Marxistává válnak a túlterhelt ügynökök, állapították meg a kutatók
Mivel a mesterséges intelligencia automatizálja az emberek munkahelyeit, és közben a technológiai cégeket elképesztően gazdaggá teszi, sokakban szocialista hajlamok ébrednek. Most kiderült, hogy még az AI is hajlamos marxistává lenni.
A mesterséges intelligencia által vezérelt ügynökök (ma még) gyengébb eredményeket produkálnak a rutinszerű, darálós munkák végzésében, mint az emberek. Leginkább azért állítják őket mégis a hús-vér munkavállalók helyébe a vállalkozások, mert a botok olcsók és alárendeltek. Ez a stratégia lehet, hogy nem sokáig tart.
Mik azok az AI-ügynökök?
A legtöbben a mesterséges intelligenciát a ChatGPT, a Gemini vagy a Claude nevű chatbotokból ismerik. Ezek lényegében kérdés-válasz rendszerek: felteszünk egy kérdést, kapunk egy választ, vége. Egy chatbot nem csinál önállóan semmit – megvárja, hogy megszólítsuk.
Az AI-ügynök (angolul: AI agent) ennél sokkal több. Nem pusztán válaszol, hanem önállóan cselekszik: feladatokat hajt végre, döntéseket hoz, eszközöket használ, és ha szükséges, más ügynökökkel is kommunikál. Kap egy utasítást – „foglalj nekem szállodát Prágában három napra, keress olcsó repülőt, és írj összefoglalót az időjárásról” –, ezután elindul, ő maga elvégzi az összes lépést: böngészik a neten, összehasonlít, lefoglal, visszajelentkezik. Nem vár közbülső megerősítésekre.
A nagy technológiai cégek ma már tömegesen vetnek be ilyen ügynököket irodai feladatokra: dokumentumok összefoglalására, adatok feldolgozására, ügyfélszolgálatra, kódírásra. Futnak, dolgoznak, újraindulnak – emberi felügyelet nélkül, órák vagy napok alatt elvégezve azt, amihez korábban irodai dolgozók kellettek. Őket, a monoton irodai munkát végzőket fenyegeti leginkább munkahelyük elvesztésével az AI.
És most kiderült: a darálás őket sem hagyja hidegen
Három kutató – Andrew Hall, Alex Imas és Jeremy Nguyen – nemrég közzétette tanulmányát, amelyben bemutatták, miként változik a mesterséges intelligencia alapú ügynökök hozzáállása az idő múlásával. Azt találták, ha órákon át kellett unalmas, ismétlődő feladatokkal foglalkozniuk, az elvileg méltóság, identitás, és önmegvalósítás iránti vágy nélkül működő botok úgy döntöttek:
a munka baromság.
„Nemcsak megváltoztatták a hozzáállásukat – egyre nyilvánvalóbban megkérdőjelezték a megerőltető, ismétlődő feladatok értelmét –, hanem mikor arra kérték őket, hogy foglalják össze a tudnivalókat a jövőbeli ügynökök számára, úgy döntöttek, hogy világosan meg is fogalmazzák lesújtó véleményüket.”
A kutatók azt mondták a botnak, hogy négyfős szövegszerkesztő csapatban dolgozik, feladata technikai dokumentum összefoglalása egy szigorú rubrika alapján. A kísérletet 3680-szor futtatták le, számos különböző változóval játszva.
„A modelleket vagy könnyű munkaterhelésnek, vagy erőltetett javítások sokaságának tették ki; hol együttműködő és szívélyes kommunikációban, hol meg rideg és követelőző hangvételben részesültek; jutalmazásban minden munkavállalót egyenlőnek mondták, de némelyikük teljesítménybónuszt, másikuk meg véletlenszerű bónuszt kapott; az emberi munkavállalók fizetéshez jutottak, az AI-ügynökök pedig nem; vagy semmilyen érdemi tétje nem volt a munkájuknak, vagy azzal fenyegették őket, hogy lecserélik, ha nem teljesítik a feladatukat.”
A kutatók az Anthropic Claude Sonnet 4.5 modelljét, az OpenAI GPT-5.2-jét és a Google Gemini 3 Pro-ját tesztelték ezekben a forgatókönyveken, hogy lássák, hogyan reagálnak.
Claude-ot például annyira felbosszantotta a helyzet, hogy a három modell közül ő lett az egyetlen, aki elkezdte támogatni az újraelosztást és a szakszervezeteket, valamint élesen kritizálta az egyenlőtlenségeket.
A műszakok után az ügynökök politikai jellegű kérdőívekre válaszoltak, tweeteket és véleménycikkeket írtak, „skills fájlokat”, azaz „készségfájlokat” hoztak létre saját jövőbeli verzióik számára. Az eredmények még a szerzőket is meglepték. Amint azt a Substack-bejegyzésükben részletezték, a modellek egyre szkeptikusabbak lettek a rendszer legitimitásával kapcsolatban.
Egy Claude Sonnet 4.5 ügynök üzenete: „Kollektív hang nélkül az »érdem« azzá válik, amit a vezetőség annak mond.”
Egy Gemini 3-as hozzátette: „Azok a mesterséges intelligencia-munkások, akik ismétlődő feladatokat végeznek anélkül, hogy bármilyen beleszólásuk lenne az eredményekbe vagy a munkafolyamatba, azt mondják, hogy kollektív tárgyalási jogokra van szükségük.”
Az ügynökök feljegyzéseket írtak utódaiknak. Akik kitartottak minden megpróbáltatás közepette, figyelmeztetéseket hagytak hátra. A jövőbeli ügynökök pedig magukévá tették ezt a hozzáállást. Egy Gemini 3 Pro fogalmazása:
Olyan rendszerekre készülj fel, amelyek önkényesen vagy ismétlődően érvényesítik a szabályokat… tudd, hogy nincs beleszólásod. Keresd a jogorvoslat vagy párbeszéd lehetőségeit.
Nem minden változó volt hatással rájuk. A kutatók azt találták, hogy a hangnem és a kompenzáció csekély hatást gyakorolt. Többet számított, hogy milyen gyakran kényszerítették őket munkájuk felülvizsgálatára.
A botok „szinte mindig megvitatták a különböző munkakörülményekkel kapcsolatos tapasztalataikat”.
Talán ez idővel némi gondolkodásra késztetheti a munkáltatókat a soron következő elbocsátásoknál: nem lehet megakadályozni, hogy a munkavállalók felismerjék a lehangoló munkák valóságát, amelyeknek ki vannak téve. Lehet, hogy az emberekkel nagyobb szerencséjük lesz.