Miért a jobboldal tűzte zászlajára az AI-t, és miért gyanakszik rá a baloldal?
A megszokott képlet szerint a haladás oldala fogadja elsőként tárt karokkal az új technológiákat, a konzervatívok pedig óvatosan kivárnak. Ehhez képest az AI és politika kérdésében az Egyesült Államokban mára éppen fordított lett a helyzet. Mi cserélte fel a szerepeket, és vajon Európában is így lesz?
Szeptember 29-én a Fehér Házban hat vezető AI-cég, az Anthropic, az OpenAI, a Google, a Meta, az xAI és az Nvidia képviselői írtak alá önkéntes megállapodást az AI-modellek biztonsági ellenőrzéséről.
Donald Trump az aláírásnál arról beszélt, hogy rendkívül erős önszabályozásra van szükség, szabályozás pedig amúgy is van, hiszen ott az igazságügyi minisztérium és az FBI. Azt is mondta, hogy a cégvezetők „szinte egyfajta alkotmánynak” tekintik a megállapodást. Az amerikai elnök egy héttel korábban, az ENSZ-közgyűlésen jelentette be, hogy
a „mesterséges intelligencia” helyett ezentúl hivatalosan „szuperintelligenciának” kell nevezni az AI-t, mert a „mesterséges” szó szerinte hamisnak tünteti fel.
Az elhatározás olyan komoly, hogy már másnap utasították az új elnevezés használatára a külügyminisztérium ENSZ- és multilaterális képviseleteket felügyelő részlegének diplomatáit. A szeptember 29-i aláírás napján elnöki rendelet is előírta, hogy a szövetségi kormányzat hivatalos dokumentumaiban ezentúl a „szuperintelligencia” szót kell használni, ahogy a Mexikói-öböl Amerikai-öbölre és az Ontario-tó Amerika-tóra keresztelése után is át kellett írni az elnevezéseket.
Ugyanazon a napon a Make America Healthy Again, vagyis a „Tegyük újra egészségessé Amerikát” mozgalom (MAHA) csúcstalálkozóját Robert F. Kennedy Jr. egészségügyi miniszter és JD Vance alelnök kötetlen beszélgetése zárta, amelyben hamar a mesterséges intelligenciára terelődött a szó.
Kennedy arról beszélt, hogy az AI akár több ezer oldalas kórlapokat is képes feldolgozni, és így olyan második véleményt adhat, amely
sokkal tájékozottabb, mint bármelyik orvos az országban.
Szerinte minden amerikai ellenőrizni tudja majd a neki adott orvosi tanácsokat, és az AI
megszabadíthat minket az orvosi zsarnokságtól.
Példát is hozott: „Ha valaki azt mondja neked, hogy »a maszk működik, bízz a szakértőkben«, az AI mást mondhat.” A csúcs vállalati szponzorai között ott volt az OpenAI és az Anthropic.
Vance az AI körüli viták hangnemét kifogásolta:
Úgy gondolom, annyira eluralkodtak a végítéletet jósolók és a cinikusok, akik szerint jön a Terminátor 2, és a robotok eljönnek, és mindannyiunkat megölnek, hogy hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni ennek a technológiának a csodálatos előnyeit.
A republikánus kormányzat vezetői tehát nyíltan az AI mellé álltak. Pedig néhány évvel ezelőtt a jobboldali szavazók még sokkal gyanakvóbbak voltak a technológiával szemben, mint a baloldaliak.
Öt év alatt fordult meg a sorrend
A Pew Research Center szeptember 16-án közzétett felmérése szerint most először fordul elő, hogy a demokraták jobban aggódnak a mesterséges intelligencia mindennapi terjedése miatt, mint a republikánusok. A kutatóintézet évek óta ugyanazt kérdezi az amerikaiaktól: inkább aggodalommal vagy inkább izgalommal tölti-e el őket, hogy az AI egyre nagyobb szerepet kap az életükben.
2021-ben a republikánusok 45 százaléka mondta, hogy inkább aggódik. A demokratáknál ez az arány akkor jóval alacsonyabb, 31 százalék volt. Az idei, június végi adatfelvételben megfordult a sorrend, és már a demokraták 56 százaléka aggódik inkább. A republikánusoknál az aggódók aránya 49 százalék.
Az elmozdulás nem egyenletes. A mérsékelt szavazóknál mindkét oldalon alig változott valami, a fordulatot a két szélső tábor hozta. A magukat liberálisnak mondó demokraták körében 2023 óta látványosan nőtt az aggodalom, mára csaknem kétharmaduk tartozik az aggódók közé. A konzervatív republikánusoknál ugyanezen idő alatt 14 százalékponttal mérséklődött ez az arány.
Azok, akiket az AI inkább izgalommal tölt el, mint aggodalommal, mindkét pártban kisebbséget alkotnak, nagyjából minden tizedik válaszadó tartozik közéjük. A fordulatot elsősorban a demokraták aggodalmának megugrása hozta, a konzervatív republikánusok körében pedig 2023 óta oldódott a gyanakvás.
Honnan a fordulat?
A Pew a változás okait nem vizsgálta, csak annyit jegyzett meg, hogy az AI a félidős választások előtt kampánytémává vált, az AI és politika kérdése tehát összefonódott. Más kutatások több magyarázatot is kínálnak.
Az első a pártvezetők álláspontja. Az Axios májusi elemzése szerint Trump kiállása a technológia mellett megnyugtatóan hathat saját táborának egy részére. A republikánus szavazó ma azt látja, hogy saját vezetői az elnöktől az alelnökig a mesterséges intelligencia mellett érvelnek.
A második magyarázat a baloldal felől érkezik: az egyenlőtlenségtől való félelem. A Pew egy nappal később, szeptember 17-én nemzetközi felmérést közölt, és a 28 olyan ország közül, ahol a válaszadók politikai beállítottságát is mérte, nyolcban azt találta, hogy a baloldaliak gyakrabban tartanak attól, hogy az AI tovább mélyíti a szakadékot gazdagok és szegények között.
Az egyik legnagyobb különbséget az Egyesült Államokban mérték: az amerikai liberálisok 31 százalékponttal nagyobb arányban mondják ezt, mint a konzervatívok. A jelentés fő megállapítása szerint ugyanakkor
a 37 megkérdezett országból 34-ben az emberek inkább úgy vélik, hogy az AI kevesebb munkahelyet teremt, mint többet.
A harmadik magyarázat a lélektané. Négy kutató a Journal of Consumer Psychology című folyóiratban idén januárban közölt kísérletsorozatában azt vizsgálta, ki fogadja el könnyebben a mesterséges intelligencia ajánlásait, amikor filmet, zenét vagy receptet kell választani.
Az eredményeik szerint a konzervatívok. Meglepő módon éppen azért, mert jobban ragaszkodnak az állandósághoz. Mivel a legtöbben úgy gondolják, hogy az algoritmus a saját korábbi választásaik alapján ajánl, a konzervatív felhasználó az ajánlásban a saját múltbeli ízlését látja tükröződni. (A hatás aztán el is tűnik, ha a felhasználó tudja, hogy az AI semmit sem ismer korábbi szokásaiból, például amikor új ügyfélként érkezik egy szolgáltatáshoz.)
Az eredmény szembemegy az általános közvélekedéssel és a korábbi kutatásokkal, amelyek szerint a konzervatívok nehezebben fogadják el az új technológiákat. A mostani szereposztás tehát néhány év alatt alakult ki.
AI és politika a parlamentekben: mit mondanak a képviselők?
Hogy a jelenség mennyire amerikai sajátosság, arra két európai kutató friss elemzése is ad támpontot. Juliana Chueri, az amszterdami Vrije Universiteit és Petter Törnberg, az Amszterdami Egyetem kutatója 33 nemzeti parlament felszólalásait elemezte 2023 januárja és 2026 áprilisa között, eredményeiket szeptember 2-án tették közzé az arXiv tudományos előközlési oldalon.
A mintegy másfél millió felszólalásból nagy nyelvi modell segítségével kiválogatták az AI és a munka viszonyáról szólókat, és azt vizsgálták, hogy a képviselők fenyegetésként vagy lehetőségként beszélnek-e az AI-ról, és mit javasolnak vele kapcsolatban.
A pártcsaládok között éles a különbség. A konzervatív, a liberális és a kereszténydemokrata pártok túlnyomórészt lehetőségként tekintenek a technológiára, és a bevezetését, illetve a beruházásokat támogatják. A radikális baloldal az AI legegyértelműbb ellenzéke: főként a munkahelyek elvesztése és a jövedelmi bizonytalanság miatt fenyegetésként kezeli, és szabályozást, korlátozást sürget. A szociáldemokraták nagyjából egyforma arányban látnak benne veszélyt és lehetőséget, összességében mégis inkább a támogatás felé hajlanak.
A radikális jobboldal viselkedése első ránézésre ellentmondásos. Korábbi kutatások szerint az automatizálással fenyegetett munkások gyakrabban szavaznak a radikális jobboldalra, ez az oldal mégsem lép fel az AI ellen a munkavállalók védelmében. Ehelyett a fősodratú jobboldal elfogadó álláspontjához csatlakoznak.
A szerzők magyarázata szerint a nemzeti versengés és a lemaradástól való félelem logikájában az AI bevezetése kényelmesen illeszkedik a radikális jobboldal gondolatvilágába.
AI és politika: Európa másképp látja
A kontinens közvéleményéről Dessewffy Tibor, az ELTE Digitális Szociológiai Kutatóközpontjának vezetője közölt friss adatokat. A Social Europe oldalán szeptember 9-én megjelent írásában a kilenc országra kiterjedő felmérés, a Mandate eredményeit ismertette. Eszerint az amerikaiak fele és a britek csaknem fele már károsnak tartja a mesterséges intelligencia társadalmi hatását, a kontinentális Európában viszont csak 35 százalék gondolja így. Az amerikai és brit progresszív szavazók körében ez az arány akár 57 százalék is lehet.
A magyar adatokat Dessewffy Fuxreiter Somával közösen augusztusban tette közzé a kutatóközpont oldalán. A júniusi felmérés szerint a magyarok nagyjából ugyanakkora arányban ítélik meg pozitívan, mint negatívan az AI-t, csaknem felük pedig semleges vagy bizonytalan.
Dessewffy szerint Magyarországon, Lengyelországban és Spanyolországban a hasonló politikai csoportokban a pozitív és semleges válaszok dominálnak, az AI-jal szembeni baloldali ellenségesség egyelőre angolszász jelenség. Ennek okaként azt is említi, hogy Európa nem jár az AI-verseny élén, és a mesterséges intelligenciának tulajdonított elbocsátások itt még nem kezdődtek el.
Figyelmeztetése az európai progresszíveknek szól:
Ne vegyétek át az AI körüli angolszász kultúrharcot, amelyben a baloldalé a félelem, a jobboldalé a jövő.