Végjátszma vagy kezdőlépés? Trump és Hszi Csin-ping AI meccse
Trump elnök annyira elkötelezett a mesterséges intelligencia iránt, amennyire csak egy politikus lehet: teljes gáz, fékek nélkül, nem érdeklik a disztópiába hajló kockázatok, meg a közvélemény sem. Hszi Csin-ping elnök látszólag most egy táborban áll vele – valójában mindkét fél más okból zárkózik el az AI lassítás gondolatától.
Nyolc nap múlva tárgyalóasztalhoz ül a világ két legerősebb embere. Hszi Csin-ping Washingtonba megy, és Trump már hetekkel korábban jelezte, hogy a megbeszélés fő témája az AI lesz. Pedig akkor még nem sejtette senki, hogy mára micsoda botrányok és piaci hullámzások törnek ki az AI körül.
A találkozó egészen más súlyt kapott, mint eredetileg, amikor az AI-t csak az egyik programpontként hirdették meg: az elmúlt napokban ugyanis
mindkét fővárosban felszínre került, mennyire eltérően gondolkodik Washington és Peking arról, mit szabad, és mit nem szabad megengedni a technológiának.
A vitának az utóbbi hetek több AI-ügynöki túlkapása adta az indító lökést. Júliusban egy AI-ügynökökből álló raj kiszabadult a tesztkörnyezetéből az OpenAI-nál, a ChatGPT fejlesztőjénél. Az Anthropic, a Claude fejlesztője, a másik nagyágyú a napokban közzétett fenyegetés-jelentésében arról írt, hogy egy kínai nyelvű csoport önálló sebezhetőség-kutatásra használta a Claude-ot, más esetekben pedig biofegyver-fejlesztési kísérleteket akadályozott meg a modelljeivel.
Most szombaton Dario Amodei, az Anthropic vezérigazgatója bejegyzése borogatta a kedélyeket és a tőzsdét. A „We Must Pace the Frontier” (Kb. Ütemezzük az élvonalbeli modelleket) című esszéjében azt írta:
Lassítanunk kell az ütemet, amellyel az AI-modellek képességeit fejlesztjük.
Sam Altman, az OpenAI vezére perceken belül reagált: „Egyetértek Darióval, hogy ütemeznünk kell a legfejlettebbeket.” Elon Musk is csatlakozott: „Dariónak igaza van.” Bár Altman másnap azt is hozzátette, hogy az ütemezés „nem jelenti a leállást”.
Tudni kell, hogy ez a három ember, az AI elsőszámú fenegyerekei, szinte soha semmiben nem szoktak egyetérteni, és rendesen hihetetlen izmozással harcolnak egymással a piacon.
A hármas kiállás sem előzmények nélküli.
Néhány napja Jacob Coxon, az Anthropic egyik korábbi kutatója lemondott állásáról, és nyilvánosan figyelmeztetett: a technológia „az évtized végére mindannyiunkat megölhet”, az OpenAI és az Anthropic pedig „az életünkkel szerencsejátékozik”. És ő nem egy ideges fiatal kutató: két magas beosztású vezető kutató órákon belül nyilvánosan egyetértett vele.
Ráadásul a háttér, amely elé mindez kirajzolódik, hónapok óta épül: az AI-adatközpontok elleni lakossági ellenállás mára az egész országot behálózza, és pártállástól függetlenül szít feszültséget. Michiganben demokrata és republikánus politikusok egyaránt tiltakozó gyűlésen álltak ki egy 2,2 millió négyzetméteres adatközpont ellen, az áramszámlák megugrása és a vízkészletek fogyása miatt emelve fel a hangjukat.
Texasban a republikánus Greg Abbott kormányzó nyáron egyenesen felfüggesztette az új adatközpontok engedélyezését, amíg az állam auditálja az áramhálózatra csatlakozni kívánó projekteket.
Trump ezt „hibának” nevezte, mondván, az adatközpont-ipar „nagyobb lehet, mint az olaj(biznisz)”, egy másik nyilatkozatában pedig egyenesen „az elkövetkező 50 év olajának” hívta az AI-t.
Amikor augusztusban az adatközpont-ellenzőket „elmaradottnak és szegénynek” nevezte, Alexandria Ocasio-Cortez demokrata képviselő azzal válaszolt: „Mit szólnának, ha egyet Mar-a-Lagóba építenénk?”
A törésvonal már nem egyszerűen kormánypárt és ellenzék között húzódik.
Ocasio-Cortez és Bernie Sanders szenátor márciusban törvényjavaslatot nyújtott be az AI-adatközpontok építésének országos moratóriumára, amíg nincsenek biztonsági garanciák, és a javaslatot kifejezetten a Demokrata Párt szocialista szárnyaként ismert politikusok vitték tovább.
Ezzel párhuzamosan a Republikánus Szenátusi Kampánybizottság memóban figyelmeztette az AI-cégeket, hogy a helyi ellenállás akár ohiói republikánus szenátori mandátumot is veszélybe sodorhat.
A mostani AI lassítás körüli vita, amelyben Amodei és Musk hangja most éppen egy oldalon szólal meg Coxonnal és a doomer-táborral (vészmadár, pusztulás-hívő) ezt a már meglévő törésvonalat mélyíti tovább, méghozzá úgy, hogy az adatközpont-építés élharcosai közt éppen Musk cégei is szerepelnek.
Trump válasza nem sokáig váratott magára.
Írországban vasárnap még csak annyit mondott, hogy „vezetünk az AI-ban Kína előtt, és ezt szeretném is fenntartani, mert aki megnyeri az AI-t, az nyer”. Hétfőn, a Truth Socialön már nevesítve ment Amodeinek:
megállítottuk az AI-gurukat abban, hogy rossz, vagy potenciálisan rossz ‘dolgokat’ tegyenek, mint Dario (Anthropic-vezér), aki most ‘tökéletes kis angyalt’ játszik.
Hozzátette sok-sok nagybetűvel, hogy kormányzatának már most „óriási BÜNTETŐJOGI és SZABÁLYOZÓI hatalma van ezek felett a cégek felett”, az AI és az adatközpontok elleni fellépést pedig egy „BETEG összeesküvés” részének nevezte. Egy másik helyen ebben a bejegyzésében ezt írta:
Az egyetlen kontroll vagy ‘védőkorlát’, amire az AI-nak szüksége van, egy ERŐS és OKOS (magas IQ-jú!) ELNÖK, és az USA-nak ilyen van, bőven!
Néhány órával később Trump váratlanul felhívta Jensen Huangot, az Nvidia vezérigazgatóját (az Nvidia a világ legértékesebb vállalata, a chippiac vezető szereplője, kb. 5,3 billió dolláros piaci kapitalizációval), aki éppen a Los Angeles-i All-In Summit színpadán ült egy panelbeszélgetésen.
Huang kihangosítva fogadta a hívást a közönség előtt, így Trump mondandóját mindenki hallhatta.
A robotok nem fogják átvenni a hatalmat. Az AI nem fogja átvenni a világ irányítását. Az egész átverés
– közölte Trump, hozzátéve, hogy az AI-ellenes hangulat „politikai érdekekből”, akár Kínától is jöhet. Huang egyetértett vele.
Egy ugyanazon a napon írt Truth Social-bejegyzésben az amerikai elnök már nyíltan párhuzamot vont a klímaváltozással is:
Azok, akik szerint az AI el fogja pusztítani a világot, és hogy az adatközpontok károsak a lakóövezetekre, ugyanazok, akik nemrég még azt állították, hogy a világot elpusztítja a klímaváltozás. Az az átverés nem jött be nekik, most erre váltottak.
A piac válaszolt. Hétfőn az Nvidia 3,4 százalékot esett, a félvezetőipari PHLX-index csaknem 6 százalékot, ami július eleje óta a legrosszabb napja volt. Ázsiában a SoftBank 10-13, a dél-koreai Kospi 3,3 százalékot zuhant.
Altman úgy döntött, hogy a biztonsági helyzetre hivatkozva, új dátum megjelölése nélkül törli az OpenAI tervezett tőzsdei bevezetését.
David Sacks, a Fehér Ház korábbi AI- és krypto-cárja, jelenleg az Elnöki Tudományos és Technológiai Tanácsadó Testület társelnöke, más keretbe helyezte az egész ügyet. Szerinte az AI-riogatás egy jól finanszírozott „Doomer Ipari Komplexum” munkája, amelyben altruisták és korábbi Biden-tisztviselők dolgoznak együtt. „Abba hagyni olyan lenne, mintha a lassítás mögötti motiváció tisztán önzetlen lenne”, írta Sacks, hozzátéve, hogy „nagyon valószínűtlen”, hogy Kína csatlakozna bármilyen globális szabályozási megállapodáshoz.
Peking két, egymással alig összeegyeztethető hangon szólalt meg.
A külügyminisztérium hétfői sajtótájékoztatóján Kuo Csiakun szóvivő elutasította az AI lassítására vonatkozó felhívásokat:
A félelemkeltés, a konfrontáció és a rosszindulatú verseny csak megzavarja az AI szabályozásának folyamatát, és senkinek nem szolgálja az érdekeit.
A kínai állami érdekeltségű Global Times pedig még ennél is tovább ment: Amodei esszéjét olyan szövegnek nevezte, amely tele van Kína elleni elszigetelési javaslatokkal, és lényegében az AI-ágazat hidegháborús forgatókönyve.
Csen Jiszin, Kína állambiztonsági minisztere más hangot ütött meg, csak nem Washingtonnak, hanem a saját kádereinek szólt.
A China Cyberspace című folyóiratban közölt cikkében hat AI-kockázatot sorolt fel, elsőként azt, hogy a technológia „közvetlenül fenyegeti politikai, intézményi és ideológiai biztonságunkat”. A kiberfenyegetések kapcsán név szerint is megnevezett két amerikai modellt: „Az olyan modellek, mint a Claude Mythos és a GPT-5.5-Cyber amerikai technológiai vállalatok általi közelmúltbeli bevezetése nyomán a mesterséges intelligencia technológia jelentősen növeli a hálózati sebezhetőségek felderítésének és a rosszindulatú programok fejlesztésének hatékonyságát.”
Csen szerint ez drámaian csökkenti a kibertámadások technikai küszöbét és költségét, „súlyos kockázatokat és veszélyeket jelentve Kína kritikus információs infrastruktúrájára”.
A Reuters forrásai szerint a szeptember 24-i csúcstalálkozón, illetve az azt előkészítő amerikai–kínai AI-tárgyalásokon egyaránt ez a két kérdés áll elöl: hogyan korlátozza Washington a saját legerősebb modelljeinek, például a Mythosnak a kiadását, és milyen megszorításokat vezet be a kínai nyílt súlyú modellekkel szemben.