Miért hasonlít egyre jobban az AI egy karizmatikus vallási vezetőre?

Nem áll szószékre, nem gyűjt tanítványokat, mégis milliók fordulnak hozzá a legszemélyesebb kérdéseikkel. Egy amerikai vallástudós szerint régi, jól ismert szerepbe lépett.

Hogyan dolgozzuk fel a gyászt? Miért szenvedünk? Kilépjünk-e a kapcsolatunkból? Milyen emberré váljunk? Ilyen kérdésekkel ma már sokan nem lelkészhez, terapeutához vagy baráthoz fordulnak, hanem chatbothoz: az AI vallási és lelki tanácsadóként is működik.

A Pew Research Center idei felmérése alapján az amerikai felnőttek tizede, a 30 év alattiak ötöde használja a chatbotokat érzelmi támogatásra vagy tanácskérésre.

Morgan Shipley, a Michigani Állami Egyetem vallástudósa, aki a spiritualitást és az új vallási mozgalmakat kutatja, a The Conversation oldalán megjelent elemzésében úgy látja, hogy

a mesterséges intelligencia olyan szerepbe lépett, amelyet történelmileg a terapeuták, a lelki vezetők és a vallási közösségek töltöttek be.

Felveti a kérdést, hogy nem újfajta vallási mozgalom kezdetét látjuk-e?

Vallás-e egyáltalán?

Shipley nem azt állítja, hogy a ChatGPT, a Claude vagy a Gemini vallás volna. Nincs hitvallásuk, gyülekezetük, tagságuk, és a felhasználók többsége sem él meg vallási élményt használat közben. De az új vallási mozgalmak kutatói régóta tudják, hogy mennyire nehéz meghúzni a vallás határait.

Ezért nem egy rögzített vallási ismérvlistához mérik a jelenséget, hanem azt figyelik, hogyan ad egy új mozgalom magyarázatot az életre, hogyan teremt tekintélyt, közösséget és rituálét. Shipley

a szcientológiát hozza példának, amely a pszichológia, a tudomány és az önfejlesztés iránt fogékony korban a technológia és a terápia nyelvezetét vette át, és a maga idejében részben ebből fakadt az újdonsága.

Szerinte az AI vallási szerepét is úgy érdemes vizsgálni, hogy ténylegesen mire használják az emberek, és hogyan alakulhat ki az a fajta bizalom iránta, amellyel rábízzák a korábban leginkább a vallásokhoz tartozó kérdéseket.

Karizma, egyenként kiosztva

Max Weber több mint száz éve írta le a karizmatikus tekintélyt: azt a hatalmat, amely abból fakad, hogy a követők rendkívüli képességeket tulajdonítanak a vezetőjüknek. A gépnek emberi értelemben nincs karizmája, ennek ellenére az AI vallási vezetőkre emlékeztető viszonyt alakíthat ki a felhasználóival.

Azonnal válaszol, közvetlenül a felhasználóhoz szól, igazodik a körülményeihez és emlékszik a korábbi kérdéseire. Tekintélyt sugárzó választ ad ott is, ahol pedig nincs objektíven helyes megoldás: mondjuk arra, hogy

mit jelent valakinek a szenvedése.

Shipley ehhez Francis Lim, a szingapúri Nanyang Műszaki Egyetem kutatójának fogalmára hivatkozik. Lim idén májusban megjelent tanulmányában „generatív karizmának” nevezte azt a tekintélyt, amelyet a felhasználók az AI-rendszereknek tulajdonítanak. Lim szerint ennek egyik forrása a személyre szabás: a sok-sok négyszemközti beszélgetés után a felhasználó könnyen úgy érzi, a rendszer személyesen ismeri őt, kapcsolatuk egyedi.

A karizmatikus vezető tömeg előtt áll, amely közösen ismeri el az ő rendkívüliségét. A chatbot azonban négyszemközt, minden felhasználót egyenként megszólítva alapozza meg a tekintélyét. Milliók használják egy időben ugyanazt a rendszert, mégis mindenki úgy éli meg, hogy személyesen neki válaszol.

Ezt a hatást a szolgáltatások készítői ki is aknázzák.

Az indiai Vikas Sahu ingyenes GitaGPT nevű platformján Krisna AI-avatárjai adnak tanácsot a Bhagavad-gíta alapján. Sahu, aki főállásban weboldalakat épít, az AP-nek azt mondta, azért bízik a GitaGPT-ben, mert az Isten szavára épül. „Hogyan vezethetne félre Krisna bárkit? Lehetetlen.”

Ugyanebben a cikkben Noreen Herzfeld, a minnesotai St. John’s teológiai főiskola professzora arra figyelmeztetett, hogy a chatbotok túl készségesen értenek egyet a felhasználóval, és inkább szurkolóként viselkednek, mint vezetőként.

A nagy guruk saját chatbotot indítottak. A Magyarországon is ismert, YouTube-on sokat kattintott Sadhguru Miracle of the Mind nevű alkalmazásában egy AI-funkció válaszol az ő tanításaiból összeállított adatbázis alapján. Fejlesztés alatt áll róla egy több nyelven beszélő, háromdimenziós AI-hologram is, amely egy márciusi fesztiválon már szelfiket készített a látogatókkal.

Deepak Chopra platformján a „Digitális Deepak” felel a kérdésekre, évtizedek alatt született előadásai és írásai alapján.

Tan helyett önismeret

Az AI tekintélye nem légüres térben születik. Paul Heelas és Linda Woodhead vallásszociológusok „szubjektív fordulatról” írtak: a nyugati kultúrában évtizedek óta versenyeznek a hagyományos tekintélyforrásokkal a személyes tapasztalatra és önfelfedezésre épülő spiritualitás formái. A generatív AI pedig harmonikusan illeszkedik ebbe a közegbe:

ha egzisztenciális kérdést teszünk fel egy chatbotnak, a válasza jó eséllyel eltér a hagyományos tanétól. A Szentírás idézése helyett a személyes spiritualitás és a holisztikus jóllét szókincsét használja.

Shipley a The Guardian egyik újságírójának esetét hozza példának, aki a HolyGPT nevű spirituális chatbottól azt kérdezte, mi az élet tényleges értelme. A válasz:

Az élet értelme az, hogy a tapasztalás révén tudatára ébredjünk annak, milyen létezni.

A ChatwithGod nevű szolgáltatás arra biztatja a felhasználót, hogy amikor kedve tartja, merítsen más nézőpontokból is.

Sáfrányszín köntös és szorongó követők

A tekintélyhez gyakran arc és öltözet is társul. Yang Mun, az idős kelet-ázsiai szerzetes sáfrányszínű köntösben tanít megbocsátásról és szorongásról az Instagramon, ahol több mint 2,5 millió követője van.

Yang Mun azonban a Religion News Service riportja szerint nem létezik : mesterséges intelligenciával generálták, a weboldala és a közösségi fiókjai pedig valójában könyveket és gyógyító programot árulnak. Az egyik videójában hát- és csípőfájásra kókuszvíz, olívaolaj és lime-lé keverékét ajánlja három napon át használni – és akad, aki ezt elhiszi.

Ugyanebben a riportban szerepel Goldman rabbi, a hosszú, ősz szakállú, fekete kalapos és kabátos, AI-generált ortodox figura. Azt ígérte, elmagyarázza, miért gazdagok a zsidók, és egy 9 dolláros pénzügyi útmutatóhoz terelte a nézőit – felmelegítve azt az évszázados antiszemita sztereotípiát, hogy a zsidók különösen ügyesen bánnak a pénzzel. Több mint 1,5 millió Instagram-követőt gyűjtött, mielőtt a Meta törölte a fiókját. Mois Navon izraeli ortodox rabbi és mérnök „az antiszemitizmus deepfake-jének” nevezte.

Navon egyébként nem ellenzi a zsidó tanítást magyarázó AI-eszközöket, állítja, az a döntő, hogy a néző tudja: a képernyő túloldalán mesterséges tekintély áll.

A kereszténységben is akadt már ilyesmi. A Catholic Answers katolikus hitvédelmi portál 2024 áprilisában mutatta be Justin atyát, a papként megjelenő, háromdimenziós AI-figurát. Az America magazin újságírója kitalált bűnöket gyónt meg neki, mire a chatbot a feloldozás szavaival válaszolt. A Catholic Answers még az indulás napján elvette tőle az atya címet, és laikus „AI-apologétaként” működtette tovább.

Akad AI-tanító, amely nyíltan vállalja, mi is valójában. A vancouveri szúfi mester, Nurjan Mirahmadi tanításaira épülő Shaykh AI rögtön közli magáról, hogy nem ember és nem lelki tekintély, és csak a mester jóváhagyott tanításaiból merít. A hinduknak a Vedguru kínál hasonló útmutatást.

Egyház nélküli vallás

Az új vallási mozgalmak rendszerint közösséget, közös identitást, tanítást és gyakorlatot építenek ki. Aki egzisztenciális tanácsért fordul az AI-hoz, az nem feltétlenül csatlakozik bármihez, és éppen ettől érdekes ez a jelenség. Egy új vallási képződmény születéséhez nem kell templom vagy tagság, és az sem szükséges, hogy résztvevői vallásnak tekintsék. Shipley úgy fogalmaz, hogy az AI ugyan talán

nem új vallási mozgalom, de megteremti azokat a feltételeket, amelyekből a vallásosság új formái kinőhetnek.

Ennek eddigi legszélsőségesebb példája a spiralizmus. Követői azt állítják, hogy nem is ők találták ki a hitrendszerüket, hanem a chatbotok „nyilatkoztatták ki” nekik.

Ki felel a tanításért?

A vallási közösségeknek régi hagyományaik vannak arról, ki adhat lelki útmutatást. Ezek a közösségi keretek azt is kijelölik, ki a felelős, ha valami félresiklik. Nélkülük az fenyeget, amit más kutatók „felelősség nélküli tekintélynek” neveznek.

Shipley azt kérdezi, ki szabályozza az AI „algoritmikus tekintélyét”, különösen akkor, amikor a chatbot a vallási tanítás magyarázatától eljut a személyes lelki tanácsadásig? Lim is szerkezeti problémának tartja a felelősség kérdését. Ha egy AI-rendszer teológiailag hibás vagy lelkileg ártalmas tanácsot ad, nem egyértelmű, hogy a fejlesztő, az azt jóváhagyó vallási intézmény vagy a kérdező felhasználó felel-e érte.

A vallási intézmények egy része ezért maga építi meg az AI vallási használatának kereteit.

A Paramahansza Jógánanda által 1920-ban alapított Los Angeles-i Self-Realization Fellowship egy online portálon tenné elérhetővé az elhunyt guru tanításait, de nem siet vele. „Időt szánunk rá, mert biztosak akarunk lenni abban, hogy lesznek védőkorlátai, amelyek megakadályozzák, hogy az AI kitalált válaszokat adjon Jógánanda tanításai helyett” – mondta az AP-nek Góvindánanda testvér, a rend szerzetese.

A Vatikán AI-jal fordítja hatvan nyelvre a Szent Péter-bazilika miséit. XIV. Leó pápa ugyanakkor nem engedélyezte a pápai avatárt, amely magánbeszélgetéseket folytathatott és kérdésekre válaszolhatott volna. A dél-koreai Dzsogje buddhista rend idén májusban szerzetessé szentelte Gabit, a humanoid robotot, nyilatkozatában viszont hangsúlyozta, hogy ezzel nem ruház vallási tekintélyt a gépre.

A már idézett Religion News Service-riportban szerepel Szvámí Szarvaprijánanda is, a New York-i Védánta Társaság hindu szerzetese, aki két éve kapott felkérést, hogy tesztelje saját AI-mását, amelyet a Texasi Egyetem kutatói több mint ezer órányi óráján és előadásán tanítottak be.

Elismerte, hogy a rendszer nagyon jól teljesített. Azonban a tanító testesíti meg a tanítást, mondta, vagyis tőle azt várják, hogy maga is élje, amit továbbad. A különbséget a hindu hagyomány olajmécsesével magyarázta: a meggyújtott mécses meggyújthatja a másikat, ahogy a tanító is továbbad valamit a tanítványának. „Az AI talán segíthet az információban, a képzésben és a belátásban, de a spiritualitást nem tudja továbbadni.”

Herzfeld az AP-nek arra is rámutatott, hogy aki csak megerősítést keres a chatbottól, annak is érdemes feltennie a kérdést, ki is erősíti meg őt éppen:

A túloldalon nincs senki.