
Oak professzor és Claude: egy rejtélyes cég és az AI gyógyszert fejleszt a chatablakban
Hat évig senki sem tudta, ki áll a Pokémonból ismert Professor Oak álnéven posztoló, valódi nevét soha fel nem fedő biotech-szerző mögött az X-en.

Hat évig senki sem tudta, ki áll a Pokémonból ismert Professor Oak álnéven posztoló, valódi nevét soha fel nem fedő biotech-szerző mögött az X-en.

A technológia attól a cégtől származik, amely tavaly a rémfarkast „támasztotta fel”.

A Nobel-díjas Jennifer Doudnával közösen alapított génszerkesztő cég vezetője szerint néhány súlyos genetikai betegségcsoport öt-tíz éven belül akár el is tűnhet.

A San Franciscó-i Tavus új modellje olyasmit tud, amire a videós AI-asszisztensek eddig nem voltak képesek.

AI-alapú elemzés mutatta ki az eredetileg tüdőfibrózisra fejlesztett öregedésgátló gyógyszerről, hogy fékezi az öregedés folyamatát is.

Ray Kurzweil, a mesterséges intelligencia egyik legismertebb futuristája csatlakozik a Subsense nevű kaliforniai neurotechnológiai startuphoz.

Kutatók kamerákat és injekciókat szerelnek rájuk, hogy megtalálják és kezeljék a katasztrófa sújtotta, megközelíthetetlen övezetekben, romok között rekedt embereket.

A Satyress tulajdonképpen a görög szatír angol nőnemű alakja – szó szerinti fordításban szatírnő lenne.

A chicagói szakkiállítás kellős közepén egy férfi beült a frissen elkészült autó volánja mögé, és kihajtott vele a kiállítási csarnokból, egyenesen az utcára.

Mernek nagyot álmodni: egy startup gondolatolvasó AI-t épít, és már telepátiával olvassa a gondolatainkat.

Az AI-ügynök olyan eredményeket produkál, amelyek felülmúlják bármelyik emberi kollégája eredményeit, de soha ne veszítsük el az ellenőrzést felette.

1,73 méter magas, és 450 newtonméternyi csúcsnyomatékot generál az ízületeinél – ez teszi lehetővé az olyan nagy dinamikájú mozdulatokat, mint az emelkedő felütés, a forgó rúgás vagy a gyors talpra állás.

Megmutatjuk az AI-termékeket, amikről azt gondoltuk, senki nem adna egy fillért sem a fejlesztésükre, még most, a Nagy AI-Láz idején sem.

Mi történik, ha egy mesterséges intelligencia által generált karakter nem csupán reklámklipekben villan fel, hanem valódi játékfilm főszerepét kapja meg?

A mesterséges intelligencia és az automatizálás ma már nemcsak az ipari nagyüzemeknek szól.

Mindenki a klímaválságról beszél, mert a hőséget, a szélsőséges időjárást a bőrünkön érezzük. Eközben egy másik, legalább ilyen súlyos folyamat zajlik a háttérben, amiről jóval kevesebb szó esik.

Ha valaki Magyarországon hardveres startupot alapít – legyen az ipari robot, orvostechnikai eszköz, drón vagy okos gyártóberendezés –, előbb-utóbb szembesül egy kellemetlen ténnyel.

Nincs más olyan ország a világon, ahol humanoid robotok kolduljanak az utcán, arculcsapják a gyerekeket táncbemutatón, kung-fu rúgásokat osztogassanak iskolai sportnapon, és holtan húzzák le őket a színpadról egy Michael Jackson-számra.

A kísérlet célja gyógyszerek fejlesztése – de az eljárás egy ennél sokkal mélyebb kérdést is felszínre hoz: hol lakik voltaképpen a tudat? A testben?

ELTE-s csapat feltöltött egy magyar érvelő nyelvi modellt, és ezzel új fejezetet nyitott a hazai mesterséges intelligencia-kutatás történetében. A modell neve: Racka-4B.