
„Vegyük vissza az internetet!” Hat hét alatt világmozgalom lett a fizetős programok ingyenes másaiból
Október elején még alig hallott valaki az ArtCraftról. Ma a cég szerint naponta 1,7 milliószor töltik le az „ingyenes Photoshopot” és az InDesign meg más drága tervezőprogramok ingyenes vetélytársait, és négyezer fejlesztő dolgozik velük a kódon.
„Legyen újra szabad az internet!”
Brandon Thomast az Adobe egyik húzása bosszantotta fel. Aki évente egyszer, mondjuk egy fesztiválra készülő rövidfilmhez fizet elő egyetlen hétvégére a programjaikra, a havi csomag lemondásakor kétszáz dollár körüli számlát kaphat azért, hogy kiléphessen.
„Ez rengeteg embert ért már utol, és nagyon dühítő” – mesélte november közepén San Franciscóban, az AI-fejlesztők Code Summit nevű konferenciájának színpadán.
A fent látható előadást, ahogy elmondta, előző éjjel rakta össze. Egy hónapja alig alszik, befektetők keresik, egyik megbeszélésről rohan a másikra. A telefonja és a postafiókja azóta nem áll le, hogy a projektje, az ArtCraft berobbant.
Huszonnégy óra alatt Photoshop
Thomas tizenöt éve fejleszt szoftvert. Nyolc évig a Square nevű amerikai fizetési cégnél dolgozott. Atlantában él, és mindig közel állt a művészethez: filmeket forgatott, olyan lézerprojektorokat épített, amelyekkel felhőkarcolók falára vetített videójátékokat. Az utóbbi években indult cégeivel is filmeseket, művészeket szolgált ki.
Az ArtCraft eredetileg nem volt több, mint egy újabb AI-alapú kép- és videókészítő program filmeseknek. Idén ősszel fogalmazódott meg benne a kérdés:
mi lenne, ha az alkotók által napi szinten használt, drága Adobe-programok mindegyikét újraírnák szabad szoftverként?
Thomas és kis csapata először a Photoshoppal próbálkozott. Az AI-nak hosszú, részletes utasítást írtak. Leírták benne, hogyan épül fel egy fotószerkesztő, mit kell tudnia minden eszköznek, milyen fájlformátumokat kell megnyitnia. Arra is emlékeztették az AI-t, hogy a Photoshopról szóló összes oktatóanyag már ott van a tanítóadataiban.
Huszonnégy órán belül egy egészen jó Photoshop-közelítést néztünk. Kicsit leesett az állunk.

Ezt a munkamódszert vibe-kódolásnak hívják: a fejlesztő hétköznapi nyelven elmondja, mit szeretne, az AI pedig ember által elképzelhetetlen tempóban írja meg hozzá a programkódot.
Az ember nem matat apróságokkal, a sorok böngészése helyett csakis az eredményt nézi, és újabb utasításokkal tereli jó irányba a munkát.
Az ArtCraft leginkább az Anthropic Claude Opus 5.5 nevű modelljével dolgozott: az első hét program nyilvános fejlesztési naplója szerint a kódváltozások mintegy 77 százalékánál ez a modell szerepel társszerzőként.
Sajátos fordulat: a munkahelyeket fenyegető AI ezúttal olyan eszközt ad a felhasználó kezébe, ingyenes Photoshopot és társait, amely eddig havi több tízezer forintba került, és amelyet sokan egyszerűen nem engedhettek meg maguknak.
Rövid úton a Redditről a New York Timesig
Október első hetében az ArtCraft hét programot tett közzé: a Photoshopot kiváltó PhotoCraftot, az Illustrator helyett a VectorCraftot, a Premiere helyett a FilmCraftot, a Lightroom helyett a LightCraftot, az After Effects helyett az EffectCraftot, az InDesign helyett a DesignCraftot és az Acrobat helyett a PdfCraftot.
Mindegyiket a nulláról, Rust nyelven írták. Ez egy viszonylag fiatal programozási nyelv, amelyet arra terveztek, hogy a programok gyorsak legyenek, és eleve elkerüljék azokat a memóriakezelési hibákat, amelyek a lefagyások és a biztonsági rések jó részét okozzák. Ezért indulnak gyorsan az ArtCraft programjai, és ezért futnak Windows, macOS és Linux alatt is.
Thomas ekkor még nem akarta kitenni a Hacker News nevű fejlesztői fórumra, de a hír kiszivárgott a Redditre, és
olyan érdeklődést ébresztett, hogy két nappal később már a New York Times kért tőle interjút.
A cég közlése szerint a programokat naponta 1,7 milliószor töltik le, és ez a szám még mindig gyorsulva nő. A kódon négyezer közreműködő dolgozik, a közösség tagjai pedig több mint háromszáz további alkalmazást fejlesztenek az ArtCraft építőkockáira. A felhasználók negyede Linuxot használ, vagyis azt a szabad operációs rendszert, amelyre a nagy szoftvercégek profi grafikai programjai eddig el sem jutottak.

Az érdeklődést a GitHub is mutatja. Ezen az oldalon osztják meg egymással a fejlesztők a nyílt forráskódú programokat, és a felhasználók csillaggal jelölik, amit érdemesnek tartanak követni. Csak a PhotoCraft közel nyolcvanezer csillagot gyűjtött, az ArtCraft tárolói Thomas szerint együtt több mint háromszázezret.

A hivatalos oldalon ma tizenhét program szerepel. A Photoshop, az Illustrator, a Premiere, a Lightroom, az Acrobat, az After Effects és az InDesign mellett már a Microsoft irodai programjainak, vagyis a Wordnek, az Excelnek és a PowerPointnak, valamint a Figma felülettervezőnek és az AutoCAD műszaki tervezőprogramnak is megvan a szabad változata.
A sort animációs, hangszerkesztő és 3D-s textúrázó programok egészítik ki.

A tizenhét programból ötöt még korai alfaváltozatként jelölnek, a többit fejlesztés alattiként, de itt nem állnak meg: többségük naponta frissül, és Thomas szerint hosszabb távon szinte teljesen utolérhetik a fizetős eredetit.
A tizenhetedik, a Craft Anything a maga módján a legbeszédesebb:
ezzel a csapat azt a módszert is közkinccsé tette, amellyel a saját programjai készültek.
A Craft Anything megmutatja, hogyan működik egy tetszőleges weboldal, alkalmazás vagy játék, aztán az AI megépíti belőle a felhasználó saját változatát, amelyet az eredetivel összevetve addig lehet csiszolni, amíg elég hasonló nem lesz. A munkát a felhasználó saját Claude Code-ja végzi, így minden építés a saját Claude-előfizetését terheli. Az elcsépelt hasonlatot kiforgatva: az ArtCraft tehát a halat is odaadja, meg a hálót is – bárki fejleszthet.
Thomas szerint mindent nyílt forráskóddal tesznek közzé, a háttérrendszereket is. A GitHubon a programok szabad felhasználást engedő licenccel érhetők el.
Vissza a kilencvenes évekbe
Thomas előadása inkább kiáltványnak hat, mint egy cégvezető ismertetésének. A cikk elején látható videóban egészen
a kilencvenes évek és a kétezres évek elejének internetjéhez nyúlt vissza, amikor a csevegőszervereket bárki maga üzemeltethette, és tetszőleges programokkal kapcsolódhatott hozzájuk.
A weboldalak nyitott programozói kapukat, úgynevezett API-kat kínáltak, amelyeken keresztül más programok is hozzáfértek az adataikhoz. Ebből születtek a Redditet, a Flickrt és a Twittert összekapcsoló ötletes kis alkalmazások.
Aztán jött a szélessávú internet és az okostelefon, és mindenki felkerült a hálózatra.
Thomas szerint ez jó dolog volt, hiszen a szüleinknek és a nagyszüleinknek is kellett tudni használniuk ezeket a termékeket. Csakhogy a szoftverek kényelmesebbé tétele közben
a műszaki tudású felhasználók a partvonalra szorultak, a nyílt szabványok helyét zárt platformok vették át, az API-kat elvették, a programok terjesztését pedig a nagy szolgáltatók ellenőrzik.
Amint a cégek piaci erőre tettek szert, izomból emelni kezdték az árakat. „A Netflixből tulajdonképpen kábeltévé lett, amint az ember előfizetett az összes streamingszolgáltatásra” – mondta Thomas, aki szerint az ArtCraft célja visszacsinálni mindazt, ami a webes óriások korszakában történt.

Miért nem szeretik az Adobe-t?
Az említett lemondási díj nem kivételes, egyedi eset. Az amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottság 2024-ben perelte be az Adobe-ot, mert a cég alapból a havonta fizetett éves csomagot ajánlotta, a korai lemondás díját pedig apró betűs szövegbe rejtette.
Aki az első évben lépett ki, a hátralévő havidíjak felét kellett kifizetnie, a lemondást ügyintézők halogatták, a hívások és a csevegések megszakadtak. Az Adobe idén márciusban 75 millió dollár megfizetésével és további 75 millió dollárnyi ingyenes szolgáltatással zárta le az ügyet, bár a vádakat tagadja.
2024 nyarán újabb botrány jött. Az Adobe programjaiban felugró ablak kérte a felhasználókat, hogy fogadják el a módosított feltételeket, amelyek szerint a cég „automatizált és kézi módszerekkel is hozzáférhet” a tartalmaikhoz. A művészek felháborodására az Adobe átírta a szöveget, és hozzátette, hogy a helyi gépen tárolt munkákba nem néz bele.
A fotósokat és festőket a cég AI-funkcióinak szigorú tartalomszűrése is bosszantja.
Az Adobe saját fórumán sorra panaszkodnak arra, hogy a képgenerátor megtagadja a munkát, ha mondjuk az utasításban szerepel a „mell” szó, vagy ha a képen fürdőruhás ember látszik.
A szűrő sok ártalmatlan kérésen is fennakad, mert ezek a funkciók a cég online szolgáltatásaként futnak, és a felhő az asztali programokat is szoros pórázon tartja. Fizethet egy művész, amennyit csak akar: ha egy fotós vagy festő aktot készített, a program beépített AI-ja még a háttér átdolgozásában sem segít neki a saját művén, holott azon egy valódi modell teste látható.
Nincs mese: a Photoshop telepítéséhez internet kell, utána a program rendszeresen ellenőrzi az előfizetést. Aki havonta fizet, az Adobe tájékoztatója szerint legfeljebb 30 napig dolgozhat kapcsolat nélkül, éves előfizetéssel 99 napig, aztán a program bejelentkezést követel.
Brandon Thomas és a szabad szoftver köré csoportosult hívei ennek ellentétét kínálják:
az ArtCraft programjai a felhasználó gépén, a saját fájljai mellett dolgoznak, a munkához nem kell felhő, és havidíj sincs.
Művészek, akik maguk írják a programjukat
Thomas tanácsadói kezdetben őrültségnek tartották, hogy nyílt forráskódot adjon olyan művészeknek, akik azt sem tudják, az mit jelent:
aztán azt látták, hogy a művészek az AI segítségével maguk íratnak kiegészítőket a programokhoz, a saját munkafolyamatukra szabva.
Thomas olyan stúdiókat említett, amelyek havonta 30–50 ezer dollár értékben gyártanak rövid, mobilra készült sorozatokat. Házon belül írják meg az AI-val a nekik megfelelő felületet.
Ezért készül minden ArtCraft-program úgy, hogy szöveges parancsokkal és AI-asszisztenssel is irányítható legyen.
Ehhez az MCP nevű szabványt használják, amely olyan, mint egy univerzális csatlakozó: ezen keresztül egy AI-asszisztens közvetlenül kezelheti a programot:
Szemünk előtt rakja össze a kreatív projektet.
A szabad kód olyan nyelvekre is eljuttatta a programokat, amelyeket a gyártók hivatalosan nem támogattak:
számos nyelven, így már magyarul is futnak.
A legmeglepőbb talán az, hogy az AI-t eddig elutasító művészek közül sokan meggondolták magukat. Thomas szerint letöltik a programokat, hibajelentéseket és ötleteket küldenek. Az ArtCraft szándékosan az Adobe megszokott menüit és billentyűparancsait követi, hogy a gyakorlott felhasználóknak ne kelljen újratanulniuk a mozdulatokat.
(Ez a hasonlóság már a jogi szürke zóna határát súrolja – hogy szabad-e ennyire hasonlítani az eredetire, azt a cikk végén járjuk körül.)
Ugyanaz a gondolat, másutt is
Az ArtCraft receptje egyszerű, és mások is átvették. A minta:
a program pontosan úgy nézzen ki, mint a megszokott fizetős szoftver, hogy aki azt használta, azonnal eligazodjon benne, közben legyen gyorsabb, ingyenes, a kódja pedig nyilvános, hogy bárki továbbfejleszthesse a maga igényei szerint.
A nyílt forráskód lényege éppen ez: senkitől nem kell engedélyt kérni ahhoz, hogy valaki ráépítsen a meglévő munkára. Sőt, a továbbfejlesztést kifejezetten várják.
Így született például a LayerShop is, amelyet Slavomir Durej független fejlesztő a PhotoCraftra épített. Menüi, eszközei és panelei ugyanabban a sorrendben, ugyanazokkal a nevekkel követik a Photoshopot, és kapott egy új panelt az AI-képkészítéshez.
Fiók, előfizetés és kredit nélkül használható: a modellek a saját gépünk NVIDIA-videókártyáján futnak a ComfyUI nevű szabad AI-motorral, amelyhez nem kell szakértőnek lenni, a telepítő mindent elintéz.
Másik példa: a rustyfiles a Windows Fájlkezelőjét váltaná ki a mindennapi munkában. Ez is Rust nyelven íródott, ingyenes és nyílt forráskódú, a fejlesztője szerint sosem fagy le. A saját mérése szerint egy százezer fájlt tartalmazó mappát hétszer gyorsabban nyit meg, mint a Windows saját programja.
Gyors, ingyenes, és még csak az elején tart
Thomas szerint az ingyenes Photoshop-utód, a PhotoCraft tízszer gyorsabban indul, mint az eredeti, és nagyjából hatvan százalékát tudja a funkcióinak. A teljes egyezést is el akarják érni.

A profik egyelőre még sok mindent hiányolnak a programokból, a fejlesztők szerint a PhotoCraft még nem helyettesíti a Photoshopot a napi professzionális munkában. Az átlagos felhasználó azonban már most is sokra megy velük.
Mit szól a megtámadott?
Az Adobe egyik igazgatója a MakeUseOf kérdésére azt mondta, hogy „bárki össze tud vibe-kódolni valamit”,
a nehézség ott kezdődik, magyarázta, amikor a darabokat megbízhatóan össze is kell hangolni, ahogyan egy autó alkatrészeit is könnyebb legyártani, mint megbízhatóan működő autót építeni belőlük.
A befektetők is felfigyeltek. A HSBC elemzője októberben az ArtCraft miatt vételiről tartásra minősítette vissza az Adobe részvényét, és csökkentette az árfolyamcélt, mert szerinte a hobbifelhasználók egy része átpártolhat az ingyenes változatokhoz.
Az ArtCraft hangsúlyozza, hogy egyetlen sort sem vett át az Adobe kódjából, mindent a nulláról írt meg. Hogy ez jogilag elég-e, arra szintén a cikk végén térünk ki.
Az ingyenes Photoshop és a többi program használatáért semmit sem kell fizetni. Pénzt csak az ArtCraft Studio AI-os kép- és videógenerálásáért kell fizetni, ha valaki a cég felhőjében dolgozik, ott a legolcsóbb csomag évi előfizetéssel havi 8 dollár. De a cég szerint
az előfizetés nem kötelező: aki a saját gépén futtatja a modelleket, vagy meglévő előfizetéseit kapcsolja be, az fizetés nélkül használhatja.
Mivel a név hirtelen híres lett, egyre több nem hivatalos oldal jelenik meg ArtCraft névvel. Ilyenkor előbújnak a hiénák is: a programokat érdemes kizárólag a hivatalos oldalról vagy a GitHubról letölteni.
Thomas azt mondja, a mozgalom már túlnőtt rajta. A közösség egyik tagja negyven számítógépen építi újra az Unreal Engine játékmotort, a csapat pedig AutoCraft néven teljesen önállóan dolgozó „szoftvergyárat” készül nyílt forráskóddal közzétenni, amely maga fogadja és osztályozza a hibajelentéseket, majd meg is írja a javításokat. Előadását így zárta:
Vegyük vissza az egész internetet. Építsünk újra mindent. Legyenek a sajátjaink az alkalmazásaink, az infrastruktúránk, a protokolljaink, a modelljeink, minden. Tegyük nyílt forráskódúvá az egész világot.
Szabad-e lemásolni a Photoshopot?
Az ArtCraft szerint programjai úgynevezett tisztaszobás módszerrel készültek:
a fejlesztők nem nézték meg az Adobe kódját, csak a nyilvános leírásokból és a programok működéséből dolgoztak.
A megkérdezett független jogászok szerint ez védhető álláspont. Az amerikai digitális jogvédő szervezet, az Electronic Frontier Foundation szakértője szerint egy meglévő program ilyen módon történő újraírása nem illegális, sőt sok fontos újítás forrása. A kockázat szerinte akkor nő, ha valaki terjeszti vagy eladja az eredményt.
A megszokott menük másolása sem feltétlenül tilos.
A kockázat másutt van. Az Adobe felhasználási feltételei kifejezetten tiltják, hogy valaki újraalkossa vagy megpróbálja újraalkotni a cég termékeit. Steve Hanson szellemitulajdon-jogász szerint ezért az Adobe nem is a szerzői jog, hanem inkább a szerződés megszegése miatt léphetne fel.
Az amerikai bíróságok az ilyen szerződéses tilalmakat el szoktak fogadni, bár a tisztaszobás munka nem feltétlenül számít visszafejtésnek. Andres Guadamuz szerzői jogi szakértő szerint az sem biztos, hogy tisztaszobának számít, ha ugyanaz az ember tanulmányozza az eredetit, írja meg a leírást és utasítja az AI-t. Ezt szerinte csak a részletek döntik el.

Komolyabb veszélyt jelentenek a szabadalmak, mert ezeknél nem számít, hogy valaki önállóan jutott-e ugyanarra a megoldásra. A régi Photoshop-eszközök szabadalmai az Fstoppers szerint nagyrészt lejártak, mert húsz év után megszűnnek, az újabb, például AI-alapú funkcióké viszont aligha. Minél közelebb kerül a PhotoCraft az eredetihez, annál nagyobb a kockázat. A termékneveknél Guadamuz szerint védjegyjogi aggályok is felmerülhetnek.
A nemzeti jogok tovább bonyolítják a képet. Guadamuz szerint az ArtCraft az amerikai jog szerint valószínűleg a jó oldalon áll, Európában és Nagy-Britanniában viszont kevésbé egyértelmű a helyzet. A brit bíróságok például a grafikus felületet is védelemben részesíthetik.
Az Adobe eddig nem fordult bírósághoz. A PCWorld által megkérdezett ügyvédi iroda szerint erre nem is nagyon számíthatunk, mert az ilyen projekteket többnyire ingyen, magánszemélyek viszik, és rajtuk nincs mit behajtani.
A felhasználók mégsem nyugodtak: a Redditen sokan írják, hogy már most letöltötték és a gépükön tartják a programokat, mert attól tartanak, hogy jogi úton betilthatják őket. A programok azonban akkor is megmaradnának, ha az ArtCraft eltűnne: a kód nyilvános, és sokan le is másolták. A mozgalom pedig közben napról napra nő.