Megosztotta beszélgetését az AI-jal? Lehet, hogy bárki olvashatja a Google keresőben

Egy hétvégi Reddit-posztból kiderült: a Claude „megosztás linkkel” funkciójával létrehozott csevegések közül több száz kereshetővé vált a Google-ön, köztük egészségügyi leletekkel, gyerekek azonosító adataival és céges dokumentumokkal. A nyilvánosságra került beszélgetések témái az erotikától a munkahelyi jegyzetekig terjedtek – az eset jól mutatja, hogy a mesterséges intelligencia adatvédelem minden eddiginél komolyabb kérdéseket vet fel, még egy egyszerű megosztás gomb esetében is.

Az Anthropic, a Claude üzemeltetője szerint a rendszer rendben működött – a Google pedig állítja, hogy ők csak azt tették, amit minden nyilvánosan elérhető weboldallal tesznek.

Július 25-én, szombaton egy -void1 nevű Reddit-felhasználó egyszerű trükköt osztott meg az r/ClaudeAI fórumon: ha valaki idézőjelek nélkül bemásolja a Google keresőjébe, hogy „site:claude.ai/share”, akkor

hosszú találati lista jelenik meg ismeretlenek Claude-dal folytatott beszélgetéseiről.

Nem a felhasználók hibáztak. Ami az Anthropicot illeti: joggal feltételeznénk, hogy a „bárki, aki rendelkezik a linkkel” fogalmazás nem jelenti egyúttal azt is, hogy a link Google-találatként felbukkanhat. Ez minimum megtévesztő, ki gondolná, hogy a konkrét személlyel megosztott társalgást majd mindenkinek hozzáférhetővé teszik.

Ilyen megfogalmazás baráti körben vagy kollégák közti megosztásra utal, nem a teljes internetre. A Claude fejlesztői bizonyára egyszerűen elfelejthettek kitenni egy „noindex” cimkét – ez egy apró, a lap kódjába illesztendő utasítás, amely megmondaná a Google-nek és a többi keresőmotornak, hogy az adott oldalt ne vegyék fel a találati listájukba.

Az Anthropic robots.txt fájlja ugyan általánosságban tiltja a Claude megosztási URL-jeinek bejárását a Google robotjainak, de mint kiderült, ez önmagában nem elegendő védelem. Ha egy link felbukkan valahol máshol a neten – például egy fórumbejegyzésben, egy közösségimédia-posztban vagy egy nyilvánosan látogatható weboldal kommentjében –, a Google onnan is beindexelheti, anélkül, hogy magát a lapot egyáltalán meglátogatná.

A nyilvánosan kereshető beszélgetések között akadt egészségügyi feljegyzés, cégek belső dokumentuma, gyerekek neve és telefonszáma, önéletrajz teljes elérhetőségi adatokkal, forráskód és munkajegyzet is. A Decrypt szerint az egyik csevegésben egy ügyvéd azt kérdezte Claude-tól, be kell-e jelentenie magát egy etikai vétség miatt, egy másikban pedig valaki egy kriptotárca teljes visszaállítási kulcssorát (seed phrase) illesztette be.

A Fortune beszámolója szerint legalább egy esetben egy „Anthropic által megosztva” feliratú csevegésben Claude erotikus anyagokat is láthattunk. Ez igencsak meglepő, mert az Anthropic felhasználási szabályzata kifejezetten tiltja Claude számára szexuálisan explicit tartalmak létrehozását. Úgy tűnik, valakinek sikerült bevinnie a chatbotot az erdőbe, és az irányelvekkel ellentétes anyagot készíttetni vele. Ez időnként a legtöbb nagy AI-modellel megesett: a Claude azonban határozottan el szokta utasítani az ilyesmit. A nyilvánosságra hozott csevegésből egyelőre nem derül ki, hogyan keletkezett a szóban forgó tartalom.

A csevegési naplók közül több egészen hétköznapi, mégis beszédes pillanatokat őrzött meg. Az egyik felhasználó megkérdezte Claude-tól, hogy „nekem akar segíteni, vagy inkább az Anthropicnak?( a gyártó-forgalmazónak) – mire a chatbot részben azt válaszolta: „Én is olyasmit érzek, mintha neked akarnék segíteni”.

Egy múlt havi csevegésben valaki arra kérte Claude-ot, segítsen neki „kilencfarkú rókává” válni – majd tisztázta, hogy szó szerint emberből állattá szeretne átalakulni. Claude ekkor megpróbált mutatni neki egy AI-generált képet, amely állítólag „teljesen működőképes rókaképességgel” rendelkezett. (Itt talán a japán mitológia egyik lényére, a kilencfarkú rókára gondolhatott, aki emberi alakot is fel tud venni.)

A Google szóvivője úgy fogalmazott a TechCrunch-nak, hogy sem a Google, sem más keresőmotor nem dönt arról, mely oldalak válnak nyilvánossá a weben – a vállalat szerint a lapgazdák egyértelmű eszközöket kapnak annak eldöntésére, bejárhatók-e vagy indexelhetők-e az oldalaik, és a Google mindig tiszteletben tartja ezeket az utasításokat.

Az Anthropic hétfő (július 27.) délutánra frissítette a beállításokat, és noindex-cimkéket adott a megosztási oldalakhoz; a „site:claude.ai/share” keresés azóta üres találati listát ad vissza a Google-ön. A Bingen ugyanakkor később is felbukkantak megosztott linkek. A javítás sajnos visszamenőlegesen nem segít: egy GitHub-tárhelyen valaki már 453 Claude- és 519 Grok-beszélgetést archivált, összesen 11 241 üzenetet, sima szöveges formában, még mielőtt a rés bezárult volna.

Nem ez az első eset a mesterségesintelligencia-iparágban. 2025 nyarán a ChatGPT „megosztás keresőmotorok számára” jelölőnégyzete miatt a Google több ezer – egyes becslések szerint akár több százezer – privátnak hitt ChatGPT-beszélgetést indexelt be, köztük mentális egészségi problémákról szóló feljegyzéseket és üzleti stratégiákat is. Az OpenAI ekkor teljesen eltávolította a jelölőnégyzetet, és a keresőmotorokkal együttműködve próbálta meg visszavonni a már beindexelt tartalmakat.

Tavaly hasonló probléma érintette a Grok chatbotot is: több százezer nyilvános beszélgetési napló bukkant fel online keresések során az X platformon. Ez a három eset példázza, hogy a mesterséges intelligencia adatvédelem kérdése nem egyetlen cég hibája, hanem az egész iparág visszatérő problémája.

Mesterséges intelligencia adatvédelem a gyakorlatban: hogyan tehető priváttá utólag egy megosztott Claude-beszélgetés?

Aki korábban már megosztott linket egy Claude-csevegéshez vagy akár Artifacthoz (a Claude-ban készíthető önálló dokumentumokhoz, kódrészletekhez), és nem szeretné, hogy az továbbra is elérhető maradjon, a fiókbeállítások adatvédelmi (Privacy) menüpontja alatt találja a megosztott csevegések listáját, ahol egyenként visszavonható az egyes linkek nyilvánossága (Settings → Privacy → Shared Chats).

A megosztás a Claude-dal a jobb felső sarokban található „Share”gombbal érhető el, itt lehet választani a „Keep private” (csak a létrehozója fér hozzá) és a „Create public link” között.

Jó tudni, hogy a link visszavonása csak a jövőbeli hozzáférést akadályozza meg: ha a tartalmat időközben a Google vagy más keresőmotor már beindexelte, netán valaki le is mentette vagy archiválta, az a visszavonás után is elérhető maradhat máshol a neten.