Génmódosított szuperkutyák az amerikai hadseregnek: az első kölykök 2027 elején születnek
Genetikailag módosított, klónozott kutyákat hoznak létre az Egyesült Államok hadserege, rendfenntartó szervei és a sürgősségi elsősegélynyújtók számára. A technológia attól a cégtől származik, amely tavaly a több mint tízezer éve kihalt rémfarkast „támasztotta fel”.
A texasi székhelyű Warhound startup ötlete inkább egy disztópikus sci-fibe illene, mint az amerikai valóságba: génmódosított, klónozott, testpáncélba öltözött munkakutyákat akarnak „gyártani”.
A cég egyik ötletgazdája, Ben Lamm a Colossal Biosciences társalapító-vezérigazgatója – ez az a vállalat, amelyik tavaly génszerkesztéssel „visszahozta” a kihalt rémfarkast az élők sorába. A másik ötletgazda, Palmer Luckey sem akárki, ő az Oculus virtuálisvalóság-szemüveg feltalálója, aki később megalapította az Anduril nevű fegyvergyártó céget. Ez a cég drónokat, robotrepülőgépeket és más, mesterséges intelligenciával működő haditechnikát gyárt az amerikai hadseregnek.
A kettejük ötletéből született Warhound (magyarul nagyjából: harci kopó) startup ezen a héten lépett a nyilvánosság elé, és nem kevesebbet ígér, mint hogy
klónozott, génszerkesztett, páncélba öltöztetett munkakutyákat ad az amerikai katonáknak, rendőröknek és mentőknek.
Kétszázmillió dollárt a kutyákra
A Warhound 200 millió dolláros kezdőtőkével indul, a befektetési kör 1,2 milliárd dollárra értékeli a céget. A befektetők között ott van a Sequoia kockázatitőke-alap és az ARK Invest befektetési cég, valamint az In-Q-Tel, amely a CIA és más amerikai hírszerző szervek pénzéből fektet be technológiai cégekbe.
Ezek a kutyák, amelyekre ezt a pénzt összehordták, egyelőre nem léteznek. A cég azonban már gyűjtött vérmintát az Egyesült Államok legjobb teljesítményű katonai, rendőrségi és mentőkutyáitól, és már dolgoznak az első csoport szupereb génszerkesztésén. A donorkutyák többsége belga malinois, de akad köztük néhány labrador és német juhászkutya is. Az új kölykök mind egy-egy kiválasztott kutya génszerkesztett klónjai lesznek – az elsőket 2027 elejére várják.
A technológia a már megvalósult rémfarkas-projektből ismerős. A kiválasztott kutyák sejtjeiből a laborban tovább tenyészthető sejtvonalakat hoznak létre, és ezeket biobankban tárolják. A sejtek génjeit átszerkesztik, majd az így kapott sejtekből klónozzák az új állatokat. A klónozást a ViaGen végzi, amely szintén a Colossal tulajdonában van, és amelynek technológiáját Lamm szerint igen magas sikerességi arány jellemzi.
Előbb egészség, aztán farkasorr
Az első génmódosítások az e fajtákra jellemző örökletes betegségeket céloznák.
Lamm a kutatás során megtudta, hogy sok kutya azért nem jut túl a kiképzésen, mert öröklötten hajlamos a gyenge látásra, a rákra, a csípőízületi diszpláziára vagy az izomsorvadásra. A Fortune-nak azt mondta, az a cél, hogy egyetlen kutya se álljon szolgálatba olyan genetikai jelzőkkel, amelyekről tudni lehet, hogy betegséget okoznak.
Ezzel azonban még nem elégednek meg. Lamm a TechCrunchnak arról beszélt, hogy a kutyák az „eredetieknél” gyorsabbak és mozgékonyabbak lehetnek, és a szaglásuk is javítható, hogy jobban kiszimatolják a bombákat. Végül „egy új típusú kutya” születhet.
A Wirednek már konkrétabban fogalmazott: a későbbiekben „igazán érdekes dolgokat” is kipróbálnának, például farkasok szaglóreceptor-génjeivel „fokoznák” a katonakutyákat. A Fortune-nak is megerősítette, hogy további genetikai fejlesztéseket terveznek, hogy javítsák a kutyák „már most is kivételes teljesítményét”.
Miért kell Amerikának klónozott kutya?
A cég üzleti indoklása az ellátási láncra épül.
A Warhound szerint az amerikai katonai munkakutyák több mint 80 százalékát Európából vásárolják, és a megvett kutyáknak kevesebb mint a fele bizonyul alkalmasnak a szolgálatra a nagyjából hároméves beszerzési és kiképzési folyamat végén.
Ahhoz tehát, hogy száz kutya szolgálatba álljon, több mint kétszázat kell megvenni és kiképezni. Az amerikai hadsereg 1942-ben állította fel első kutyás alakulatát, a K-9 Corpst. A Pentagon katonakutya-programjában ma több mint 2200 kutyás egység szolgál. Lamm szerint
az Egyesült Államok a kutyákért más országok kormányaival versenyez, köztük Kínával és Oroszországgal.
A Warhound célja, hogy belföldi forrásból, biztos utánpótlást teremtsen. A cég még nem árazta be a kutyákat, aláírt megrendelője sincs, de a tervek szerint a védelmi minisztériumnak, a rendőrségeknek és a mentőszolgálatoknak adnának el. Lamm egy „kutya-mint-szolgáltatás” modellről is beszélt: a kormány ebben az esetben nem egyes állatokat vásárolna, hanem folyamatosan érkező, kiképzett kutyautánpótlást.
Kiborg páncél, de nem a kutyában
A Warhound sajtóközleménye szerint a kutyákat „az Anduril fejlett kibernetikus kiegészítőivel, szoftvereivel és harctéri helyzetfelismerő rendszerével” szerelik fel.
Arra a kérdésre, hogy ez azt jelenti-e, hogy kiborgok lesznek, Lamm azt felelte, hogy egyelőre fejlett testpáncélról van szó, nem a kutya testébe ültetett számítógépről. A felszereléshez szem- és hallásvédő, valamint az Anduril cég Eagle Eye nevű harctéri rendszere tartozik. Lamm szenzorokkal teli golyóálló mellényt is említett, amely adatokat küld a kutyavezetőnek, hogy jobban értse, mi történik az állat körül. A technika „a kutyán lesz, nem a kutyában”, fogalmazott.
A cég, amely kihalt fajokat hoz vissza
A szuperkutyák tudományos háttere az ötletadó Ben Lamm másik cégétől, a Colossal Biosciencestől származik. A Colossal résztulajdonos a startupban, és a génszerkesztési és klónozási technológiáját is licenceli neki. A cég a mai biotechnológia egyik legmerészebb vállalkozása: 2025 áprilisában mutatta be Romulust, Remust és Khaleesit, a három „rémfarkast”.
A tudósok a szürke farkas 14 génjében mintegy 20 ponton írták át a DNS-t, hogy megfeleljen az ősi rémfarkas-maradványokból kinyert örökítőanyagnak, a kölyköket ezekből a sejtekből klónozták, a vemhességet pedig házikutyák „vállalták”. Több tudós szerint nem feltámasztott rémfarkasok, hanem génszerkesztett szürke farkasok születtek. A három állat ma nagyjából 800 hektáros, bekerített rezervátumban él. Emellett
a cég a dodót, a tasmán tigrisként is ismert erszényes farkast, az új-zélandi óriás moát és a gyapjas mamutot is vissza akarja hozni az életbe.
Az AI Radar idén nyáron arról írt, hogy az amerikai belügyminisztériummal kötött megállapodás alapján a Colossal több mint 2300 veszélyeztetett amerikai faj DNS-ét, szövetmintáit és élő sejtjeit tárolhatja mínusz 196 fokon, folyékony nitrogénben.
A cég idén már mesterséges tojásból is keltetett csibéket, ami a 3,6 méter magas, röpképtelen moa visszahozása felé vezető lépés. Lamm májusban a Rolling Stone-nak azt mondta,
egy éven belül világra akarnak hozni egy emlőst teljesen anyaállat nélkül, mesterséges méhben.
A cég közlése szerint a gép AI segítségével figyeli az anyaállat és a fejlődő magzat kémiai jelzéseit, és valós időben adagolja azt, amit amúgy a méhlepény biztosítana: a légzéshez szükséges gázokat és a tápanyagokat. Lamm arra is számít, hogy a technológia még a mi életünkben eljut az emberekig, de szerinte ezt már nem a Colossal, hanem a licencet megvásárló cégek viszik majd tovább.
A befektetők hisznek a tervekben: az Axios júliusi értesülése szerint a Colossal 20–30 milliárd dolláros értékeléssel tárgyal új tőkebevonásról, miközben 2025 elején még 10,2 milliárdot ért.