Az AI-zene ellenfeleiből tulajdonostárs lett

Ami két éve még lopásnak számított, az ma üzleti modell. A zeneipar néhány nap alatt új kottából kezdett játszani, de ebben a darabban már nem mindenkinek jut szólam.

A történet középpontjában a Suno áll, a legtöbbet emlegetett AI zenegenerátor.

A 2023 végén indult amerikai platform szöveges utasításból készít teljes dalt, és ma ez az AI-zene legtöbbet emlegetett – és legtöbbet perelt – neve. Szeptember 8. és 10. között három olyan bejelentés érkezett, amelyik külön-külön is hír lett volna, együtt pedig a zeneipar új üzleti logikáját rajzolják ki.

Három nap, három bejelentés

Szeptember 8-án a Believe francia zenei disztribútor és kiadói csoport globális licencszerződést írt alá a Sunóval. Ez ugyanaz a cég, amelyik négy hónappal korábban még blokkolta a Sunóval készült dalok terjesztését. A megállapodás a Believe és a saját zenéjüket kiadó előadókat kiszolgáló TuneCore úgynevezett részt vevő repertoárjára vonatkozik, vagyis azokra a zenészekre és kiadókra, akik kifejezetten csatlakoznak a programhoz.

Egy nappal később, szeptember 9-én mutatta be a Suno az új, v6 nevű modellcsaládját, amelyet állítása szerint kizárólag olyan zenén tanított, amelyre licencet kapott a Warner Music Grouptól, a BMG-től és a Believe-től. A cég a régi modelljeit ezzel egy időben kivezette.

Szeptember 10-én pedig a Universal Music Group jelentette be, hogy többéves licencmegállapodást kötött az ElevenLabs hangtechnológiai startuppal. A UMG a világ legnagyobb zenei kiadója, hozzá tartozik többek között Taylor Swift, Drake és Billie Eilish szerződése. Az ElevenLabs 2022-ben indult, eredetileg szintetikus, klónozott hangokat és szövegfelolvasást kínált, mára az egyik legnagyobb AI-hangtechnológiai vállalat.

Tervezett, egyelőre névtelen platformja

azt teszi majd lehetővé a rajongóknak, hogy remixeket és mashupokat, azaz több dalból összegyúrt keverékeket készítsenek a részt vevő előadók dalaiból, „új interpretációkat” hozzanak létre, illetve „személyre szabott vokálélményeket” kapjanak.

Utóbbi a gyakorlatban vélhetően azt jelenti, hogy a rajongó a kedvenc előadója hangján szólaltathat meg általa írt dallamokat.

Az ElevenLabs társalapító-vezérigazgatója, Mati Staniszewski szerint „az AI hihetetlen lehetőségeket nyit meg abban, hogyan lépünk kapcsolatba kedvenc zenéinkkel és előadóinkkal”, az UMG vezére, Sir Lucian Grainge pedig azt hangsúlyozta, hogy „az AI és a zene legizgalmasabb lehetőségei azok, amelyek az előadókat, a szerzőket és a rajongókat állítják a középpontba”.

A fordulatnak voltak előzményei. Augusztus 25-én a Stability AI 76 millió dolláros befektetési kört zárt, és a pénz egy része a három legnagyobb globális kiadótól, a Universaltól, a Sony Musictól és a Warner Musictól érkezett, az Electronic Arts mellett. Ez volt az első alkalom, hogy mind a három nagykiadó tulajdonrészt szerzett ugyanabban az AI-cégben. Tehát a kiadók már nem csak engedélyt adnak és pénzt kérnek érte, hanem bent ülnek a tulajdonosok között is.

Azért a perek közben futnak tovább. A Universal és a Sony Music továbbra is peres viszonyban áll a Sunóval a régebbi, licenc nélküli tanítási gyakorlat miatt, és a Sony az egyetlen a nagy hármas közül, amelyik eddig egyetlen AI-zenecéggel sem kötött licencszerződést.

Hogyan működik a Suno?

A Suno generatív mesterséges intelligenciára épülő zenekészítő platform, amelyet 2023 decemberében indítottak el. Szöveges promptból, dúdolt dallamból vagy feltöltött hangfelvételből dolgozik, az újabb v6-tal pedig akár képből vagy videóból is, és mindezekből komplett, énekhangot és hangszerelést is tartalmazó dalt hoz létre. A felhasználó megadja, milyen stílust, hangnemet, hangulatot szeretne, például azt, hogy „lélekteli, blues-os gitárszóló, mély férfi vokál”, és a rendszer néhány másodperc alatt elkészít belőle akár több teljes változatot: dalszöveggel, énekhanggal és borítóképpel együtt.

A most bemutatott v6-modellcsalád három változatban létezik. A fizető felhasználók számára elérhető alap-v6 megbízható, jól irányítható eredményt ad. A szintén előfizetéshez kötött v6-wild kísérleti, kevésbé kiszámítható, ötletadásra és szokatlan megoldásokra való. A v6-mini pedig gyorsabb, és ingyenes fiókkal is használható.

Az új generáció legfontosabb újdonsága, hogy már nem csak új dalt lehet generálni.

Egy meglévő szám valamelyik részét is át lehet íratni természetes nyelvű utasítással, azaz hétköznapi mondattal, nem technikai paranccsal: elég annyit kérni, hogy „a refrén szóljon gospelkórussal”. Több forrásból lehet mashupot építeni, és egy mintából, tehát a dal néhány másodperces kiemelt részletéből ki lehet emelni egyetlen hangszert, majd arra új ritmusalapot húzni.

A Suno a mai napig nem hozza nyilvánosságra a teljes tanítási adatkészletét. Emiatt sokáig az sem volt megállapítható, mely felvételeken tanult, és ez a kiadókkal folyó perekben is joggal központi kérdés maradt.

A cégről ráadásul egy hackelés nyomán kiderült, hogy korábban a YouTube Music, a Deezer és a Genius anyagaiból, valamint a Pond5, a Jamendo, a Freesound és az IMSLP kottatárának állományából is – mondjuk így – merített a modell betanításához, sőt RSS-csatornákról podcastokat is letöltött erre a célra.

A YouTube-adatok felhasználását a Suno a v6 bemutatása előtti napon, egy bírósági beadványban maga is elismerte. Ezzel magyarázható, hogy miért hangsúlyozza most ennyire: a v6-ot a korábbi modelljeitől eltérően kizárólag engedélyezett anyagon tanította.

Kinek jó ez az egész?

Az AI-zene körüli alkuk mögött komoly érdekfeszültség van: a Gizmodo szerint a kiadók most úgy térnek vissza a streamingkorszak kezdetére, hogy már nem engedik át a katalógusukat ingyen az új platformnak, hanem eleve részesedést akarnak a bevételből. A lap értékelése szerint ez az irány leginkább az előadók kárára történik, akiknek a munkája betáplálható, módosítható nyersanyaggá válik.

A feszültség hónapok óta ott van az előadók megszólalásaiban. SZA, a Grammy-díjas amerikai R&B-énekesnő, polgári nevén Solána Imani Rowe márciusban úgy fogalmazott az i-D magazinnak, hogy „hadiállapotban” érzi magát az AI miatt”, és azt is szóvá tette, hogy a jelenség aránytalanul sújtja a fekete zenét. Júniusban pedig arról írt a közösségi médiában, hogy 238 dalán tanítottak be AI-modelleket, köztük meg nem jelent felvételeken is.

Jason Isbell americana-előadó augusztus 31-én csoportos keresetet nyújtott be a Suno ellen a massachusettsi szövetségi bíróságon, David Lowery, Guy Forsyth és Ed Calle társaságában. Újdonság, hogy a per nem szerzői jogi alapon indul: Isbell azt állítja, hogy a Suno az előadók nevét és zenei személyiségét kódolta be a modelljébe, és ezzel a személyiségi jogaikat sérti.

A Suno mindeközben azt hangsúlyozza, hogy a kiadókkal közösen most épülő opt-in, vagyis kifejezett hozzájáruláson alapuló program keretében az előadók majd maguk dönthetnek arról, hogy a dalaikat felhasználhatják-e AI-remixekhez, és ebből nekik is jár bevétel. A cég szerint ez új bevételi forrást jelenthet minden érintett félnek.

Két dal, amely megmutatja, mire képes a Suno

Miközben a jogi és üzleti csatározás zajlik, a Suno a mindennapokban arról ismert, hogy egyszerű felhasználók vagy virtuális „előadók” dalai rendszeresen berobbannak a TikTokon és a streaminglistákon.

Talán a legjobb idei példa a pittsburghi Bill Stiteler, művésznevén Saxboy Billy The Puerto Rico Song című száma, amelyet a közönség egyszerűen csak Puerto Rico-dalként emleget. A szöveget Stiteler írta egy utazása után, a zenét, az éneket és a hangszerelést pedig a Suno szoftver készítette el egy rövid utasítás alapján.

A dal a megjelenése utáni hetekben több millió TikTok-megtekintést gyűjtött, 2026 nyarára pedig már hatmillió Spotify-lejátszásnál felett járt. Olyan hírességek osztották meg, mint Charlie Puth vagy Luke Combs.

A másik idei példa egy teljesen virtuális „előadó”, az IngaRose nevű AI-projekt Celebrate Me című dala, amely 2026 áprilisában az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Kanada és Új-Zéland iTunes-listájának élére került.

Azt, hogy ki áll a projekt mögött, hivatalosan nem tudni. Sajtóértesülések a dél-karolinai Dallas Little producert hozzák összefüggésbe IngaRose-zal és több hasonló, kitalált AI-előadóval. A projekt saját közösségimédia-felülete szerint a dalszövegeket ember írja, a hangzást pedig Sunóval „finomítják”.

Itthon is folyik a meccs

A jelenség a hazai piacot is elérte. Van már komoly vállalkozói kísérlet és abszurd, provokatív siker is.

2025. november 13-án indult el a mysongs.ai, a Kreatív beszámolója szerint az első magyar, kizárólag mesterséges intelligencia által generált zenéket kínáló streamingplatform. Az ötletgazda és ügyvezető Keleti Tamás, a Sziámi, a Vidámpark és a The Carbonfools egykori dobosa, az 1G Records tulajdonosa. Nyilatkozata szerint azért hozta létre a szolgáltatást, hogy elválassza az AI-zenét a hagyományos felvételektől, és külön teret adjon neki, egyúttal, ahogy fogalmazott,

kicsit letörni a Spotify egyeduralmát.

A másik hazai eset azt mutatja, milyen tartalommal tört be elsőként az AI-zene egy magyar toplistára. 2025 áprilisában, jóval a mostani, licencalapú fordulat előtt a Spotify magyar Viral 50-es toplistájának élére került az „A Maci” nevű projekt Feldugok egy kolbászt a seggembe című száma. A produkció a zenétől a képi világig gyakorlatilag teljes egészében AI-eszközökkel készült, és feltehetően pusztán ironikus, trágár tartalmának köszönhetően lett sikeres.

Hogyan tovább?

Az elmúlt hetek eseményei után így áll az AI-zene piaca. A Suno, amely a PitchBook adatai alapján eddig több mint 819 millió dollár tőkét gyűjtött, egyetlen nap alatt lezárta megállapodását a Believe-vel, és indította el az első, kizárólag licencelt zenén tanított modelljét. A régi perek eközben tovább futnak ellene.

Az ElevenLabs egészen más útvonalon jutott ugyanide. A UMG sosem perelte be, így a mostani megállapodása az első, amelyik a bocsánatkérés helyett az engedélykérés logikáját követi, nem pedig azt, hogy tanítunk az adataitokon, aztán majd rendezzük.

A helyzet aszimmetriáját jól mutatja, hogy az új, licencalapú egyezségek jórészt azokat az előadókat védik, akik nagy kiadóval állnak szerződésben. A Warner–Suno és a UMG–ElevenLabs megállapodás is ilyen. A Believe–Suno szerződés annyiban kivétel, hogy a TuneCore-on megjelenő független zenészek repertoárjára is kiterjed, igaz, csak azokéra, akik csatlakoznak a programhoz.

Aki viszont nem egy nagy kiadóval, hanem független zenei terjesztőn – mondjuk a DistroKid-en vagy a CD Baby-n, a kisebb, önállóan kiadó előadók bevett platformjain – jelenteti meg a zenéjét, az ezekből az alkukból teljesen kimarad. Nincs kivel leülnie tárgyalni, nincs mit aláírnia: csak azt teheti, hogy bírósághoz fordul, ha a hangját vagy a dalait engedély nélkül használják fel – ugyanúgy, mint a nagy kiadók két éve, csak most már egyedül.