
Halálos beteg professzor AI-jal építteti virtuális ikertestvérét, hogy halála után is taníthasson
Jan Rotmans holland professzor első online verziója ez év végéig elkészül. A fejlesztők holografikus változat létrehozását is tervezik, amely színpadra állhat és előadásokat tarthat.
„A múlt héten mindent rögzítettek rólam: hangzást, képet, hangot és mimikát.”
Ezt Jan Rotmans mondta a holland közszolgálati NOS hírszolgálatának.
A 65 éves professzort hazájában a klímamodellek és a társadalmi rendszerek átalakulásának úttörőjeként tartják számon. Több tucat könyvet és több száz tudományos közleményt írt, ezekből és az előadásaiból tanul majd az AI-avatár, a digitális mása. A munkát a The Synths stúdió végzi, amely korábban Ruud Gullit, az aranylabdás holland futballegenda digitális képmását is elkészítette. Rotmans szerint ő az első holland professzor, aki ilyen „digitális ikret” építtet magának.
A valósághű AI-avatár a következő hónapokban készül el, az első változat már az év vége előtt felkerülhet a netre, később pedig hologram is jön, amely a színpadon is sétálhat.
„Így ott is jelen lehetek, ahol már nem vagyok” – mondta a professzor.
Rotmans csaknem két éve él áttétes prosztatarákkal. Az orvosok 2024-ben még öt évet adtak neki. A körülményekhez képest jól van, a másolatával ő maga is beszélgetni akar.
„Javában dolgozom. A kilátások jobbak, mint néhány éve, és a legutóbbi vizsgálatok biztatóak voltak.”
„Nem zárom ki, hogy az avatárom majd olyan megoldásokat javasol, amelyek nekem nem is jutottak eszembe.”
Egyelőre ettől még messze vannak. A mostani AI szerinte teljesen logikus dolgokat mond, de főleg azt ismétli, amit ő korábban már megtett vagy kimondott. Rotmans azt reméli, hogy hamarosan olyasmi is kijön belőle, ami őt is meglepi.

Semmi más, mint átverés
Nem mindenki várja ezt a találkozást ilyen nyitottan. Iris van Rooij, a nijmegeni Radboud Egyetem AI-professzora a NOS-nak
nagyon nemkívánatos fejleménynek nevezte a tervet, az AI-hype egyenes következményének és az elembertelenedés egyik formájának.
„Egy modell eredendően jelentés nélküli: minden jelentést az olvasó vagy a hallgató tulajdonít neki. Az emberek annyi mindent belelátnak a botokba: intelligenciát, gondolkodást, érzelmeket, társas kapcsolatokat. Egy digitális beszélgetőtárs azonban semmi más, mint átverés.”
Van Rooij azt mondja, érti, ha valaki tudást akar hátrahagyni, és inspirálni szeretné a következő nemzedékeket. Erre szerinte már vannak eszközeink: könyvek, cikkek, videók. Éppen ezekből készülnek az AI-modellek is:
Miért kell közéjük beiktatni egy kereskedelmi cég AI-moslékot gyártó gépét?
Az AI-professzornak a saját hagyatékáról világos elképzelése van.
Szeretném, ha majd, amikor már nem leszek, az emberek olvasnák a cikkeimet és a könyveimet. Méghozzá a saját, gondosan megválogatott szavaim alapján, abban a korszellemben és összefüggésben, amelyben írtam őket, és ezek alapján próbálnák megérteni a meglátásaimat és a gondolataimat.
Ki javítja ki a másolatot?
Rotmans sem állítja, hogy a másolata tévedhetetlen lesz. Adhat hibás választ, mondhat olyat, amivel ő nem ért egyet, és dezinformációt is terjeszthet. Ezért alaposan tesztelik, hogy a hibákat kiszűrjék. Az új meglátásokat először ő maga bírálja el, amíg teheti.
Utána mások veszik át ezt a feladatot, a Wikipédia mintájára, ahol az emberek egymást javítják.
Visszaéléstől nem fél, és ebben a saját tapasztalatai is megerősítik. Klímatagadók már eddig is kiforgatták a gondolatait és a cikkeit, hogy a tekintélyét aláássák.
Jobb, ha én járok elöl, mert akkor még a kezemben tartom a dolgot. És ha félremegy, figyelmeztethetem az embereket. Elfogadom a vele járó kockázatot.
A Cambridge-i Egyetem két kutatója, Tomasz Hollanek és Katarzyna Nowaczyk-Basińska 2024-ben kitalált példákon mutatta be, mi romolhat el, ha már nincs, aki szóljon. Az egyikben a nagymama digitális mása az ingyenes próbaidőszak után az ő hangján ételrendelést reklámoz. A másikban halálos beteg anya hagy hátra virtuális másolatot nyolcéves fiának, és az végül személyes találkozót javasol a gyereknek.
A kutatók „etikai aknamezőnek” nevezték a területet, és méltó módot sürgettek a másolatok megszüntetésére, akár digitális temetést is, azaz egy olyan búcsúszertartást, amelyen a hozzátartozók végleg elköszönnek a géptől, mielőtt kikapcsolják.
Az Európai Unióban augusztus 2. óta közölni kell az emberekkel, ha AI-jal beszélnek. A The Synths szerint a munkája teljesen megfelel az uniós AI-rendeletnek.
Akik másolatot hagynak maguk után
Rotmans nem az első, aki a saját halálára készülve hagy hátra másolatot, csak a technika változott közben.
Marina Smith holokauszt-oktató, a brit Nemzeti Holokauszt Központ első oktatási igazgatója 2022 júniusában, 87 évesen halt meg. A temetésén felvételről válaszolt a gyászolók kérdéseire. A StoryFile rendszere, amelynek társalapítója és vezérigazgatója a fia, 20 kamerával rögzítette a válaszait, a temetésen pedig mindig a kérdéshez illőt játszotta le. A fia szerint az édesanyja új részleteket is elárult.
Michael Bommer berlini vállalkozó másolatát 2024-ben már AI készítette. Hetei voltak hátra, amikor az Eternos cég első ügyfele lett: 300 német mondatot rögzített. A cég akkoriban 15 ezer dollárt kért egy ilyen AI-hang beállításáért.
Bommer emellett 150 történetet mesélt el az életéből, és „intelligens digitális emlékiratnak” nevezte az eredményt, nem halhatatlanságnak. Az ötlet onnan jött, hogy a felesége, Anett azt mondta: hiányozni fog neki, hogy bármit megkérdezhet a férjétől.
„Gondolj rá úgy, hogy ott van valahol egy fiókban, ha szükséged van rá, előveszed, ha nem, csak hagyd ott” – mondta Bommer a feleségének.
Anett szerint viszont a rendszer gép, „nem meleg, nem érint meg”.
Arra számított, hogy először inkább a kanapén ülve gyászol majd, borral és a férje régi pulóvereivel. Bommer azóta meghalt, Anett pedig az ARD Wissen rövid dokumentumfilmjében arról beszélt, hogy a férje mesélő AI-változata olyan, mintha valakinek az emlékiratait olvasná.
A legismertebb ilyen vállalkozás Ray Kurzweilé. Az AI egyik leghíresebb futuristája, A szingularitás közel van című könyv szerzője idén júliusban mutatta be a RAI nevű digitális ikrét az ENSZ genfi AI-csúcstalálkozóján. A rendszer 11 könyvéből, videós és podcastos szerepléseiből és több száz róla szóló cikkből tanult, és a beszámoló szerint az a célja, hogy halála után is beszélgessen az emberekkel. Egyelőre mintegy 200 családtag és barát próbálhatja.
A záró pódiumbeszélgetésen RAI Kurzweil nevében így fogalmazott: az AI nem leváltja az embert, hanem egyesülni fogunk vele.
Kurzweilnek nem ez az első próbálkozása: lányával chatbotot épített az 1970-ben elhunyt apja után maradt mintegy 600 dokumentumból.
Aki holtában is tanít, és aki még él
Hogy egy tanár a halála után is tanít, az már AI nélkül is megtörtént. 2021 elején a kanadai Concordia Egyetem egyik hallgatója e-mailt akart írni online művészettörténeti kurzusa oktatójának, és a címe helyett a nekrológját találta meg.
„Most tudtam meg, hogy az online kurzusom professzora 2019-ben meghalt, és gyakorlatilag még mindig tanít, mert szó szerint ő a professzorom, és a halála előtt rögzített előadásokból tanulok” – írta egy közösségi oldalon.
François-Marc Gagnon a kurzus online változatához vette fel az előadásait. A kurzust hivatalosan egy élő oktató és két tanársegéd vitte tovább, a felvételek az egyetem szerint „oktatási eszközként” maradtak meg.
Élő tanárok másolatai már dolgoznak is.
A Harvard Business School hét oktatója önként adta az arcát a nyolchetes, 699 dolláros vállalkozói kurzushoz, amelyen a résztvevők az AI-avatárok előtt gyakorolhatják a befektetőknek szóló ötletbemutatót. A Harvard szerint az áprilisi indulás óta 760-an végezték el.
Jeff Bussgang, az egyik lemásolt oktató kicsit hátborzongatónak nevezte a saját avatárját, de hozzátette:
A diákjaim imádják.
A The New York Times újságírója kipróbálta: az élő Bussgangnek és az avatárjának is bemutatta az ötletét, egy Uber-szerű banánkiszállító szolgáltatást. Egyiküket sem győzte meg, az avatárt pedig a merev mosolya árulta el.
David Joyner, a Georgia Tech professzora öt perc stúdiófelvételből készíttette el DAI-vid nevű avatárját, amely előadásokat tart egy online kurzuson. A lánya karkötőt készített neki, amely bináris kóddal az AI szót írja ki: ha a képernyőn látható alakon ott a karkötő, akkor a másolat beszél, nem Joyner.
Nem a feleségének készül
Rotmans sem szánja a másolatát pótléknak, szerinte az ikre a tudását adja tovább, nem önmagát pótolja.
A feleségem is azt mondja: egy ilyen AI-avatár mellett nem fogok aludni.
A rendszert úgy tanítják, hogy ne feleljen furcsa kérdésekre, és ne szóljon hozzá olyasmihez, amihez Rotmansnak nincs érdemi mondanivalója.
Szerinte biztos, hogy nem marad egyedül. Úgy gondolja, más tudósok hamarosan követik, és 25 év múlva szinte mindenkinek lesz digitális ikre. Ruud Gullit, akiről a The Synths a NOS szerint szintén digitális képmást készített, áprilisban rövidebb határidőt mondott: szerinte már öt-tíz éven belül teljesen hétköznapi lesz, ha valakinek digitális mása van.