trump ai

A Nagy Amerikai Álmodó: aranyfüst pixelekből – amikor a valóság nem tud lépést tartani a díszlettel

Július elsején Karoline Leavitt fehér házi szóvivő boldogan posztolt egy fotót Trump elnök új Air Force One-járól, amit Katar ajándékozott az Egyesült Államoknak. Egy kép pedig többet mond ezer szónál – ez esetben Trump AI-hoz fűződő viszonyáról is.


A fotó középpontjában nem is Leavitt volt, hanem a mögötte húzódó könyvespolc – amin az internet népe percek alatt kiszúrta, hogy a drágának kinéző bőrkötéses kötetek gerincén nincs se szerző, se cím, csak ismételten annyi áll: „Library”. Néhány mellette lévő polcon „Arts” és „Architecture” feliratú kötetek is sorakoznak, egyetlen valódi cím vagy szerzőnév nélkül, derül ki a Gizmodóból.  Más, a PEOPLE magazin által közölt felvételeken „Antiques” és „Jewelry” feliratú kötetek is felbukkannak a polcokon. Nagyítva:

Trump AI
Forrás: Gizmodo

A Gizmodo a fotót le is futtatta a Google Gemini AI-ellenőrzőjén, ami képes kimutatni a SynthID digitális vízjelet – ez esetben negatív eredménnyel: a felvétel nem AI-generált, a könyvek egyszerűen a valóságban is hamisak, dísznek szánt üres borítók egy 400 millió dolláros repülőgépen, összegzi a Gizmodo.

Ide nem is kell mesterséges intelligencia. A valóság már eleve úgy néz ki, mint amit egy AI generálna: hiteles forma, tartalom nélkül.

Az arany sas, ami sosem létezett

Két nappal a repülőgép-bemutató előtt, június 29-én Trump egy másik képet posztolt a Truth Socialön: egy hatalmas, aranyszínű sasszobrot a Fehér Ház Truman-erkélyén, „A golden gift to the White House for its 250th Birthday Year!” (Aranyszínű ajándék a Fehér Háznak a 250. születésnapja alkalmából!) felirattal. A Fehér Ház hivatalos fiókjai azonnal továbbosztották.

Csakhogy a fotó a metaadatai szerint Google AI-jal készült, a sason lévő pajzson mindössze 11 csillag látható a hagyományos 13 helyett, és a korlát mintázata sem egyezik az eredetivel, tudósít a CNN. Egy szabadúszó fotós, Andrew Leyden fél órával a poszt után lefotózta ugyanazt az erkélyt: nyoma sem volt rajta semmiféle sasnak. A Snopes végül hamisnak minősítette az állítást, miután sem a Google, sem a Bing, sem semelyik hírportál nem talált bizonyítékot arra, hogy a szobor valaha is odakerült volna.

Trump eredeti Truth Social-posztja az arany sassal:

Gáza mint üdülőparadicsom

2025 februárjában, néhány nappal azután, hogy Trump bejelentette: az Egyesült Államok „átvenné” a lerombolt Gázai övezetet és „a Közel-Kelet Riviéráját” építené fel a helyén, egy AI-generált videó kezdett terjedni a közösségi médiában, amit végül

maga Trump is megosztott a Truth Socialön és az Instagramon.

A videóban a romba dőlt Gáza luxusüdülőhellyé alakul: aranyozott Trump-szobor áll egy körforgalom közepén, szakállas hastáncosnők libegnek a parton, egy erősen Elon Muskra emlékeztető alak pénzesőben úszik, a végén pedig Trump és Benjámin Netanjahu fürdőruhában koktéloznak egy medence szélén.

A videó eredetét az NBC News vezette vissza egy izraelbarát közösségimédia-hálózatig, amely egy korábban vírusként terjedő, Grok AI-jal készült képből nőtte ki magát.

Trump eredeti Truth Social-posztja a Gáza-videóval:


A videó olyan politikai tervet illusztrált szórakoztató köntösben, amit az ENSZ és számos nemzetközi jogász etnikai tisztogatásnak minősített, és amely emberek millióinak kényszerű elköltöztetéséről szólt volna. Amikor AI-videó kommunikációs eszköz lesz egy ilyen horderejű döntéshez, az AI már nem díszlet, hanem propaganda – és minden ilyen eset azt a benyomást erősíti az emberekben, hogy amit Trump AI-jal csinál, az szinte biztosan csalás vagy blöff.

A kártyák, amikből több mint hétmillió dollár lett

A Collect Trump Cards eredeti launch-posztja:

Lépjünk még vissza az időben: 2022 decemberében Trump bejelentette az első „Digital Trading Cards” gyűjteményét: 45 ezer darab, egyenként 99 dolláros NFT, amelyeken kovboj-Trump, asztronauta-Trump és szuperhős-Trump különböző rajzos verziói szerepeltek.

Mi is az az NFT, és miért lehetett belőle pénzt csinálni? Az NFT (non-fungible token, azaz „nem helyettesíthető token”) olyan digitális „igazolás”, amit egy blockchain – jellemzően az Ethereum vagy a Polygon hálózat – tart nyilván, és ami azt bizonyítja, hogy valaki az „eredeti” tulajdonosa egy adott – amúgy értéktelen – digitális fájlnak, például egy képnek. Maga a kép bárki által szabadon másolható, nézhető, letölthető – az NFT-nek nem a kép az értéke, hanem a hozzá kapcsolódó, nyilvánosan ellenőrizhető „ez az enyém” digitális bejegyzés. 2021–2022-ben ebből hatalmas spekulációs láz alakult ki: emberek nem a kép esztétikai értéke alapján, hanem abban bízva vásároltak NFT-ket, hogy egy jövőbeli vevő majd többet fizet értük. A piac jelentős része igazi buborékként viselkedett – gyors felfutás, gyors összeomlás –, a legtöbb késői vásárló veszteséggel zárt.

A Trump NFT-sorozat egy nap alatt elfogyott, a licencdíjból Trump saját pénzügyi nyilatkozata szerint 100 ezer és 1 millió dollár közötti összeget keresett már az első körben, erősíti meg a CNBC. 2023 áprilisában jött a második sorozat, majd 2023 decemberében egy harmadik, amely a bűnügyi fényképét „mugshot” használta fel motívumként.

A „mugshot” a letartóztatáskor kötelezően készített rendőrségi arcfénykép — amikor Trumpot 2023 augusztusában egy georgiai választási-csalási ügyben letartóztatták, akkor készült róla minden idők első hivatalos elnöki bűnügyi fényképe. A kép percek alatt szimbólummá vált, Trump maga is posztolta „Election interference, never surrender!” (Választási beavatkozás. Sosem adjuk fel!) felirattal, kampánya pedig azonnal pólókon és bögréken kezdte árulni a fotót.

Trump saját, eredeti X-posztja a mugshottal – egyébként ez volt az első tweetje a fiókja 2023-as visszaállítása után:


A fotó a Fulton megyei seriffhivatal hivatalos, kormányzati felvétele

Trump a licencszerződésen keresztül 7,15 millió dollárt keresett a kártyákon – eközben a legtöbb vásárló, aki a hype csúcsán vagy azután szállt be, komoly veszteséget könyvelhetett el, mutatja be egy részletes piaci elemzés.

Az aranyszínű telefon, ami mégsem amerikai

2025 júniusában a Trump Organization – Donald Trump Jr. és Eric Trump vezetésével – bejelentette a Trump Mobile szolgáltatást és annak zászlóshajóját, a T1 telefont: egy aranyszínű, 499 dolláros, hangsúlyozottan „Amerikában tervezett és gyártott” mobilt. Az ígéret azután hónapok alatt fokozatosan halványult: a „Made in USA” megfogalmazásból „American-proud design” lett, a kiszállítási dátum többször csúszott, míg végül idén májusban, közel egy évvel a bejelentés után, elkezdték kiszállítani az első darabokat.

Az iFixit szétszerelős tesztje júniusban egyértelműen kimutatta: a T1 gyakorlatilag egy átfestett tajvani (a HTC márkaneve ugyan tajvani, de a tényleges gyártás Kínában! történik) HTC U24 Pro. Teljesen HTC-azonos alaplappal, kijelzővel, gyári nyomvonalakkal (vagyis a telefon belsejében lévő elektronikai lap vezetékmintázata is pontról pontra megegyezik a két készüléken, ugyanabból a gyári tervből készültek) – csak az akkumulátorcella érkezett máshonnan, derül ki a teszt leírásából. Közben egy adatszivárgás azt is felfedte, hogy a nagy hangon hirdetett 600 ezer előrendelés helyett valójában nagyjából 30 ezer egyedi vásárló fizette ki a 100 dolláros foglalót – de azért az így is közel 3 millió dollár bevételt hozott egy olyan termékért, aminek a felhasználási feltételei kimondottan rögzítik: nem biztos, hogy egyáltalán megérkezik.

A Trump Mobile saját X-posztja a kiszállítási bejelentéssel:


A videón a mobil hátlapján lévő amerikai zászló csíkjainak száma jelenetről jelenetre változik (egyszer 11, másszor 9 csík a szabályos 13 helyett), és a „hátlap textúrája” is következetlen kockáról kockára – ez klasszikus jele annak, hogy a promóciós videó maga is (részben) AI-generált, nem valódi a termék.

Könyvespolc vagy arany sas: termék, amit be sem mutatnak rendesen. Amit meg mutatnak, az sem valódi.

A milliárd dolláros érem

A 2026 júliusában nyilvánosságra hozott pénzügyi jelentés szerint Trump kriptovállalkozásokból összesen több mint 1,4 milliárd dollárt keresett egyetlen év alatt.

Mi az a kriptopénz, és hogyan lehet belőle vagyont szerezni elnökként? A kriptopénz olyan digitális fizetőeszköz, amelynek a tranzakcióit nem egy bank, hanem egy elosztott, nyilvános számítógép-hálózat (a blockchain) rögzíti. Az érték nem mögöttes vagyonra (arany, állami garancia) épül, hanem kizárólag a kereslet-kínálatra és a bizalomra. Az elmúlt években terjedt el az úgynevezett „memecoin” jelenség: ezek olyan kriptopénzek, amelyeknek gyakorlatilag nincs technológiai újdonságuk vagy gazdasági funkciójuk, az értéküket kizárólag egy híresség vagy vírusjelenség neve és népszerűsége adja. Aki ilyen érmét bocsát ki és a nevéhez köti, közvetlenül profitál minden eladásból és tranzakciós díjból – törvényi szabályozás hiányában pedig egy hivatalban lévő elnök esetében ez azt is jelentheti, hogy ugyanaz a személy dönt a kriptopiac szabályozásáról, aki személyesen az egyik legnagyobb nyertese annak.

Az említett 1,4 milliárd dollárból több mint 550 millió a World Liberty Financial nevű, Trump fiai és Steve Witkoff különleges megbízott fiai által alapított kriptocégtől származik, ahol Trump co-founder emeritus, vagyis társalapító emeritusz címen szerepel – ez az összeg kilencszerese az előző évi, ugyanebből a forrásból (World Liberty Financial-tokenekből) származó bevételének – számol be a Time.

Emellett 635 millió dollárt hozott egy „Celebration Coins” nevű, alig fellelhető digitális lábnyomú cég licencdíja, amely a Trump-féle memecoin mögött áll, írja az NBC News.

Mindeközben ugyanez az elnök nevezte ki a kriptobarát szabályozókat, és hirdette meg célként, hogy az Egyesült Államok legyen „a kripto fővárosa a világon”. Egykori fehér házi etikai tanácsadó nyíltan „egyértelmű összeférhetetlenségről” beszél, hallható az NPR interjújában.

Ide tartozik még – ha csak érintőlegesen is –, hogy több, az elnöki ciklus alatt aláírt rendelet és szabályozási könnyítés éppenséggel azokat az iparágakat érinti kedvezően, amelyekben Trumpnak és családjának közvetlen pénzügyi érdekeltsége van.

Amíg a sas és a telefon csillog, odaát elszáll a lépéselőny

Miközben Trump AI-ja hónapról hónapra újabb kínos, hamis csillogást termel, a valódi tétre menő AI-döntéseknél éppen a következetesség hiányzik. Az adminisztráció 2026 januárjában megfordította a korábbi exportkorlátozási politikát, és engedélyezte a fejlett Nvidia H200 és AMD-csipek eladását Kínának – egy szakértői elemzés szerint ez a lépés „stratégiailag inkoherens és betarthatatlan”, mert egyszerre ismeri el a nemzetbiztonsági kockázatot és nyit utat az eladás előtt, írja a Council on Foreign Relations.

A politika azóta is billeg: májusban kiderült, hogy a Kereskedelmi Minisztérium hetekig vitatkozott azon, hogy saját szabályozásában maradt-e egy 18 hónapja nyitva álló kiskapu, amin keresztül fejlett chipek juthattak kínai kötődésű cégekhez ázsiai leányvállalatokon keresztül. A Fehér Ház aranyszínű sasokat és üdülőparadicsom-videókat gyárt, míg a valódi AI-versenyben Kínával szemben még a saját szövetségesei és tisztviselői sem tudják biztosan megmondani, mi az éppen érvényes szabály.

A polc, ami mindent összefog

Az elnöki repülőn látható „könyvekkel” a történet nem ér véget. A tervek szerint 2028 körül, amikor elkészülnek a Boeing új elnöki gépei, ez a Katartól kapott 747-es átkerül Trump leendő elnöki könyvtárának épületébe – nem ám jelképesen, hanem fizikailag: egy erre épített csarnok lobbijába, ahogy korábban Reagan elnöki könyvtárában is ott áll egy valódi, nyugdíjazott Air Force One a neki épített pavilonban.

Eric Trump idén márciusban egy videóban mutatta be a leendő épületet: a repülő aranyszínű boltív alatt áll, arany mozgólépcsők gyűrűjében – természetesen a videó maga is mesterséges intelligenciával készült. Tehát a gép fedélzetén sorakozó, tartalom nélküli „Library” feliratú díszkötetek egy nap csakugyan egy valódi könyvtár épületében kötnek majd ki – amit egy AI-jal készült videóval mutattak be először.

Címkék