A Meta 8000 dolgozóját bocsátotta el az AI miatt – kiderült, hogy a kirúgandókat AI válogatta ki

Az AI nem válogat: elbocsátották a fogyatékossággal élő munkavállalókat, a táppénzen vagy szülési szabadságon lévőket, egy anyát két nappal a szülés előtt. Bár az AI jelölte ki őket, nem a mesterséges intelligenciát kellene hibáztatni emiatt, hanem azokat az „emberi” vezetőket, akik az AI-t bízzák meg a válogatással.

Volt és jelenlegi Meta-alkalmazottak perlik a céget, azt állítva, hogy nem emberi vezetők, hanem belső mesterséges intelligencia rendszerek válogatták ki, kit rúgjanak ki a májusi AI miatti leépítésnél. Ez az első per egy nagy amerikai vállalat ellen, amely kifejezetten azt támadja, hogy a vállalat mesterséges intelligenciát vetett be a leépítési döntéshozatalban.

Az AI sok állást hoz létre, sokak munkáját megkönnyíti, adatelemzését gyorsítja, értéket hoz létre számos területen – akár az egészségügyben is, ahol kimutathatóan sokat segít. De minden kedvező fejlemény mellett sem szabadna tagadni, hogy nagyon sokan fogják elveszíteni az állásukat miatta. Az AI miatti leépítések aktuális adatait a cikkünk alatti táblázatban foglaljuk össze.

Történetünk 2026. május 20-án, egy AI miatti leépítés bejelentésével kezdődik: a Meta közölte, hogy alkalmazottainak mintegy 10 százalékától, közel 8000 embertől válik meg. A hír, amiről mi is beszámoltunk, nem volt váratlan: áprilisban már tudni lehetett, hogy jön a leépítés, két nappal korábban pedig azt is félreérthetetlenül közölték, hogy további 7000 dolgozót helyeznek át új AI-projektekre.

Szerdán aztán lehullott a bárd. Az elbocsátásokról szóló e-mailek Szingapúrban indultak, helyi idő szerint hajnali négykor, majd sorban követték őket az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és a többi régió munkatársai – mindenhol a saját időzónájuk szerinti hajnali óráikban.

Most, két hónappal később, huszonhat érintett dolgozó nyújtott be keresetet a Meta ellen az oaklandi szövetségi bíróságon, azt állítva, hogy a leépítést nem a munkájukat ismerő, emberi vezetők mérlegelése, hanem egy sor céges, belső mesterséges intelligencia rendszer döntötte el – köztük a Metamate nevű belső nyelvi modell, az alkalmazottak által betanított úgynevezett „second brain” ügynökök, a billentyűzet- és képernyőfigyelő szoftverek, valamint az AI-token-felhasználást mérő irányítópultok. A bíróságra benyújtott kereset szerint ezek a rendszerek olyan mutatókra – teljesítményértékelésekre, kalibrációs pontszámokra, AI-eszközhasználatra – épültek, amelyeket egy szabadságon lévő vagy fogyatékossággal élő alkalmazott eleve nem tud ugyanolyan ütemben felhalmozni, mint a folyamatosan jelenlévő kollégája.

Egy nappal azelőtt, hogy elfolyt a magzatvize

A kereset – amelyet a Courthouse News tett közzé teljes terjedelmében – nem elvont statisztikákkal érvel, hanem egyenként mutatja be a huszonhat felperes történetét, és ezek közül több egyenesen megrázó.

Az egyik kutatót jóváhagyott, szülés előtti terhességi szabadságon bocsátották el – egy nappal azelőtt, hogy elfolyt a magzatvize, és mindössze két nappal a szülés előtt. Egy másik felperestől, akit szintén kirúgtak, tizenkét nappal a szülési szabadságáról való visszatérése után törölték a hozzáférését a rendszerekhez, miközben munkavállalói vízummal dolgozott, így az elbocsátás nemcsak az állását, hanem az Egyesült Államokban maradás jogát is veszélybe sodorta.

Egy alkalmazott mesélte el, hogy amikor bejelentette a menedzserének, hogy egészségügyi okból szabadságot venne ki, a vezetője megfenyegette: ha beadja a kérelmet, a felső vezetés „biztosan” ki fogja rúgni, és hogy a HR-nél kezdeményezni fogja az eltávolítását. A főnöke állítólag egy „mindenki nyer” alkut ajánlott: kivételesen pozitív féléves értékelést ígért, de csak akkor, ha a dolgozó lemond a szabadságról – írásba viszont nem volt hajlandó adni, „hogy ne maradjon nyom papíron”. A dolgozó végül nem nyújtotta be a kérelmet, sőt, félelmében a folyamatban lévő kezelését is leállította. Amikor később megjegyezte, hogy Washington állam törvényei védik a szabadságot igénybe vevőket egy leépítésnél, a menedzsere annyit mondott: „ez itt a Meta”, és „ha a cég akar valamit, azt keresztülviszi”. Két hónappal később a dolgozót mégis kirúgták – egyetlenként a csapatából.

Másik alkalmazottat, aki súlyos sérüléssel volt táppénzen, saját vezetője írásban azzal szembesítette, hogy nincs elég „jel” arra, hogy megfelelő szinten teljesítene „kiesett idejében”, hozzátéve: ez „nem számít szabadságnak”, és hogy „előfordulnak szerencsétlen szabadságok”. A dolgozó „elvárásoktól elmaradó” minősítést kapott, pedig még táppénzen volt – majd mikor visszatért, a csapatában dolgozó tizennégy mérnök közül kódmennyiség alapján a negyedik legtermékenyebbnek számított. Öt hónap alatt egyetlen szabadnapot vett ki, a leépítésnél mégis őt választották.

A leginkább paradox eset talán azé a mérnöké, akiről a kereset szerint kiderült, hogy 2025 végére a Meta belső rangsorában az AI-eszközöket használó dolgozók legjobb két százalékába tartozott, rendszeresen dolgozott Claude Code-dal és a Metamate-tel is – tehát pontosan azt tette, amit a vállalat elvárt volna egy úgymond „AI-natív” alkalmazottól. Amikor bejelentette, hogy apasági szabadságra megy a második gyermeke születése miatt, a menedzsere annyit mondott, „semmit nem tud ígérni”, majd kirúgták a szabadsága kellős közepén.

A dashboard, ami nem tudott különbséget tenni

A kereset szerint a Meta 2026 elején egy vállalaton belüli megfigyelőprogramot vezetett be, amely a céges eszközökön rögzítette a billentyűleütéseket, a képernyőn megjelenő tartalmat, az egér- és böngészési adatokat, egyeseknél pedig a hang- és helyadatokat is (ezekből az adatokból épültek fel azok a belső „dashboardok”, teljesítménykijelzők, amelyeken a dolgozók egymáshoz mérve láthatták saját AI-eszközhasználati és termelékenységi mutatóikat) – ezt áprilisban hivatalosan is bejelentették „Model Capability Initiative” néven.

A programot állítólag alacsony szintű belső bejegyzésben (vagyis nem a felső vezetés, hanem egy hétköznapi mérnök posztjaként, másodlagos belső fórumon) jelentették be, nem a hivatalos csatornákon, és sok csapattól semmiféle hozzájárulást nem kértek előtte.

A lépés komoly belső ellenállást váltott ki: több mint ezer alkalmazott írt alá petíciót azért, hogy a Meta hagyja abba a dolgozói adatok gyűjtését az AI-modellek betanításához, amint arról a New York Times is beszámolt. A vállalat technológiai igazgatója, Andrew Bosworth egy belső kérdés-válasz ülésen elismerte, hogy „rengeteg alkalmazott aggódik a jövője miatt”, hozzátéve:

Ez tényleg rossz. Nem fogom szépíteni.

Június végén aztán az is kiderült, hogy a Meta ideiglenesen leállította a megfigyelőprogramot, miután egy belső biztonsági incidens miatt a dolgozók privát beszélgetései, teljesítményadatai és hangfelvétel-átiratai az egész cégen belül hozzáférhetővé váltak.

A bíróságra benyújtott kereset szerint a probléma lényege az, hogy egy védett, szabadságon lévő dolgozó egyszerűen nem tud ugyanannyi kódot commitolni (kódváltoztatást rögzíteni), AI-tokent elhasználni vagy digitális aktivitást generálni, mint egy folyamatosan jelen lévő kollégája – a Meta rendszerei viszont ezt a hiányt mérlegelés nélkül egyszerűen gyengébb teljesítményként könyvelték el.

Az egyik felperes, egy tervező arról számolt be, hogy miután hónapokig egészségügyi okból távol volt, a kollégáival összevető belső AI-használati rangsorban a legjobbak közül a középmezőny alá csúszott – pusztán azért, mert a rendszer nem vette figyelembe, hogy a hiányzása jóváhagyott orvosi szabadság volt.

A Meta tagadja

Szóvivője a vádakat visszautasította: „A munkaerő-gazdálkodási és szervezeti döntéseket emberek hozták és hozzák, nem a mesterséges intelligencia”. A leépítést bejelentő belső feljegyzésben Janelle Gale HR-igazgató a hatékonyabb működést és a beruházások ellensúlyozását nevezte meg indokként, holott a Meta az előző hónapban rekordbevételről számolt be, és 2026-ban 125–145 milliárd dollárt – több mint duplaannyit, mint egy évvel korábban – tervez mesterséges intelligenciára költeni.

Az Evercore ISI elemzőcég szerint (a Bloomberg idézésében) a 8000 fős leépítés mindössze évi 2,4–3 milliárd dollárt takarít meg a Metának – ez a 125–145 milliárdos AI-keretnek alig 2 százaléka. Vagyis a hivatkozott indok a valóságban nem áll meg: a kirúgott dolgozók fizetése statisztikai kerekítési hibányi tétel ahhoz a pénzhez képest, amit a cég ugyanabban az évben AI-ra szán.

Mit akarnak a felperesek

A dolgozók ügyvédei nem kártérítést kérnek elsőként a bíróságtól, hanem ideiglenes intézkedést: azt szeretnék, hogy a bíróság állítsa meg a folyamatban lévő elbocsátásokat – amelyek néhány nap múlva, július 22-én válnának véglegessé –, amíg egy független szakértő át nem vizsgálja a kiválasztási folyamatot, és ki nem deríti, valójában mi állt a döntések mögött. A végleges kártérítési igényeiket külön, egyenként, választottbírósági eljárásban kívánják érvényesíteni, mivel munkaszerződésük ezt írja elő. A Meta egyelőre nem kommentálta, hogy pontosan mit fog válaszolni a bíróságnak, csak azt, hogy szerintük a vádak megalapozatlanok.

A történet azért is figyelemre méltó, mert – amint arra a Reuters is rámutatott – ez az első olyan per egy nagy amerikai vállalat ellen, amelynél a felperesek szerint mesterséges intelligenciát vetettek be embertömegek sorsának eldöntésére. Kimenetele üzenet minden nagyvállalatnak, amelyik hasonló, „hatékonyságnövelő” AI-eszközöket épít be a HR-folyamataiba. Hiszen a Meta esete pontosan azt a kockázatot testesíti meg, amitől a munkajogászok már évek óta óvnak: egy algoritmus, amelyet a termelékenység mérésére terveztek, akár azokat büntetheti, akiket a törvény kifejezetten védeni próbál.

Ismert AI miatti leépítések a közelmúltban

A 2025-2026-os év legnagyobb, kifejezetten AI-ra hivatkozó leépítéseit (időrendben, a legfrissebbtől visszafelé) bemutató táblázatunk a TechCrunch folyamatosan frissített nyilvántartásából, a cégek saját közleményeiből és tőzsdei jelentéseiből készült.

A Challenger, Gray & Christmas állásközvetítő cég szerint 2026 első öt hónapjában 87 714 elbocsátást indokoltak kifejezetten mesterséges intelligenciával, ebből 38 579-et magában májusban. A kifejezetten tech-szektorra vonatkozó májusi adat – 38 242 elbocsátás – pedig a legtöbb egy hónap alatt regisztrált szám 2024 augusztusa óta. 2025 egész évében összesen közel 55 000 elbocsátást vezettek vissza AI-ra – vagyis 2026 első öt hónapjának „teljesítménye” önmagában meghaladta a teljes 2025-ös évet.

A Deutsche Bank elemzői ezt a jelenséget „AI redundancy washing”-nak nevezik: szerintük a leépítések egy részét, amelyeket a vállalatok AI-ra fognak, valójában túlfoglalkoztatás vagy profitnövelés miatt hajtanák végre AI nélkül is.