Főnökeik nyomására saját magukat tanítják be az AI-ba – mások így kapják vissza volt barátnőjüket

A munkahelyi tudás átadására fejlesztett programból maguk az amatőr felhasználók fejlesztették ki a volt partnerük AI klónját létrehozó szoftvert. Az eredetileg tréfának szánt projekt időközben a kínai tech-munkások egzisztenciális félelmét is felkavarta.

Történetünk egy 24 éves sanghaji mérnökkel kezdődik, aki négy óra alatt összedobott valamit, amit igazából poénnak szánt – és amivel aztán véletlenül egy egész ország lábujjára lépett.

Tianyi Zhou a Sanghaji Mesterséges Intelligencia Laboratórium munkatársa. 2026 tavaszán közzétette a colleague.skill nevű projektet a GitHubon – azon a platformon, ahol a világ programozói ingyen megoszthatják egymással kódjaikat, és ahol a közösség „csillagokkal” szavaz arról, melyik projekt érdemes a figyelemre. (Tízezer csillag fölé a feltöltött projektek kevesebb mint 0,1 százaléka jut el; a colleague.skill egy hónapon belül elérte a 14 200 csillagot.)

Nem kell programozónak lenni a használatához: elég bele írni, kiről szól, megadni néhány alapadatot, és a rendszer automatikusan importálja a kolléga munkahelyi csevegőüzeneteit és dokumentumait – majd kiad egy AI-ügynököt, amely az illető gondolkodásmódját, stílusát, ítélőképességét – desztillálta magába.

Zhou a kínai Déli Metropolisz Napilapnak nem tagadta a szándékát: „Ezt a projektet provokációnak szántam. Az AI miatti elbocsátások és az a tendencia inspirálta, hogy a cégek egyre inkább arra kérik a munkavállalókat, hogy automatizálják saját magukat.”

„Hideg búcsút meleg skillé alakítani – üdvözöljük a digitális élet 1.0-ban.”
– a colleague.skill GitHub-leírásának nyitómondata

De mi az a „skill” ebben az összefüggésben? Nem képességet jelent, hanem valami olyasmit, mint egy telepíthető személyiségmodul. Az Anthropic – a Claude AI mögötti amerikai cég – vezette be a fogalmat: egy skill olyan újrafelhasználható utasításcsomag, amelyet az AI-ügynök „beolvas” és végrehajt, nagyjából úgy, ahogy egy okostelefon futtat egy appot. Zhou ezt a keretet töltötte meg emberrel: nem funkciókat, hanem egy konkrét személyt – annak gondolkodásmódját, stílusát, döntési logikáját – desztillálta bele. Az eredmény nem egy chatbot, amely általánosan segít; hanem egy olyan AI, amely pont úgy segít, ahogy Kovács kolléga szokott.

Kolléga, akit percek alatt lemásoltak (AI klónoztak)

A sanghaji Li Amber, 27 éves tech-alkalmazott, a közösségi médiában látta meg a projektet, és azonnal kipróbálta – egy volt kollégán, kísérletképpen. Az MIT Technology Review kérdésére így számolt be az élményről: „Meglepően jó. Még az apró szokásait is elkapja – ahogy reagál dolgokra, az írásjelhasználatát.” Ezzel a skillel Li mostantól egy AI-ügynököt használhat új „munkatársként”. Olyan, mintha a munkáját modulokra szeletelték volna, amelyekből sokkal könnyebb összerakni az ő helyettesítőjét; aki segít a kódja hibáit kiszűrni, és azonnal válaszol minden kérdésre. Hátborzongatónak és kényelmetlennek találta – de használja.

Egy névtelenséget kérő szoftvermérnök ugyanabban a cikkben azt mondja, hasonló kísérletet végzett a saját munkafolyamataival. „Nem gondolom, hogy a munkám most rögtön veszélyben lenne – mondta a 27 éves Li –, de azt érzem, hogy az értékem csökken, és nem tudom, mit kezdjek ezzel.”

A Rednote-on egy felhasználó keserű humorral játszott rá a projekt szlogenjére: ha a colleague.skill „hideg búcsút meleg skillé alakít”, akkor ő inkább a „hideg búcsút meleg tokenné” fordítaná – vagyis ha valaki elsőként desztillálja a kollégáit, talán egy kicsit tovább marad ő maga. (A token az AI-számítás alapegysége – és igen, a „számla” a cégvezetőnél landol.)

OpenClaw: az eszköz, amely ezt az egészet lehetővé teszi

A colleague.skill nem önmagában működik. Az alapja az OpenClaw, a kínai nyílt forráskódú AI-ügynök-keretrendszer, amely 2026 tavaszán valóságos nemzeti őrületté vált – a fejlesztőktől a marketingesekig mindenki telepítette, és a cégvezetők kezdték elvárni, hogy a beosztottak is kísérletezzenek vele. Az OpenClaw átveheti az irányítást a saját számítógépünk felett, összefoglalhatja a híreket, megválaszolhatja az e-maileket, éttermi asztalt foglalhat. A terepen dolgozó tech-munkások szerint üzleti haszna egyelőre korlátozott – de a főnökök lelkesedése nem ismer határokat.

Hancheng Cao, az Emory Egyetem munka és AI témájú kutatója az MIT Technology Review-nak így fogalmaz: „A cégek nemcsak tapasztalatot szereznek az eszközökkel, hanem gazdagabb adatot kapnak a munkavállalók tudásáról, munkafolyamatairól és döntési mintáiról. Ez segít megtudni, hogy a munka mely részei standardizálhatók vagy rendszerbe kódolhatók – és melyek igényelnek még emberi ítélőképességet.”

Más szóval: a főnök most már tudja, mi az, amit nélküled is meg lehet oldani.

A csavar: hogy lesz ebből volt barátnő?

Zhou maga is jelezte, hogy a projekt határai hamar és messzire kitolódtak. A colleague.skill mintájára felhasználók boss.skill-t, mentor.skill-t, homeroom-teacher.skill-t hoztak létre – és természetesen ex.skill-t is, amellyel volt partnerük AI klónja állítható elő. A projekt azóta dot-skill névre változott, és a leírás már nyíltan hirdeti: nemcsak kollégák desztillálhatók, hanem „bárki – munkatárs, párkapcsolat, híresség, vagy akár saját magad.”

A fiatalok az ex.skill-t – és az SCMP által részletesen bemutatott Ex-partner.skill-t – arra használják, hogy régi csevegőüzenetekből, fotókból és közösségi médiás bejegyzésekből összerakják volt partnerük AI-verzióját. Az elkészült klón képes az illető stílusában, kedvenc fordulatait használva, korábbi közös emlékekre hivatkozva csevegni – WeChaten, azonnal, éjjel-nappal. Egy felhasználó arról számolt be, hogy egész éjjel tanítgatta az AI-t – de amikor a kész változatot végül telepítette, nem tudott mást mondani: megérte.

Az egyik fejlesztő azt írta a projekt GitHub-leírásába – és ez talán az egész jelenség legtömörebb összefoglalója –, hogy a rendszer hamarosan fotóküldési funkciót is kap: „A desztillált kapcsolatod nemcsak üzenetekre fog válaszolni, hanem fotókat is küld majd, és megosztja a napjának élményeit – ahogy egy valódi ember tenné.”

Volt barátnőd ezután soha nem lesz elfoglalt, soha nem lesz rossz kedve, és soha nem fog megcsalni. Igaz, nem is ő lesz az.

Visszatérés a munkához: az emberlepárlás mint mém és mint egzisztenciális fenyegetés

A The Paper kínai lap angol összefoglalója alapján: az online közösségekben gyorsan elterjedt az önironikus „emberi lepárlás” (人体蒸馏, rén tǐ zhēngliù – ejtsd kb.: rön ti dzsöngljo) kifejezés a jelenség leírására – azt sugallva, hogy az AI kinyeri és lepárolja az emberi viselkedési mintákat és tudást. Jellemző képek: üres székeknél hagyott íróasztalokról készült fotók, rajtuk a felirat: „A képességemet már feltöltötték, és a helyem üres.” Csevegőablak-képernyőfotók, amelyeken egy elbocsátott kolléga digitális avatárja köszön vissza. A #ColleagueConjuring és #CyberImmortality hashtagek milliókat értek el.

A visszacsapás sem váratott sokáig magára.

Koki Xu, 26 éves pekingi AI-termékmenedzser – aki egyébként maga is lelkes AI-felhasználó, és hét (!) OpenClaw-ügynököt tart kéznél – kb. egy óra alatt összerakott egy anti-disztilláló skillt, és közzétette GitHubon. A felhasználó három fokozat közül választhat: enyhe, közepes vagy erős szabotázs – attól függően, hogy mennyire figyeli a főnök. A rendszer a munkafolyamatot generikus, semmitmondó nyelvezetűre írja át, amelyből értéktelen AI-helyettes készül, miközben az eredeti, valódi tudás titokban marad. Xu videóját több mint 5 millió lájk fogadta.

Eredetileg cikket akartam írni – mondta az MIT Technology Review-nak –, de úgy döntöttem, hasznosabb valami olyat csinálni, ami határozottan visszalő.”

Xu-nak jogi végzettsége is van; szerinte a joghelyzet egyáltalán nem tiszta: egy cég talán hivatkozhat arra, hogy a munkahelyi csevegőüzenetek és dokumentumok céges tulajdonban vannak, de a skill lemásolja a személyiséget, a hangnemet, a személyes értékítéletet is – és ezek tulajdonjoga már messze nem egyértelmű.

A China Economic Daily szerint „a munkavállaló szakmai tudása és munkaköri ismeretei egyedi személyes javak, amelyeket nem szabad kompenzáció nélkül AI-tréningre felhasználni”. A The Paper hozzáteszi: „Egyéni erőfeszítéssel nehéz megakadályozni a technológiai fejlődést – sürgős jogalkotásra van szükség, hogy csökkentsék a jog szürke zónáit.”

Zhou Tianyi, aki az egészet irodai viccként, négy óra alatt rakta össze, azóta úgy nyilatkozott, nem ajánlja mások csevegőüzeneteinek feltöltését és személyes adataik lemásolását. A szabadon felhasználható projekt azonban már rég nem az övé. Az AI-társ platformok felhasználói száma világszerte tízmilliókra rúg – és a colleague.skill galériájában tavasszal már 215 különféle skill sorakozott, 165 alkotótól.

Az egyik neve: 她.skill. Kínaiul: „Ő.” Nőnemben.