A Gemini lopja az online bevételeket, tönkreteheti az internetet
A Google évek óta arra szoktatja a felhasználókat, hogy ne kattintsanak tovább, amint megkapták, amit kerestek – és ez mostanra alapjaiban rengeti meg az online sajtó üzleti modelljét.
Mára az is észrevette, aki nem akarta: a Google keresőoldalának tetején megjelenő Gemini AI-összefoglalók nem tökéletes, de már elég jó válaszokat adnak ahhoz, hogy az emberek ne görgessenek lejjebb a hagyományos találatokért, nemhogy rájuk kattintsanak.
A Chartbeat elemzőcégnek az Axiosszal megosztott adatai szerint a kiadók Google Search-forgalma 34 százalékkal, a Google Discoverből érkező forgalom pedig 15 százalékkal esett vissza az elmúlt egy évben.
Amit a grafikon mutat
A Chartbeat két évre visszamenőleg, 2024 januárjától követi nyomon, hogyan alakul a világ kiadóinak forgalma két, egymástól nagyon különböző csatornán.
Az egyik a Google Search, vagyis a hagyományos keresés: amikor valaki beír egy kérdést vagy kulcsszót a Google keresőmezőjébe, és a kiadott linkek közül választva jut el egy-egy híroldalra. Ez az, amit köznyelvben „ráguglizásnak” hívunk.
A másik a Google Discover: ez nem keresés, hanem egy hírfolyam, amely a Google telefonos alkalmazásában és a Chrome böngésző kezdőlapján jelenik meg, lefelé görgetve – nagyjából úgy, ahogy a Facebook- vagy Instagram-hírfolyamot pörgetjük. Itt a felhasználó nem ír be semmit, nem keres semmire: a Google az ő korábbi érdeklődései alapján, mesterséges intelligenciával válogatja össze neki a cikkeket, előtálalva adja a híreket.
A grafikon azt mutatja, mekkora hányadát adja ez a két csatorna együttesen a kiadók összes oldalletöltésének. Eszerint a hagyományos Google-keresésből érkező forgalom aránya 2024 novemberében érte el a csúcsát 10,6 százalékkal, azóta viszont folyamatosan zuhan, és 2026 elejére 5,8 százalékra esett vissza – gyakorlatilag a felére.
A Google Discoverből érkező forgalom ezzel szemben jóval magasabban, 13 és 17 százalék között ingadozott a vizsgált időszakban, és a legfrissebb adatok szerint 14,9 százalékon áll. Vagyis miközben a klasszikus, kék linkes keresés lassan kiüresedik, a Discover egyelőre tartja magát – ez azonban nem vigasz, hiszen ez a csatorna is 15 százalékot veszített 2024 decembere és 2025 decembere között.
Kezdésnek a kisebb cégek hullanak el
A Chartbeat – amely közel két évtizede méri az internetes forgalmi trendeket, és ügyfelei között ezrével találhatók hírportálok – szerint a veszteség korántsem egyenletesen oszlik el.
Az elmúlt két évben az 1000–10 000 napi oldalletöltés közötti kis kiadók a keresésből származó hivatkozásaik 60 százalékát vesztették el, a 10 000–100 000 közötti közepes kiadók 47 százalékát, míg a 100 000 fölötti nagy kiadók „csak” 22 százalékát. A magyarázat egyszerű: a nagy márkáknak van annyi közvetlen olvasótáboruk és annyi alternatív csatornájuk (applikáció, hírlevél, közösségi média), hogy ki tudják gazdálkodni a keresésből eltűnő forgalmat, a kis és közepes szereplőknek viszont nincs mire visszaesniük.
Van egy szám, ami elsőre akár megnyugtatónak is tűnhet: a Chartbeat szerint a globálisan mért összes heti oldalletöltés csak 6 százalékkal csökkent 2024 és 2025 között, miközben a keresési forgalom ennél sokkal nagyobb mértékben esett.
Ennek oka, hogy a nagyobb kiadók egy része át tudta terelni a közönségét az említett e-mailre, appokra és a saját oldalon belüli navigációra. Ez azonban éppen azokat a kisebb, ingyenesen szolgáltató oldalakat nem menti meg, amelyeknek nincs erőforrásuk saját applikációt vagy hírlevél-rendszert építeni – így az összkép javulása valójában elfedi, hogy a legkiszolgáltatottabb szereplők helyzete tovább romlik.
Ez nem csak Chartbeat-adat: mindenhonnan ugyanaz jön vissza
A Chartbeat nem az egyetlen forrás, amely ezt a mintázatot dokumentálja. Az Ahrefs 300 ezer kulcsszó és a Google Search Console adatainak összevetésével azt találta, hogy amikor egy keresésnél megjelenik a Google AI Overview nevű mesterségesintelligencia-összefoglaló,
az első helyen álló találat átkattintási aránya két év alatt 7,3 százalékról 1,6 százalékra zuhant – ez 58 százalékos visszaesés.
A Pew Research Center 900 amerikai felhasználó tényleges böngészési adatait vizsgálva arra jutott, hogy ha felbukkan az AI-összefoglaló, a felhasználók mindössze 8 százaléka kattint tovább egy hagyományos találatra a korábbi 15 százalék helyett, magára
az AI-összefoglalóban feltüntetett forrásra pedig a keresések mindössze 1 százalékában kattintanak rá: nem kíváncsiak az eredeti, részletes cikkre.
A felhasználók negyede ilyenkor egyszerűen be is fejezi a böngészést, vagyis választ kapott anélkül, hogy egyetlen weboldalt is megnyitott volna.
A helyzet súlyos. A Penske Media – a Rolling Stone, a Variety és a Billboard kiadója – pert indított a Google ellen, azt állítva, hogy a cég a keresési monopóliumát kihasználva „kannibalizálja” a kiadói forgalmat, miközben nem hajlandó ezért cserébe kompenzációt fizetni.
A Google 2026 januárjában a kereset elutasítását kérte a bíróságtól, azzal érvelve, hogy az AI Overview jogszerű termékfejlesztés, a kiadók pedig önként engedik indexelni a tartalmukat, és bármikor kiléphetnek robots.txt-vel. Az óriásvállalat keresési vezetője, Liz Reid azt állította, hogy a harmadik felek mérései túlzóan mutatják be a visszaesést, és hogy a Google-ből érkező összesített kattintásszám lényegében stabil maradt évről évre – ezt az állítást azonban a fent idézett független kutatások sora cáfolja.
Google Search — a klasszikus, szöveges keresés, ahol a felhasználó egy kérdést vagy kulcsszót ír be, és a Google linkeket ad válaszul.
Google Discover — a Google mobilalkalmazásban és a Chrome kezdőlapján megjelenő, algoritmus által személyre szabott hírfolyam, keresés nélkül, görgetve.
AI Overview — a Google találati oldalának tetején megjelenő, mesterséges intelligencia által generált összefoglaló, a kék linkek helyett.
LLM (nagy nyelvi modell) — a Gemini, a Claude vagy a ChatGPT típusú mesterséges intelligencia, amely folyó szövegben válaszol a kérdésekre.
Zero-click keresés — amikor a válasz a keresőoldalon vagy az AI-jal folytatott beszélgetésben megérkezik, kattintás nélkül.
SEO (keresőoptimalizálás) — technikák összessége egy weboldal jobb Google-helyezéséért.
GEO (generatív keresőoptimalizálás) — a SEO korai, kiforratlan, mai megfelelője: hogyan jelenjen meg és legyen hivatkozott a tartalom az LLM-ek válaszaiban.
Elárasztott platformok, és a Substack válasza
A keresési forgalom apadásával párhuzamosan egy másik jelenség is felerősödött: a LinkedIn, a Reddit és a hasonló nagy közösségi platformok tartalma egyre nagyobb arányban mesterséges intelligenciával készül, ami megnehezíti, hogy a valódi emberi hangot ki lehessen szűrni a gépi tömegtermelésből – sokak szerint hulladéktermelésből. A Pangram nevű AI-detektáló cég egymillió közösségimédia-bejegyzést elemezve azt találta, hogy
a hosszabb LinkedIn-tartalmak több mint 40 százalékát teljes egészében AI generálta.
Erre válaszul a Substack – amely elsősorban hírlevélalapú, előfizetéses publikálási platform – 2026 júliusában bejelentette, hogy a Pangram AI-detektáló szoftverével együttműködve minden 100 szónál hosszabb bejegyzést, jegyzetet és hozzászólást elemeztet, és megmutatja az olvasóknak, becslés szerint mekkora hányadát írta ember, illetve gép. A vállalat vezérigazgatója, Chris Best a bejelentésben nyíltan a LinkedInt nevezte meg elrettentő példaként, azzal érvelve, hogy
„a hamisítást jutalmazó platformok a gödörbe viszik az egész piacot”.
Mit tehetnek a kiadók?
Az online vállalkozások már most kénytelenek alkalmazkodni ahhoz, hogy a világ egyre inkább az LLM-eken és a ChatGPT-szerű felületeken keresztül fogyasztja a tartalmat, nem pedig a hagyományos keresőn keresztül. Ez az úgynevezett GEO (lásd feljebb) korszaka: azé a kifejezésé, amely meghatározza, hogyan jelenik meg – és jelenik-e meg egyáltalán – egy adott tartalom az olyan mesterséges intelligenciákban, mint a Claude vagy a ChatGPT. A GEO még nagyon korai szakaszban jár, gyakorlatilag fekete doboz: senki nem tudja pontosan, milyen szabályok szerint választ forrást magának egy-egy LLM egy adott kérdés megválaszolásához.
Ha ez a folyamat változatlan ütemben halad tovább, a legrosszabb forgatókönyv az, hogy a Google – illetve a mögötte álló Gemini – gyakorlatilag teljes egészében elfoglalja az ingyenes hírpiacot, és csak kevés, fizetőfal mögé bújt és drágán elérhető híroldal marad talpon, csakis azoknak, akik meg tudják és meg is akarják fizetni az előfizetést.
Az ingyenesen szolgáltató lapok többségének nem lesz mit felmutatnia sem az olvasóinak, sem a hirdetőinek, hiszen ha nem keresik fel őket, reklámbevételük sem lesz. Ezzel pedig eltűnhet az internet maradék, sokat hangoztatott demokratikus jellege is: az, hogy bárki elindíthat egy honlapot, és – legalább elméletben – egyenlő eséllyel indulhat a nagyokkal szemben a nyilvánosság eléréséért.