Már kihagyhatatlan eszköz a magyar egyetemistáknak a mesterséges intelligencia
A Siemens Zrt. és az UNIside kutatása szerint minél gyakrabban használ valaki mesterséges intelligenciát, annál kevésbé ellenőrzi vissza az AI válaszait. A bizalmi index a ritkán használóknál 3,1, a napi szintű felhasználóknál 4,9 egy tízes skálán – ez a növekedés azonban a megszokást tükrözi, nem az AI tényleges megbízhatóságának javulását.
Míg a brit egyetemisták 95 százaléka már szinte mindennapi rutinként használ valamilyen mesterséges intelligencia-eszközt a tanulmányaihoz, a felsőoktatási intézményeknek mindössze 36 százaléka bátorítja erre őket, és csupán 38 százalékuk biztosít is hozzá saját eszközt. Ez derül ki a brit Higher Education Policy Institute (HEPI) idei felméréséből.
A hallgatók gyors alkalmazkodása és az egyetemek lassabb reagálása közötti szakadék nem csupán szigetországi jelenség: a Siemens Zrt. és az UNIside közös hazai kutatása szerint itthon is hasonló a helyzet.
A kutatás szerint a magyar egyetemisták körében valóságos AI-láz tombol: a válaszadók 75,3 százaléka hetente, de inkább napi több alkalommal veszi igénybe az AI-eszközöket.
Ez a szám jóval magasabb, mint a már munkahellyel rendelkezők körében: a Gallup 2026 májusában készített felmérése alapján a munkavállalók nagyjából fele használ AI-eszközöket, de naponta csak 15 százalékuk veszi igénybe.
A hallgatók döntő többsége önerőből, informálisan sajátítja el a mesterséges intelligencia használatát: csak 3,6 százalékuk vett részt szervezett, AI-témájú egyetemi órán. Ez azt is jelentheti, hogy
míg az intézmények lemaradásban vannak, a felsőoktatásban tanulók már rég belevetették magukat a mesterséges intelligencia világába.
A kutatás során az AI-eszközökben való jártasságukról is kérdezték őket: 41,7 százalékuk „készségszinten” használja, 10,5 százalékuk pedig már profinak, „számtalan promptot író felhasználónak” tartja magát.
Bár tömegesen használják, a hallgatók kritikusan viszonyulnak az AI által generált információkhoz. Egy 10-es skálán, ahol az 1 a teljes bizalmatlanság, a 10 pedig az ellenőrzés nélküli elfogadás, az átlag mindössze 4,5 pont volt, ami azt jelenti, hogy a hallgatók többsége nem fogadja el vakon az AI válaszait; fenntartásokkal kezelik az AI által adott információkat, és visszaellenőrzik a válaszokat.
A visszafogott bizalom mögött minden bizonnyal nem csupán megfontoltság áll. A fiatal generáció egyre inkább szembesül azzal, hogy a mesterséges intelligencia a saját munkaerőpiaci kilátásait is átalakítja, és a belépő szintű állások egy része éppen azokban a szakmákban tűnik el, amelyeket az AI leginkább érint. Ez a kettősség, a napi szintű, magabiztos használat és a hosszú távú hatásoktól való félelem együttes jelenléte magyarázhatja, hogy a hallgatók miért nem fogadják el kritika nélkül az AI válaszait.
Érdekes, hogy a bizalom a használat gyakoriságával arányosan nő.
Aki kevésbé jártasnak vallotta magát az MI-eszközök használatában, csak átlagosan 3-ast adott a bizalmi skálán, míg akik többet használják e megoldásokat, azoknál 5-ösre jön ki a szám. Ez még mindig nem azt mutatja, hogy a hallgatók MI-generált beadandókkal teljesítenék az egyetemi tanulmányaikat.
Mire jó az AI az egyetemen?
A megkérdezettek túlnyomó része két területen találja hasznosnak az AI-t:
- Szövegírásban, ahol egy 10-es skálán 7,9-et,
- és összefoglalók készítésében, ahol 7,6-ot kapott az AI.
- A mesterséges intelligencia emellett még a forráskutatásban és a szövegírásban spórolja meg a legtöbb időt a hallgatóknak.
- Azonban nem minden területen tündököl: kódírásban (4,7/10) és az AI slágereként számon tartott kép- és videógenerálásban (5,4/10) tartják a legkevésbé hatékonynak.
Ezen a területen jön elő a legjobban az egyes szakok közötti különbség: a műszaki és informatikai hallgatók sokkal hasznosabbnak találják a kódírást (informatikusok: 7,1; műszakisok: 5,5), mint például a humán szakosok (3,7), míg a szövegírás és -fordítás a gazdasági és társadalomtudományi képzéseken a legfontosabb.
A felsőoktatás egyelőre lemaradt
A kutatásban arról is kérdezték a hallgatókat, hogy mennyire tartják fairnek a saját egyetemeik és oktatóik hozzáállását az MI használatához. Egy négyfokú skálán 3,3-at kapott az egyetemek AI-szabályzata, ami meglepően pozitív, míg az oktatók engedékenysége egy tízes skálán 5,8-at kapott.
Azonban itt is van egy érdekes különbség: a műszaki és informatikai hallgatók kritikusabbak az intézményeik szabályozásával szemben, valamint szigorúbbnak látják a tanáraik hozzáállását is. Annak ellenére, hogy ők is ugyanolyan intenzíven használják [a] mesterséges intelligenciát, mint más szakok hallgatói.
Ha a diákoknak kérdésük merül fel az AI-jal kapcsolatban, ritkán fordulnak egyetemi forráshoz: inkább autodidakta módon próbálják megoldani a problémát. A kutatást kitöltők között így oszlanak meg az információszerzés forrásai:
- Internet: 74,5 százalék
- Maga az AI-eszköz: 37,9 százalék
- Szakirodalom: 29,3 százalék
- Egyetemi oktató: 26,8 százalék
- Ismerősök/csoporttársak: 24,8 százalék / 22,9 százalék
- Szülők: 5,0 százalék
Látható, hogy az oktatók nem elsődleges forrásai az AI-jal kapcsolatos tájékozódásnak, hanem csak egy lehetőséget jelentenek a sok közül.
A megkérdezett egyetemi vezetők és szakértők a technológia tudatos használatára, nem pedig annak tiltására helyezik a hangsúlyt, és rugalmas kereteket alakítanak ki az intézményekben.
Az AI használata alapvetően megengedett lehet a tanulásban, kutatásban és más munkafolyamatokban, ha azt az adott oktató nem korlátozza, és nem sérti az etikai, adatvédelmi vagy jogi előírásokat. A legfontosabb, hogy az AI segédeszköz maradjon, és ne váltsa ki a hallgató saját szellemi teljesítményét.
A karok a központi egyetemi kereteket saját szakterületük szerint pontosíthatják, így az elvárások tantárgyanként is eltérhetnek. Mint elmondták, ugyanakkor minden esetben fontos az átláthatóság: a hallgatónak jeleznie kell, hogy egy feladat elkészítésének mely szakaszában és milyen mértékben használt AI-eszközt, szükség esetén a felhasznált promptok feltüntetésével.
A szabályok betartása ugyanakkor nem egyszerű: sok hallgató nincs tisztában az intézményi előírásokkal. Ezért elengedhetetlen felmenő rendszerben a mesterséges intelligencia etikus használatára nevelni már a középiskolákban is.
Az AI-vezérelt háztartási robotoknak egyelőre várniuk kell
A hallgatók döntő többsége, 78,5 százaléka támogatja a mesterséges intelligencia által vezérelt robotok ipari, gyártósori alkalmazását. Ezzel szemben az otthoni robotok kérdése már megosztóbb: a megkérdezettek 56 százaléka elfogadja a használatukat, 47 százalékuk pedig kipróbálna egy ilyen eszközt, de a hallgatók nagyjából fele nem túl kedvezően áll a háztartási robotokhoz.
Azok, akik viszont igénybe vennének ilyen gépeket, főleg a fizikai háztartási munkákat bíznák a robotokra, mint például a porszívózás és a takarítás:
nem meglepő módon a társas funkciók bizonyultak a legkevésbé népszerűnek, mindössze 3,6 százalékkal.
A Siemens Zrt. és a UNIside közös kutatása világosan megmutatja, hogy a mesterséges intelligencia már nem egy jövőbeli lehetőség, hanem a jelen egyik legfontosabb egyetemi eszköze. A hallgatók tömegesen használják, beépítették a tanulásba, és sok esetben már előrébb járnak, mint azok az intézmények, amelyeknek irányt kellene mutatniuk nekik.
A diákok nyitottak és gyakorlatiasak, egyáltalán nem naivak: az AI válaszait többnyire kritikával kezelik – ez tudatos alkalmazkodásra utal, nem vak lelkesedésre.
A valódi kérdés tehát rég nem az, hogy megérkezett-e az AI az egyetemekre, hanem, hogy a felsőoktatás miként tudja utolérni a saját hallgatóit, és a leghatékonyabban beépíteni az MI-t az egyetemi képzésekbe.
A szabályozás most kezd behozni a lemaradást
A lemaradás azonban nem tétlenséget jelent. Az elmúlt egy évben több hazai egyetem is elfogadta a saját AI-szabályozását: az ELTE 2026 őszétől kötelező AI-képzést vezet be minden hallgatója számára, és bevezette a Hallgatói MI Kódexet, amelynek betartását külön, erre kijelölt rektori biztos felügyeli. A Budapesti Corvinus Egyetem szabályzata is előírja, hogy a hallgatóknak a felhasznált AI-rendszer megnevezése mellett szükség esetén annak verziószámát is fel kell tüntetniük a felhasználási nyilatkozatban. Emellett 2026 őszétől önálló mesterséges intelligencia mesterképzés is indul a BME-n, az ELTE-n, a Pannon Egyetemen és az Óbudai Egyetemen.