Vízjelezik a ChatGPT szövegeit az EU-ban – megmutatjuk, hogyan tudjuk kivédeni

A következő hetekben láthatatlan jel költözik a ChatGPT európai válaszaiba, a magyar felhasználókéba is. Szemmel nem látszik, és másolással sem tűnik el. Maga az OpenAI árulta el azonban, mi „halványíthatja” el.

Tegnap, október 5-én az OpenAI bejelentette, hogy az Európai Unióban a ChatGPT vízjel formájában, láthatatlanul jelöli meg mesterséges intelligenciával generáltként az általa írt szövegeket, és ugyanez vonatkozik a Codex programozási asszisztensre is. A cég közlése szerint

a funkció a következő hetekben érkezik meg minden uniós felhasználóhoz – előfizetési csomagtól függetlenül.

A lépés hátterében az uniós AI-rendelet (AI Act) 50. cikke áll. Ez 2026. augusztus 2. óta előírja, hogy a generatív AI-szolgáltatók gépileg olvasható jelöléssel lássák el a rendszereik által előállított tartalmakat.

Magyarország uniós tagállamként a bevezetés első körébe tartozik.

Az OpenAI a vízjelet egyelőre kizárólag az EU-ban kapcsolja be alapértelmezésként, az Egyesült Államokban a ChatGPT vízjel nélkül írja tovább a szövegeket. Pedig a tengerentúlon népszerű volna az ötlet: a Rainey Center szeptemberi felmérése szerint az amerikaiak közel nyolctizede, a demokraták 82, a republikánusok 75 százaléka támogatná a kötelező AI-vízjelet.

A The Wall Street Journal még 2024-ben megírta, hogy az OpenAI már akkor fejlesztett szövegvízjelet, de visszatartotta. Részben attól tartott, hogy a felhasználók a jelöletlen szöveget adó versenytársakhoz pártolnak át.

A jel a szóválasztásban bújik meg

A vízjel nem valami látható jel vagy rejtett karakter a szövegben. Az OpenAI textGrain nevű eljárása a modell szóválasztásait hangolja finoman. A módszert a cég a Pennsylvaniai Egyetem és a Yale Egyetem kutatóival közösen írt technikai jelentésben ismertette.

Hogy működik? A nyelvi modell tokenről tokenre, vagyis szóról vagy szórészletről szórészletre építi fel a választ. A modell minden lépésben több lehetséges folytatás közül választ, és mindegyiknek megvan a maga valószínűsége.

A jelentés példájában a „Reggel … volt” mondatba a „meleg”, a „hideg”, az „enyhe”, a „nyugodt”, a „napos” és a „világos” szó is beleillik. A textGrain titkos kulcs alapján csoportokba sorolja a szóba jöhető szavakat, és a modellt enyhén valamelyik csoport felé billenti. Egyetlen szóból ez nem derül ki, hiszen például a „hideg” teljesen természetes választás. Több száz ilyen apró szóválasztás együtt viszont statisztikai mintázatot rajzol ki, amelyet a kulcs birtokában a detektor pusztán a szövegből felismer.

Mivel a jel magukban a szavakban rejlik, a másolás és beillesztés nem tünteti el.

Az OpenAI saját mérései szerint a vízjelezés nem rontott érdemben a GPT-6 Astra modell teljesítményén. A GPQA Diamond tudományos kérdéssorán például 94,44 helyett 93,94 százalékot ért el, a DeepSWE programozási teszten 72,80 helyett 71,68 százalékot.

ChatGPT vízjel: mit tud meg rólunk, és mit nem?

Az OpenAI részletesen sorolja, mire nem alkalmas a vízjel. Nem azonosítja a felhasználót: nem kapcsol a szöveghez személyt, szervezetet, fiókot, promptot vagy beszélgetést. Nem méri, mennyi emberi munka került a szövegbe, és nem dönt a tulajdonjogról vagy a felelősségről. A tartalom igazságáról sem mond semmit. Viszont

ha a detektor nem talál vízjelet egy szövegben, az a cég szerint még nem bizonyítja, hogy ember írta.

A detektorhoz egyelőre nem fér hozzá bárki.

Az OpenAI kezdetben jóváhagyott kutatóknak és szakmai szervezeteknek ad hozzáférést, egyedi elbírálás alapján, hogy segítsenek felmérni a módszer megbízhatóságát. Nyilvános ellenőrző eszközt a cég az induláskor nem tesz elérhetővé, a téves riasztások és az elmaradó találatok kockázata miatt.

A vita már augusztusban fellángolt, amikor az Anthropic bejelentette, hogy világszerte vízjelezi a Claude szövegeit. Egy Reddit-felhasználó így fogalmazta meg a sokak által osztott álláspontot: „Én adtam az utasításokat, a kontextust, a döntéseket és a számtalan finomítást, az eszköz Claude volt.”

Mi gyengíti a jelet?

Az OpenAI tételesen közölte, mi „halványítja” el a vízjelet. Ezekből a gyakorlati lehetőségek is kiolvashatók.

Az átírás. A cég tesztjében egy 400 tokenes szövegben a szavak tíz százalékát szinonimára cserélték, és a felismerési arány 92 százalékról 66-ra esett. Huszonöt százalékos csere után már csak 17 százalék maradt. Aki a ChatGPT vázlatát a saját stílusára formálja, szavakat cserél és mondatokat alakít át, a vízjelet is elhalványítja. Közben a szöveg is egyre inkább a sajátjává válik.

A rövid szöveg. A minta kirajzolódásához hosszabb szöveg kell. Egyszázalékos téves riasztási arány mellett, pszichológiai témájú szövegeknél a detektor a 400 tokenes részletek mintegy 95, a 200 tokenesek nagyjából 80 százalékában találta meg a vízjelet. Az OpenAI szerint a rövid szövegrészletekben egyszerűen kevés az anyag a megbízható felismeréshez. Aki a ChatGPT-től csak egy-egy mondatot vagy megfogalmazási ötletet kér, ilyen rövid részletekkel dolgozik.

A kötött szöveg. Ahol kevés a választható szó, ott a vízjelnek is kevés a mozgástere. Ezért a matematikai válaszoknál az OpenAI mérései jóval alacsonyabb felismerési arányt mutattak.

A cég szerint a programkódot is nehezebb vízjelezni, mert ott kevesebb az ésszerű folytatás, mint a hétköznapi prózában. Az uniós szabály ezt nem is várja el: az Európai Bizottság AI-rendeletről szóló GYIK-je szerint a programkódot a szolgáltatóknak nem kötelező megjelölniük.

A fordítás. Az OpenAI a lefordított szöveget is a nehezen felismerhetők közé sorolja. A vízjel azt jelzi, ha egy OpenAI-rendszer hozta létre vagy dolgozta fel a szöveget, így a fordítás akkor gyengíti, ha nem a ChatGPT végzi.

Az API. A fejlesztői felületen, az API-n keresztül kért szövegekben a vízjel világszerte alapértelmezésként kikapcsolt állapotban marad. Az ügyfelek projekt- vagy szervezeti szinten maguk döntik el, bekapcsolják-e. Az OpenAI szerint így mindenki maga mérlegelheti, hogyan illeszkedik a vízjel a saját átláthatósági kötelezettségeihez.

A szolgáltatóváltás sem megoldás: az Anthropic augusztus óta modellszinten, minden termékében vízjelezi az újabb Claude-modellek szövegeit, a Google DeepMind pedig a Gizmodo összefoglalója szerint már nagyjából két éve jelöli a kimeneteit.

Az eltávolító eszközök. A Claude vízjelének bevezetése után gyorsan megugrott a nyomeltakarítás iránti érdeklődés.

A Business Insider adatai szerint egyetlen hét alatt 60 százalékkal nőtt a Google-ben az „AI watermark remover” kifejezés iránti keresési érdeklődés, egy nyílt forráskódú eltávolító projekt pedig több mint 15 ezer csillagot gyűjtött a GitHubon. Jelenleg semmilyen szabály nem tiltja, hogy valaki eltávolítsa a vízjelet a szövegből.

Kinek kell jelölnie?

Az AI-rendelet a jelölés terhét a szolgáltatókra rója: nekik kell gépileg olvasható jelet tenniük a tartalomba. A kötelezettség alól kivétel, ha az AI csak a szokásos szövegszerkesztést segíti, vagy érdemben nem változtat a felhasználó által megadott szövegen.

A Bizottság már említett GYIK-je szerint a felhasználók, a rendelet szóhasználatában az alkalmazók, csak szakmai használat esetén tartoznak a szabály alá, és szövegeknél akkor kell jelezniük az AI használatát, ha közérdekű ügyekről, a nyilvánosság tájékoztatására tesznek közzé szöveget.

Ez alól is kivétel, ha a szöveg emberi felülvizsgálaton vagy szerkesztői kontrollon esett át, és valaki szerkesztői felelősséget vállal érte; a puszta helyesírás- vagy nyelvtani javítás azonban nem számít ilyennek. Egy szerkesztőség tehát, amely az AI-jal készült szöveget érdemben átnézi, és vállalja érte a felelősséget, nem köteles külön jelölni.