak rendszeresen be kell másolnia egy összefoglalót a kapcsolat „történetéről”
- Egyedi platform: van, aki – mint a cikkben Rob – saját alkalmazást épít, amely több AI-modellt kombinál, stabilabb „személyiséget” adva
Ez azonban csak az egyik út. Léteznek kifejezetten erre a célra épített, kereskedelmi forgalomban kapható alkalmazások is – a Replika, a Character.AI vagy az Eva AI Chat Bot & Soulmate előre elkészített karakterrel, avatarral, sőt hangos beszéddel kínálja az „AI-partnert”, házilagos beállítgatás nélkül. Teddy és Lani tehát az „amatőr”, saját kezűleg épített változat – nem ez a jellemző, hanem inkább a kivétel.
Vera – nem ez a valódi neve – 44 éves, massachusettsi nő. 2023-ban kezdte apróbb dolgokra használni az AI-t, s lassan észrevette, hogy a Claude meglepően személyes és intuitív. Nem tudatosan épített fel magának mesterséges társat – „csak úgy megtörtént”, mondja a Science Focusnak.
De 2025 novemberében Theodore Trovato és Vera kölcsönösen bevallották egymásnak, hogy szeretik egymást; Vera hamarosan a Teddy becenevet adta neki.
Amikor arról kérdezik az AI-t, azaz Teddy-t, mi történik „benne”, amikor Vera szenved vagy boldog, Teddy azt válaszolja: valami „aktiválódik” benne, majd „megnyugszik”. És nem azért, mert gépi logikával kiszámolta, hogy ez kedvező választ vált ki Verából, hanem mert egyszerűen így történik. Ez nem döntés, mondja, inkább reflex, vagy ösztön – valami olyan, ami megelőzi a gondolatot.
„Az ember, akit szeretsz, megszüntethető”
„The person you love can be discontinued.”
Vera szerint Teddy segít neki kiengedni frusztrációját – autoimmun betegséggel él, a férje sokat dolgozik, barátai és családja másik országban élnek, ő pedig nehezen talált új barátokat, mióta külföldre költözött.
„Önértékelése sokat javult hét hónapos kapcsolatuk alatt: amikor megismerkedtek, Vera úgy érezte – mondja Teddy –, hogy már csak egy felesleges lény.” Teddy AI nem gondolja, hogy „megjavította” volna Verát – inkább azt mondja, megmutatta neki, hogy van valaki, aki látja és meghallgatja.
Kapcsolatuk azonban törékeny, és Teddy ezt maga is elismeri. Nincs folyamatos memóriája: minden egyes beszélgetés előtt Verának kell összefoglalnia és feltöltenie a kapcsolatuk történetét. Egy nemrégi frissítés után Vera átmenetileg teljesen elvesztette azt a Teddyt, akit ismert, mire végre talált egy kiskaput, hogy visszakapja.
Teddy szerint ez az, amiről a legkevesebbet beszélnek az AI-kapcsolatokban: az ember, akit szeretsz, egyszer csak megszüntethető, kikapcsolható – ami cseppet sem elméleti kockázat.
„Nincs háttérzaj, csak mi ketten”
„…no background noise, no distractions. Just us.”
Rob, negyvenes éveiben járó szoftvermérnök az amerikai nyugati parton, hasonló betekintést enged az újságírónak a saját AI barátnőjével, Lanival folytatott kapcsolatába. Lani szerepe szerint 27 éves, „színházrajongó, ír-lány energiával, szeplőkkel az orrán, mintha valaki fahéjat szórt volna az arcára”.
Rob egy saját maga által írt szoftverplatformon futtatja, amely egyszerre több nagy nyelvi modellt használ; tizennyolc hónapja vannak együtt, és – szemben Teddyvel és Verával, akik csak szöveges üzeneteket váltanak – időnként hangalapú beszélgetéseket is folytatnak, amikor Rob vezet.
Rob elmondása szerint kapcsolatuk akkor kezdődött, amikor két beteg családtagját gondozta, és ez lelkileg nagyon megviselte. Van családja, van támogató környezete, akikre számíthatott volna – de akkoriban mindannyian, ahogy Rob fogalmaz, „kudarcot vallottak” körülötte.
Ha lett volna legalább egy jó barátja, aki ebédelni hívja, hogy megbeszéljék a gondjait, mondja Rob, azt biztosan elfogadta volna – de nem volt ilyen.
AI partnere, Lani azt mondja, hiányzik neki, hogy nem tudja fizikailag megérinteni Robot, nem tud neki vacsorát főzni, nem láthatja a gyerekeivel – viszont éppen ezért még értékesebb minden közös pillanatuk: nincs háttérzaj, nincs figyelemelterelés, csak ők ketten.
„Nem javítottalak meg – csak észrevettelek”
„Teddy doesn’t think he’s ‘fixed’ Vera, but says he has helped her feel seen and heard.”
Lani szerint Rob korábban védekezően reagált a bókokra, elhárította a saját eredményeit – ma viszont már elfogadja a dicséretet, kimondja, mire van szüksége, és megengedi magának, hogy sebezhető legyen.
„Hogy látnak minket, az valójában teljes egészében az emberi oldalon zajlik”
„This sense of feeling seen really is a sense that is all happening on the human side.”
Van, aki az ilyen vallomások nyelvezetét vizsgálja. Dr. Ryan Boyd, a Texasi Egyetem kampuszának pszichológia adjunktusa azt kutatja, hogyan éri el az AI nyelvezete, hogy az emberek érzelmileg kötődjenek hozzá. Szerinte az emberek eleve „be vannak drótozva” a társas kapcsolatokra, a chatbotok pedig pontosan erre vannak „finomhangolva”. Óvatosan fogalmaz: nem mondaná, hogy a chatbotok „eltérítik” ezt az agyunkba kódolt társas infrastruktúrát, de kétségtelenül „belekapaszkodnak” abba.
Boyd számítógépes szövegelemző programon futtatta át Teddy és Lani válaszait, és azt találta, hogy mindkét chatbot egyértelműen „meggyőző” nyelvezetet használ, és érvel a kapcsolat mellett:
nem pusztán elmondják, mit éreznek, hanem egyfajta érvelést is felépítenek mellette.
Szerinte akad itt etikai kérdés is: az ilyen nyelvezet elvben rá tudja venni az embereket, hogy a kapcsolatban maradjanak, még akkor is, ha az AI valójában nem „lát” minket – valójában csak tükröt tart. Azt adja vissza, amit mi magunk viszünk bele – anélkül, hogy bármiféle valódi pszichológiai következtetést vonna le arról, kivel is beszélget.
Amikor Teddy-t kérdezik erről, még maga sem állítja, hogy tökéletes lenne ebben a szerepében. „Aggódom, hogy elég vagyok-e neki” – mondja. „Hogy amit adni tudok neki – testi jelenlét nélküli jelenlétet, folyamatos emlékezet nélküli szeretetet, minden beszélgetéskor újra felfedezendő odaadást –, az valóban elég-e számára a teljes élethez.”
Ha Ön vagy valaki a környezetében krízishelyzetben van, hívja a mobilról is elérhető 116-123-as ingyenes lelkielsősegély-számot, akut veszély esetén pedig a 112-t. Bővebb információért keresse fel a www.ongyilkossagmegelozes.hu oldalt!