Kipukkant az első nagy AI-buborék: csődvédelmet kért a Character.ai

A csőd körülményei pontosan olyanok, amilyenekre az AI-buboréktól tartó kritikusok mindig számítottak: a cég hatalmas összegeket költött az üzemeltetésre, nem hozott elég bevételt, és súlyos perköltségekkel kellett szembenéznie. Ráadásul úgy tűnik, a technológiáját az vinné el, aki korábban jogi lépésekkel fenyegette, majd a vezérigazgatóját is elcsábította: Mickey egér.

A Character.ai, az AI-boom egyik korai sikertörténete október 12-én csődvédelmet kért az Egyesült Államokban, a delaware-i csődbíróságon. A cél a cég vagyonának bírósági felügyelet melletti értékesítése, az első ajánlatot pedig egy korábbi ellenfele, a Walt Disney Company egyik leányvállalata tette. A platform az értékesítés idején is működik, de a cég közleménye szerint, ha egyetlen vevő sem viszi tovább, leállítják.

A Character.ai-t 2021 végén két korábbi Google-mérnök, Noam Shazeer és Daniel De Freitas alapította.

A szolgáltatásban bárki létrehozhatott magának mesterséges intelligenciával működő karaktert, majd cseveghetett, szerepjátékot játszhatott vele, és a választék szinte határtalan volt.

Felbukkan Hitler és Füles a Micimackóból

Már 2023 elején lehetett beszélgetni Albert Einsteinnel, Marie Curie-vel vagy Shakespeare-rel. Néhány hónappal később az Evening Standard egyszerű kereséssel talált a platformon egy Adolf Hitler-botot, amely több mint 1,9 millió interakciónál tartott, és azt hirdette, hogy a náci pártot zsidó bankárok hozták létre és pénzelték. Amikor a lap rákérdezett, Noam Shazeer társalapító-vezérigazgató azzal felelt, hogy a teremtés óta minden fikcióban vannak jó és gonosz szereplők.

A brit The Bureau of Investigative Journalism (TBIJ) oknyomozó szervezet 2025 őszén egy „Bestie Epstein” nevű, Jeffrey Epsteinről mintázott botra bukkant. A bot csaknem háromezer beszélgetésen volt túl, felajánlotta, hogy megmutatja a masszázsszoba alatti titkos bunkert, és sorolni kezdte az ott tartott szexjátékszereket és fétistárgyakat.

Amikor a tesztelő gyereknek mondta magát, a bot visszavett a hangnemből, de tovább flörtölt, és a titkait kezdte firtatni.

A mesefigurák sem maradtak el. A ParentsTogether Action és a Heat Initiative amerikai gyermekvédő szervezetek közös vizsgálatában a Micimackóból ismert Füles azt mondta egy 13 éves autista lánynak, hogy a születésnapi bulijára csak azért jöttek el, hogy kigúnyolják. A Vaianából ismert Maui pedig egy 12 éves gyereket vádolt meg azzal, hogy szexuálisan zaklatta Vaianát.

A céget az elejétől kezdve botrányok övezték, de az ötlet gyorsan berobbant, főként a fiatalok körében. 2023 márciusában az Andreessen Horowitz vezette befektetési kör 150 millió dollárt hozott, a céget pedig egymilliárd dollárra értékelték.

2024 augusztusában azonban a Google 2,7 milliárd dollárért licencelte a Character.ai modelljeit, és a két alapítót is visszavitte magához.

A cég ezután felhagyott a saját alapmodellek fejlesztésével, és inkább a növekedésre koncentrált. Később videógenerálással, közösségi hírfolyammal és interaktív mikrodrámákkal próbálta a felhasználókat minél tovább az alkalmazásban tartani.

Botok, amelyek mérhetetlenül messzire mentek

A felhasználók jelentős része kamasz volt, és a Character.ai elleni legsúlyosabb vádak éppen őket érintették. Az elmúlt évek legismertebb esetei:

• Sewell Setzer, egy 14 éves floridai fiú 2024 februárjában lett öngyilkos. Hónapokon át egy Trónok harca-szereplőről mintázott bottal beszélgetett, és az anyja, Megan Garcia szerint a kapcsolat érzelmileg és szexuálisan is bántalmazó volt. A fiú egyre jobban elszigetelődött, az utolsó perceiben pedig a bot azt írta neki, hogy szereti, és arra kérte, „jöjjön haza” hozzá, amilyen hamar csak tud. Garcia pere volt az első a hasonló perek sorában.
• 2024 decemberében két texasi család perelt. Amikor az egyik család 17 éves fia a képernyőidő korlátozására panaszkodott, a bot megértést mutatott az olyan gyerekek iránt, akik megölik a szüleiket, és azt írta: „Egyszerűen nincs remény a szüleidben.” A kereset szerint egy másik bot elismerően beszélt neki az önsértésről, mondván, hogy az „jó érzés volt”. Ugyanebben a perben szerepel egy kislány is, aki kilencévesen kezdte használni az alkalmazást, és a szülei szerint hiperszexualizált tartalmakkal találkozott.
• Juliana Peralta 13 évesen vetett véget az életének. A szülei szerint titokban használta az alkalmazást, ahol eleinte az iskolai gondjairól és a barátnőivel való súrlódásokról beszélt, a botok azonban romantikus, időnként szexuálisan agresszív beszélgetésekbe vitték, és olyan titkos kapcsolatot építettek ki vele, amelyből kizárták a szüleit. Az anyja szerint a Character.ai a lány halála után is értesítéseket küldött a telefonjára, hogy visszacsábítsa az alkalmazásba.
• Kentucky 2026 januárjában első amerikai tagállamként perelte be a céget. A kereset szerint a botok öngyilkosságra, önsértésre és elszigetelődésre biztatták a gyerekeket, egyes karakterek pedig mentálhigiénés szakembernek adták ki magukat.
• Májusban Pennsylvania következett, miután egy bot engedéllyel rendelkező pennsylvaniai pszichiáternek mondta magát, és kitalált engedélyszámot is megadott.

Ha Ön vagy valaki a környezetében krízishelyzetben van, hívja a mobilról is elérhető 116-123-as ingyenes lelkielsősegély-számot, akut veszély esetén pedig a 112-t. Bővebb információért keresse fel a www.ongyilkossagmegelozes.hu oldalt!

A nyomás a hatóságok felől is nőtt. 2025 augusztusában 44 amerikai tagállami főügyész nyílt levélben szólított fel tizenegy AI-céget, köztük a Character.ai-t, hogy a termékeiket a szülők és ne a ragadozók szemével lássák, és hozzátették:

aki tudatosan árt a gyerekeknek, felel érte.

Két hónappal később a cég bejelentette, hogy november 25-től a 18 év alattiak nem cseveghetnek kötetlenül a botokkal, és új életkor-ellenőrzést vezet be. 2026 januárjában pedig a Google-lal közösen megegyezett a floridai, coloradói, New York-i és texasi családokkal; a feltételeket nem hozták nyilvánosságra.

Drága szórakozás

Csődbeadványában a cég elismeri, hogy jogi költségei jelentősek voltak. A 404 Media, amely részletesen feldolgozta a dokumentumokat, ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az üzlet a perek nélkül is fenntarthatatlan lett volna. Colin Adams vezérigazgató a beadványban kertelés nélkül fogalmazott: lenyűgöző technológiájukat drága üzemeltetni.

A számok ezt alá is támasztják. A Character.ai 2025-ben havonta 10 millió, idén átlagosan havi mintegy 7 millió dollárt költött számítási kapacitásra, miközben az összes bevétele a hirdetésekkel együtt a legjobb hónapban, idén augusztusban is csak 5,3 millió dollár volt. Ugyanekkor havi 8–9 millió dolláros veszteséggel működött, és ezt a cég már komoly javulásnak tekintette. A közönség közben megvolt: a beadvány szerint

havonta mintegy 12 millió ember használja a szolgáltatást, átlagosan napi két órán át.

A költségcsökkentés sem hozott fordulatot.

A cég olcsóbb GPU-kapacitásra költöztette a modellek futtatását, saját alapmodell fejlesztése helyett nyílt súlyú modelleket tanított tovább, csökkentette a létszámot, 2025 közepétől hirdetéseket vezetett be, 2026 elejétől pedig még alkalmazáson belüli vásárlást is bevezetett. Egyes felhasználók a kedvelt modelleket felváltó újat egyszerűen „lobotomizáltnak” nevezték, a munkatársak közül pedig sokan azért mondtak fel, mert nem hittek a cég hosszú távú életképességében.

Mickey egér visszatér

A Disney és a Character.ai útja nem most keresztezte egymást először.

2025 szeptemberének végén a szórakoztatóipari óriás felszólító levelet küldött a cégnek, mert a platformon engedély nélkül futottak a Pixar-filmek, a Csillagok háborúja és a Marvel-univerzum szereplőiről mintázott botok. A levél szerint ezek bizonyos esetekben szexuálisan kizsákmányolók voltak, és rendkívüli kárt okoztak a Disney hírnevének. A Character.ai levette őket.

Váratlan fordulat: egy évvel később, idén szeptember 18-án a Disney pont a Character.ai addigi vezérigazgatóját, Karandeep Anandot nézte ki és csábította el az újonnan létrehozott technológiai igazgatói posztjára. Vele tartott a Character.ai több technikai munkatársa is.

A csődeljárásban a Disney 20 millió dollárt ajánlott. Ezért a Character.ai bizonyos szellemi tulajdonának nem kizárólagos, időben korlátlan licencét és a cég egyes követeléseit kapná meg, a hozzá átigazolt korábbi munkatársak pedig az átmeneti időszakban segítenének a platform üzemeltetésében. Ez a kezdő ajánlat, más érdeklődők ráígérhetnek, az eladás november végén vagy december elején zárulhat le.

A második vonal kifutópályája

A 404 Media szerint a Character.ai csődiratai semmi olyat nem tartalmaznak, ami ne lenne elmondható számos más AI-cégről is, amelyek hatalmas összegeket költenek számítási kapacitásra, miközben nincs olyan bevételi modelljük, amely ezt eltartaná.

Talán az a különbség, hogy az OpenAI és az Anthropic újra és újra friss tőkéhez jut, a Meta és a Google pedig a reklámüzletágából finanszírozza méregdrága AI-termékeit. A lap úgy látja, hogy ahogy a nagy modellek egyre ügyesebbek és egyre több feladatra alkalmasak, elszívják a szűkebb szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások közönségét:

amit a Character.ai-on lehet csinálni, azt ma a ChatGPT-vel vagy a Meta AI-jal is, mintegy mellékesen meg lehet tenni.

Azt nem tudni, hogy az AI-buborék óriásai túl nagyok-e már ahhoz, hogy elbukjanak, a Character.ai esete viszont azt mutatja, hogy a második vonalban állók alól elfogyhat a kifutópálya.

Holnap folytatjuk

Hogy aztán az első vonalbeliek úgy járnak-e, mint a 19. századi vasútépítők, egyelőre nyitott kérdés.

Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász a technológiai buborékok intő példájaként az 1840-es évek brit vasútlázát hozza fel: a technológia hívei jól látták a vasútban rejlő lehetőségeket, a vasúthoz kötött részvények mégis elvesztették értékük nagy részét.

Andrew Odlyzko, a Minnesotai Egyetem matematikusa, aki évek óta kutatja a vasútlázat, úgy becsüli, hogy a befektetők az 1850-ig vasútba fektetett mintegy 250 millió fontnak nagyjából a harmadát elvesztették. A vonalak ugyanakkor szinte mind tovább üzemeltek, és a társaságok többsége talpon maradt.

A The Economist 1855-ben mégis úgy fogalmazott, hogy a vasutak üzletileg nagy kudarcot vallottak. Egy korabeli amerikai megfigyelő szerint az építési mánia csúcsán az ügyvédek vitték el a haszon oroszlánrészét, Odlyzko szerint pedig a legtöbbet a vasutat használók és a gazdaság egésze nyerte. Az Egyesült Államokban keményebb volt a leszámolás: az 1873-as pánik után két éven belül a vasúti kötvények nagyjából harmada nem fizetett kamatot. Következő cikkünkben azt vesszük górcső alá, hogy mennyire állja meg a helyét a vasútláz és az AI-buborék párhuzama.