Nem kell többé lékelni a koponyát: az AI-guru szerint elég lesz, ha orron át felszippantjuk az agy-számítógép interfészt
Ray Kurzweil, a mesterséges intelligencia egyik legismertebb futuristája csatlakozik a Subsense nevű kaliforniai neurotechnológiai startuphoz.
A cég nem beültetett elektródákkal, hanem orron át beszippantott nanorészecskékkel akar agy-számítógép interfészeket (BCI – brain-computer interface, az agy és egy külső eszköz közötti közvetlen kommunikációt lehetővé tévő technológia) építeni az emberi agyba – műtét nélkül.
A Szilícium-völgyben működő Subsense néhány éve dolgozik egy alternatív BCI-megoldáson, amely szemben áll Elon Musk Neuralinkjének és a hozzá hasonló cégeknek, a Synchronnak és a Precision Neuroscience-nek a megközelítésével. Míg ezek a vállalatok koponyaműtéttel ültetnek elektródákat közvetlenül az agyszövetbe:
a Subsense orrspray-t akar alkalmazni a műtéti beavatkozás helyett.
Hogyan működne mindez a gyakorlatban?
A technológia lényege, hogy elektromos töltéssel rendelkező nanorészecskéket (a méret érzékeltetésére: egy nanorészecske jellemzően ezerszer kisebb, mint egy hajszál átmérője) juttatnak be az orrjáraton keresztül, a szaglóideg mentén az agyba.
A szaglóideg (nervus olfactorius) az egyetlen idegpálya, amely közvetlen, viszonylag rövid utat biztosít az orrüregből az agyhoz, és a Subsense pontosan ezt akarja használni a sebészeti beavatkozás helyettesítésére.
A cég kétféle nanorészecskét fejleszt: az egyik típus (plazmonikus nanorészecskék) az idegi jelek olvasására szolgál, a másik (magnetoelektromos nanorészecskék) pedig az idegsejtek stimulálására. Miután a részecskék bejutottak az agyba és a neuronok közelében elhelyezkedtek, egy külső, viselhető fejhallgató-szerű eszköz mágneses mezőket generál, amelyekre a részecskék reagálnak – ez teszi lehetővé az idegi aktivitás műtét nélküli leolvasását és befolyásolását.
Ki az a Ray Kurzweil, és miért fontos, hogy ő beszáll?
Kurzweil úttörő mesterségesintelligencia-kutató, 2012 óta a Google munkatársa, feltaláló és elsősorban 2005-ös könyvéről, A szingularitás küszöbén (The Singularity Is Near) című munkájáról ismert. Ebben azt jósolta, hogy
a mesterséges intelligencia 2029-re eléri az emberi szintű intelligenciát, majd 2045-re ember és gép „egyesül” – ezt nevezte el technológiai szingularitásnak.
Hol ér véget az ember, és hol kezdődik a gép?
Kurzweil 2005-ös könyve, A szingularitás küszöbén (teljes címén: Amikor az emberiség meghaladja a biológiát; eredetiben: The Singularity Is Near: When Humans Transcend Biology) után 2024-ben megjelentette a folytatást, The Singularity Is Nearer: When We Merge with AI címmel (magyarul kb. „Amikor egyesülünk a mesterséges intelligenciával” – a könyvnek egyelőre nincs hivatalos magyar kiadása).
A két alcím közötti különbség sokat elárul gondolkodásának elmozdulásáról: míg 2005-ben arról írt, hogy az emberiség „meghaladja” biológiai korlátait, addig az új könyv már konkrétan azt állítja: nem az ember lép túl rajta, hanem
fizikailag egyesülni fogunk a mesterséges intelligenciával.
2026 januárjában, egy Peter Diamandisszal folytatott beszélgetésben megerősítette, hogy továbbra is kitart 2029 mellett: szerinte addigra az általános mesterséges intelligencia (AGI) elér egy olyan szintet, amit a legtöbben elfogadnak majd.
AGI, azaz Artificial General Intelligence, magyarul: általános mesterséges intelligencia. Ejtsd: „éj-dzsí-áj”
Fontos, hogy Kurzweil AGI-definíciója szigorúbb, mint a Turing-teszt: nem elég, ha egy rendszer meggyőzően cseveg – ő olyan gépet vár el AGI-ként, amely egyetlen rendszerben egyesíti a legjobb fizikus, orvos, matematikus, történész és mérnök tudását, és ezeket a nézőpontokat képes integrálni is. Szerinte 2026 és 2029 között várható a „felismerési időszak”, amikor egyesek már kijelentik majd, hogy elérkezett az AGI kora, mások pedig még nem lesznek meggyőződve róla.
Legprovokatívabb állítása azonban nem is az AGI időzítése, hanem az, amit az emberi gondolkodás jövőjéről mond:
szerinte egy ponton már nem is fogjuk tudni megkülönböztetni, hogy egy ötlet a saját biológiai agyunkból származik-e, vagy abból a számítási kapacitásból, amellyel összekapcsolódtunk.
Ez pontosan az a jövő, amit a Subsense technológiája, ha a szó szoros értelmében megvalósul, fizikailag is lehetővé tenne: ténylegesen összekötné az agyat egy külső számítási rendszerrel.
A Subsense-nél Kurzweil hivatalosan termék- és jövőkép-tanácsadói (product and vision advisor) szerepet kap. Ez azt jelenti, hogy nem kutatóként vagy fejlesztőként vesz részt a munkában, hanem a cég hosszú távú technológiai irányát és a mesterséges intelligencia, illetve a neurális interfészek összefonódásának jövőjét segíti átgondolni.
A Fortune-nak nyilatkozva Kurzweil úgy fogalmazott: végső soron az okostelefont szeretnék összeolvasztani az aggyal (idézve: „Ultimately, we want to merge [the smartphone] with the brain”), és szerinte a külső eszközök – mint amilyen ma a telefonunk – csak lassítják, hogy hozzáférjünk a mesterséges intelligencia erejéhez.
Kurzweil elköteleződése nem előzmény nélküli: a cég bejelentése szerint már 2003-ban, az ember-számítógép interakció jövőjéről írva a nanoméretű technológiákat jelölte meg a rögzített, beültetett idegi implantátumok lehetséges alternatívájaként.
Egy 2014-es TED-előadásában pedig arról beszélt, hogy a nanotechnológia egy napon „összekötheti a neokortexünket (a neokortex az agykéreg legkülső, evolúciósan legfiatalabb rétege – körülbelül 200 millió évvel ezelőtt jelent meg az emlősök agyában, és ez teszi lehetővé a nyelvhasználatot, az absztrakt gondolkodást és a kreativitást) egy szintetikus neokortexszel a felhőben”, ami azt jelentené, hogy az emberi agy közvetlenül kommunikálhatna a felhőalapú számítási kapacitással.
Hol tart a Subsense?
A technológia még nagyon korai, preklinikai fázisban van, egyelőre kizárólag állatkísérletek (jelen esetben egereken) folynak, emberi tesztelésről még nincs szó. A céget 2021–2022 körül alapította Tetiana Aleksandrova (jelenlegi vezérigazgató) és Artem Sokolov. A vállalat eddig összesen 27 millió dollárnyi tőkét gyűjtött: a 17 millió dolláros kezdő kört egy további, 10 millió dolláros befektetés egészítette ki a Golden Falcon Capital részéről.
A cég ütemterve szerint a nanorészecskék fejlesztése 2026 végéig zajlik, ezt követi a biokompatibilitási és biztonsági vizsgálatok lezárása várhatóan 2027–2028-ban. Az első, kis létszámú emberi klinikai kísérleteket 2027-re tervezik, a szabályozói jóváhagyás pedig, ha minden a tervek szerint alakul, 2031 körül várható, ezután válhat belőle fogyasztói termék.
Aleksandrova, a cég vezérigazgatója egy szakmai interjúban „holdra szálláshoz” (moonshot) hasonlította a projektet, hozzátéve, hogy a cég végső célja egy olyan biztonságos, hatékony agy-számítógép interfész megalkotása, amelyet akár egészséges emberek is használhatnak a technológia és az agy összekapcsolására.
A legközelebbi cél, hogy a csapat 18 hónapon belül ki tudja mutatni: a technológia képes egereknél idegi jeleket olvasni, az agyat stimulálni, és enyhíteni a Parkinson-kór vagy az epilepszia egy-egy tünetét, mielőtt más neurodegeneratív betegségek felé fordulnának.
Miért éppen most, és miért számít Kína?
A bejelentés nem véletlenül érkezett most: az agy-számítógép interfészek piaca világszerte felpörgött, és Kína idén tavasszal – a NEO nevű, invazív implantátum jóváhagyásával – elsőként adott zöld utat egy BCI-eszköz kereskedelmi forgalmazásának, amelyet gerincvelő-sérült betegek kézmozgásának helyreállítására fejlesztettek. Ez közvetlen versenytársat állít Musk Neuralinkjével szemben, amely 2024-ben ültette be az első ilyen implantátumot emberbe.
A Neuralink azóta már látványos demonstrációkat mutatott be: a beültetett chippel rendelkező páciensek gondolataikkal irányítanak robotkarokat és számítógépeket, a cég betegnyilvántartásába pedig több mint tízezren regisztráltak abban a reményben, hogy részt vehetnek egy jövőbeli vizsgálatban.
A Subsense ebben a versenyben azt próbálja bebizonyítani, hogy a közvetlen agyi hozzáféréshez nem feltétlenül szükséges tartós, beültetett elektróda és az azzal járó műtéti kockázat. Kurzweil neve pedig garantálja, hogy a projekt most sokkal nagyobb figyelmet kap, mint eddig. Ugyanakkor a technológiának még be kell bizonyítania, hogy biztonságosan és megbízhatóan működik, és nem csak egerekben.