Ukrajna a robothadviselés kísérleti terepévé válik: humanoid robotokat is bevetnek
A Foundation Future Industries amerikai startup befektetője és vezető stratégiai tanácsadója Eric Trump, az amerikai elnök fia. A cég a világszerte felpörgő humanoid robotok gyártását a civil szférából és a gyárakból a védelmi iparba viszi.
A gyakran egyszerűen Foundation néven emlegetett vállalkozás most lépett át egy küszöböt: a The Wall Street Journal szeptember 14-én első alkalommal közölt összesítést arról, hány robotja áll már hadi szolgálatban. Vezérigazgatója a korábbiaknál konkrétabban beszélt a humanoidok fegyveres alkalmazásáról.
Mindez néhány nappal azután történt, amikor az ukrán védelmi minisztérium nyilvánosságra hozta a földi robotok bevetéseinek megháromszorozódásáról szóló adatsort.
A kezdetek: eddig 112 ezer bevetés
Ukrajna hadserege az ukrán védelmi minisztérium DELTA nevű harcvezetési rendszerének adatai szerint 2026 elejétől szeptember elejéig mintegy 112 ezer logisztikai és sebesültszállító bevetést hajtott végre földi robotokkal.
A számok havonta nőnek: januárban 7511, áprilisban 11 028, júliusban 19 940, augusztusban pedig 25 143 bevetés történt, ami a januári szám 3,3-szorosa. Mihajlo Fedorov ukrán védelmi miniszter meghirdetett
célja, hogy a frontvonali logisztika teljes egészét robotok végezzék.
Ez azt jelenti, hogy a frontvonali szállítási feladatokat teljes egészében robotok lássák el. Lőszer, fegyver, élelem, víz kiszállítása a lövészárkokban, állásokban lévő katonáknak, a sebesültek kimenekítése a harcterületről, adott esetben eszközök, alkatrészek mozgatása az állások között – mindezt robotok dolga lenne.
Az eddig bevetett robotok nem ember formájúak. Kerekes vagy lánctalpas, alacsony, kis méretű platformokról van szó, amelyek leginkább távirányítós terepjáróhoz vagy kis harci robothoz hasonlítanak: nincs lábuk, nincs karjuk, nem úgy néznek ki, mint egy ember. A szakzsargonban ezt hívják UGV-nek (unmanned ground vehicle, magyarul pilóta nélküli földi jármű).
A Brave1 nevű ukrán állami védelmi innovációs klaszter (amely összeköti a robotgyártó cégeket a hadsereggel és a finanszírozókkal) közlése szerint a földi drónokat fejlesztő cégek száma nulláról mintegy 300-ra nőtt 2022 óta.
Idén januárban ukrán fejlesztésű, Droid TW-7.62 típusú, géppuskával felszerelt földi robot előtt adta meg magát három orosz katona.
A felvételt a DevDroid nevű ukrán hadiipari cég tette közzé.
Júliusban Ukrajna jóváhagyta a Roboneers által gyártott Lynx PLUS nevű UGV harci alkalmazását, a gránátvetővel ellátott Zmiy Mini Strike-ot pedig szintén engedélyezték.
Augusztusban az ukrán védelmi minisztérium egy lépéssel tovább ment: Kalasnyikov gépkarabélyokkal felszerelt robotlövegtornyok harci tesztelése kezdődött meg.
Most csatlakozik a humanoid
Ebbe a rendszerbe érkezett idén februárban az amerikai Foundation Future Industries fejlesztésében készülő, a borítóképünkön látható Phantom MK-1-es.
A Foundationt 2024 áprilisában alapították San Franciscóban, alapítói Sankaet Pathak, Arjun Sethi és Mike LeBlanc. Nem sokkal az alapítás után, 2024. december 1-jén felvásárolta a floridai Boardwalk Roboticsot, amely a bipedális (kétlábú járásra képes) robotikában komoly tapasztalattal rendelkező kutatóintézettel, az IHMC-vel (Institute for Human and Machine Cognition, floridai kutatóintézet) dolgozott korábban együtt, és amelynek Alex nevű, felsőtest-humanoidjából fejlődött ki végül a Phantom.
A Phantom humanoid, kétlábú robot, karokkal, kézzel és egy sisakra emlékeztető, kamerákkal teli fejjel. A méretadatok kizárólag a cég saját közléséből származnak, független méréssel eddig senki nem erősítette meg őket: a Foundation szerint a robot körülbelül 175 centiméter magas, súlya 80 kilogramm körül van, legnagyobb sebessége másodpercenként 1,7 méter, azaz óránként körülbelül 6 kilométer.
Hasznos teherkapacitásáról a források egymásnak ellentmondanak, a CNBC 20 kilogrammot közölt, az Euronews 25-30 kilogrammot ír, a Futurism pedig a Wall Street Journal nyomán 80 fontot, azaz körülbelül 36 kilogrammot említ. (Lehet, hogy a cég időről időre más számot közöl, vagy hogy egyes források a következő generációs MK-2-es modell adatát keverik a jelenlegi MK-1-ébe.)
AI, nem egyszerű távirányítás
A Phantom mozgását mesterséges intelligencia vezérli. LiDAR nélkül, nyolc kamerára támaszkodva érzékeli a környezetét – ez tudatos tervezői döntés, amely egyszerűsíti az adatfeldolgozást és csökkenti a meghibásodás esélyét zord körülmények között. A magas szintű utasításokat egy nagy nyelvi modellre épülő lánc fordítja le konkrét mozdulatsorrá, önálló működés és felügyelt távirányítás keverékével.
Pathak az Euronews-nak arról beszélt, hogy a cég elsősorban úgynevezett világmodellekre épít. Ezek nem a következő szót „jósolják meg”, ahogy a chatbotok mögött álló nyelvi modellek, hanem magáról a fizikai környezetről alkotnak belső modellt: azt figyelik, mi történik most, és ebből következtetnek arra, mi fog történni a következő pillanatban. Nem tudni, hogy ehhez kinek a technológiáját használják.
A cég deklarált politikája, hogy halálos erő alkalmazásáról továbbra is ember dönt – ezt egyébként a Pentagon fegyverrendszerek autonómiájáról szóló 3000.09-es direktívája elő is írja. Ugyanakkor a Foundation kimondott célja, hogy idővel csökkentse a távirányítás szükségességét, ami ellentmondásban állhat ezzel a vállalással.
Az ukrán szaklap, a Militarnyi külön is számba veszi a kockázatokat: a mesterséges intelligencia hallucinálhat, algoritmikus torzítás léphet fel benne, és úgynevezett viselkedésdrift alakulhat ki, vagyis a döntéshozatal idővel elcsúszhat, ahogy a rendszer alkalmazkodik az éles körülményekhez. Emellett
egy zsákmányolt gép komoly adatszivárgási forrás lehet, mivel jelentős mennyiségű információt tárol és továbbít.
A bevetésre a mesterséges intelligencia kockázataival foglalkozó nemzetközi szervezetek is felfigyeltek: az OECD mesterséges intelligenciával kapcsolatos incidenseket és kockázatokat nyilvántartó monitora, az AIM „AI hazard” besorolással vette jegyzékbe az ukrajnai tesztet. Az indoklás szerint bár kár egyelőre még nem történt, egy fegyverhordozásra és állások áttörésére tervezett, mesterséges intelligenciával működő gép rendeltetésszerű használata hihetően vezethet súlyos sérüléshez vagy jogsértéshez.
Ukrajnába vittek humanoid robotokat
A Foundation két darab Phantom MK-1 robotot küldött Ukrajnába februárban, felderítési és logisztikai feladatokra. Ezt vette át és erősítette meg később a CNBC is, Pathak vezérigazgató nyilatkozata alapján. Az ukrán Militarnyi hozzátette azt is, hogy a két gép nem vízálló, korlátozott a hasznos teherkapacitása, és az akkumulátoruk sem elég nagy teljesítményű nagyobb léptékű bevetéshez.
A Wall Street Journal szeptember 14-i cikkében a Foundation első alkalommal közölt összesítést arról, hány robotja áll már szolgálatban, és Pathak a korábbiaknál konkrétabban beszélt a fegyveres alkalmazásról.
A lap szerint a cég eddig tíz robotot állított hadba, ebbe beleértve a légierő telepítéseit is.
A 24 millió dolláros szerződés
A Foundation és támogatói, köztük Eric Trump, rendszeresen hivatkoznak a 24 millió dolláros Pentagon-szerződésre. Amikor a WIRED magazin részletekért érdeklődött, a cég öt szerződést sorolt fel: kettőt a Boardwalk Robotics felvásárlásával örökölt, ezek közül egy légierős SBIR-pályázat (az amerikai kormány kisvállalati kutatás-fejlesztési programja) körülbelül 1,8 millió dollár értékben, a másik hármat pedig az IHMC-n keresztül folyósított kutatási finanszírozásból kapta.
Eric Trump az elnök fia, a cég befektetője és vezető stratégiai tanácsadója. Ő április 23-án a Fox Business Mornings with Maria című műsorában beszélt a szerződésről: „Nálunk Amerika az első. Meg kell nyernünk ezt a versenyt.”
Elizabeth Warren demokrata párti szenátor a Trump-család és a cég kapcsolatára reagálva egyenesen „nyílt színi korrupciónak” nevezte az ügyet.
Fegyverbe! Fegyverbe!
Pathak több interjúban beszélt arról, hogy a Phantom humanoidot idővel fegyverzettel is felszerelnék. A WIRED-nek „kinetikus dolgokat” említett, anélkül, hogy pontosabban meghatározta volna, mit ért ez alatt – a lap zárójelben maga tette hozzá, hogy fegyverrendszerekről lehet szó. A vezérigazgató azt is közölte, hogy a következő pár hónapban bemutatnak „valamit”. Az Euronews-nak azt mondta, hogy a fegyveres alkalmazás első gyakorlati tesztjei már 2027-ben elindulhatnak. A The Wall Street Journalnak pedig már arról beszélt, hogy épület elleni bombázás helyett a jövőben humanoid robotok mehetnének közvetlen közel a célponthoz.
Hasonló irányú katonai fejlesztésen más országok is dolgoznak. Kína és az Egyesült Államok mellett India is futtat katonai humanoid programot: a DRDO punei intézete kétlábú harci robotot fejleszt, 2027-es céldátummal. Ezek a programok azonban jelenleg még kutatási és tervezési fázisban vannak, működő harctéri bevetésről nincs adat.
A Foundation 2027 végéig 50 ezer Phantomot akar gyártani.
Mennyibe kerül, és tényleg működik-e?
A humanoid harci robotok körüli vita három kritikus eleme ritkán kerül be a hírekbe.
Az ár. A Phantom MK-1 darabonkénti ára körülbelül 150 ezer dollár, a cég emellett bérleti konstrukciót is kínál évi 100 ezer dollárért. Egyes beszámolók szerint a kifejezetten védelmi célú kiszerelés darabonként 300 ezer dollárba kerül. Összehasonlításul: a fronton ténylegesen tömegesen használt ukrán földi robotok ennek töredékébe kerülnek, és jórészt eldobható eszközként kezelik őket.
A szakmai szkepszis. Rodney Brooks, a Massachusetts Institute of Technology professor emeritusa szerint a robotikában a meggyőző laborbemutatótól az első éles alkalmazásig mindig legalább tíz év telik el, és a humanoidok megbízható működése ismeretlen, összetett környezetben ennél is több időt vehet igénybe. Robert Griffin, az IHMC vezető kutatója, aki korábban a Boardwalk Roboticsnak dolgozott, arra hívja fel a figyelmet, hogy az érzékelés, a romokon és lépcsőn való közlekedés, valamint a fizikai manipuláció – benne a fegyver megbízható használata – bevetési minőségben máig megoldatlan.
A kerék és a láb versenye. Az Ukrajnában és másutt ténylegesen bevált katonai robotok kerekesek, lánctalpasak vagy négylábúak. Ezek egyszerűek, olcsók és feláldozhatók. Egy kétlábú humanoid drága, bonyolult, és egyenetlen terepen felborulhat. Míg a német ARX Robotics – amely februárban már 30 darabot szállított aktív ukrán egységeknek – új angliai gyára évi 1800 darabos kapacitásra készül, ilyen léptékről a humanoidgyártók egyelőre nem álmodhatnak.