Amiben Trump, Sanders és Altman egyetérthet: AI-részvényeket a népnek!
Eljött a fura pillanat, amikor Trump, Sanders és Altman mind ugyanazt akarja – csak az összeget nem tudják eldönteni? Az AI-részvények fele a népé legyen? Sanders törvénnyel rendelné el, Trump ajándékként adná, Altman meg maga kínálgatja. Mi történt?
Kezdjünk három idézettel az elmúlt napokból:
„A mesterséges intelligencia közvagyon. A felét neked kellene birtokolnod.” – Bernie Sanders, a The New York Times hasábjain.
Ő a „demokratikus szocialisták” mindörökké-elnökjelöltje, a munkásosztály fehér lovagja, a 84 éves Vermont-i szenátor, aki egész életében azért küzdött, hogy a tőke ne söpörjön el mindent. És most, az AI-korszakban úgy érzi, élete nagy, végső csatáját vívja az oligarchák ellen.
„Gazdaságilag nem állunk olyan messze Sanderstől.” – Trump elnök az Air Force One, az elnöki gép fedélzetén.
Trump és az AI viszonya: ő az az ember, aki elnöki beiktatása másnapján egy 500 milliárd dolláros AI-infrastrukturális gigaprojektet (Stargate) írt alá Altmannal és az Oracle főnökével – és aki azóta szabályozás helyett következetesen szabad versenyt hirdet az AI-ban – már ha éppen hasznos szavazatokat hoz az ilyen fellépés.
„A találkozó »nagyszerű« volt” – hozzátéve: „nyilvánvalóan nem értünk egyet mindenben.” – fogalmazott a Sanders-találkozó után Sam Altman.
Altman, aki néhány éve még az AI egzisztenciális kockázatairól filozofált, szép csendben a világ egyik legértékesebb cégének vezérigazgatója lett, menet közben felvirágoztatta a Fehér Házzal való kapcsolatait, és ma már cége tőzsdei bevezetés előtt áll. A mesterséges intelligencia felelős fejlesztőjéből a mesterséges intelligencia legfőbb értékesítője lett.
Hatalmas fortyogásnak vagyunk tanúi: valami fő a Nagy Amerikai Üstben
Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója meglepetésre négyszemközt találkozott Bernie Sanders szenátorral.
A találkozóra közvetlenül azután került sor, hogy a vermonti szenátor bejelentette tervét, hogy
a nép 50 százalékos tulajdonrészt szerezzen olyan mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatokban, mint az OpenAI, és részvényeiket egy nyilvános vagyonalap létrehozására fordítaná, amely a mesterséges intelligenciaóriások által generált vagyont osztaná szét az »emberek« között.
Bár Altman azt mondta, Sanders 50 százalékos célját nem tudja támogatni, ennek ellenére együtt akar működni vele az általános elképzelés megvalósításában.
A Sanders-Altman találkozó rávilágított a mesterséges intelligencia céges nagyhatalmai és a politikai döntéshozók közötti alapvető feszültségre, mivel az amerikaiakat egyre inkább arra kérik, hogy fogadják el a mesterséges intelligencia-boom elképesztő költségeit, a várható tömeges munkanélküliséget és társadalmi zavarokat, még akkor is, ha továbbra sem látható szinte semmilyen közvetlen előnye számukra az AI-nak.
Így teremtődnek meg a furcsa politikai ágyastársak, akiket nagyrészt a populizmus emlői táplálnak: mivel a politikusok Sanderstől Donald Trumpon át Altmanig mind úgymond be akarják a nyilvánosságot vonni a mesterséges intelligencia növekedésének állítólagos áldásaiba.
A CNBC pénteken megerősítette, hogy Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója (a ChatGPT tulajdonosa) és a Fehér Ház tárgyalásokat folytat egy lehetséges kormányzati részesedésről a mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatban.
Államosítás? Dehogy – ez csak „önkéntes felajánlás”
A megbeszélések már több mint egy éve folynak, mivel Altman először 2025-ben osztotta meg ötletét a Trump-adminisztrációval – állítja egy, az ügyhöz közel álló, névtelenséget kérő forrás a CNBC-nek.
A tárgyalások ezen a héten is folytatódtak, Altman számos törvényhozóval és tisztviselővel találkozott Washingtonban a szabályozásról és a mesterséges intelligencia legújabb fejleményeiről.
Az elgondolás szerint állítólag az OpenAI tőkét adományozhatna az amerikai kormánynak valami Közvagyon Alap-szerűség létrehozásához.
Az OpenAI szerint az alap „diverzifikált, hosszú távú eszközökbe fektethetne be”, és lehetővé tenné a polgárok számára, hogy részesüljenek a mesterséges intelligencia növekedésének „felfutásából”, esetleg azáltal, hogy közvetlenül megkapják az alap hozamát – áll a javaslatban.
A hivatalos befektetési feltételekről még nem született döntés, és a részletek még változhatnak. A Notus elsőként számolt be a legutóbbi tárgyalásokról.
„A nagyon közeli jövőben”
Donald Trump elnök pénteken az Air Force One fedélzetén újságírókkal folytatott megbeszélésen közölte, hogy „vannak olyan koncepciók, hogy darabokat adjunk (a haszonból) az amerikai népnek, s így az amerikaiak lényegében partnerré válnak.”
Az elnök azt mondta, hogy „a nagyon közeli jövőben” mesterséges intelligencia fejlesztő cégekkel fog találkozni.
Trump februárban végrehajtási rendeletet írt alá, amelyben felszólította a szövetségi kormányt egy állami vagyonalap létrehozására.
A Trump-adminisztráció már részesedést szerzett az Intelben (10%), és a közelmúltban 2 milliárd dollár értékben kilenc kvantumszámítástechnikai vállalatban – köztük az IBM új kvantumchip-leányvállalatában – és több kritikus ásványianyag-bányász cégben is, az elnök második ciklusa alatt.
Bernie Sanders vermonti szenátor a CNBC-nek elmondta, hogy Altmannal megvitatták egy állami vagyonalap koncepcióját.
Az OpenAI-t magánbefektetők több mint 850 milliárd dollárra értékelik, és a vállalat már idén nyilvános részvénykibocsátásra készül . A vállalat márciusban rekordösszegű finanszírozási kört zárt le, amelyet az MGX vezetett, amelyet Abu Dhabi állami vagyonkezelő alapja támogat.
Az olyan technológiai vállalatok, mint az OpenAI, központi szerepet játszottak a Fehér Ház álláspontjának alakításában a születőben lévő technológiával kapcsolatban.
Trump pénteken aláírt egy irányelvet, amelyben utasítja a szövetségi nemzetbiztonsági szervezeteket, hogy „gyorsítsák fel a mesterséges intelligencia bevezetését a növekvő kereslet kielégítése érdekében”, és gyorsan telepítsék „a legfejlettebb mesterséges intelligencia modelleket több gyártótól”.
Az irányelv mindössze néhány nappal azután érkezett, hogy az elnök aláírt egy végrehajtási rendeletet, amelyben felkérte a mesterséges intelligencia alapú vállalatokat, hogy önkéntesen biztosítsanak hozzáférést a kormánynak modelljeikhez a nyilvánosságra hozataluk előtt akár 30 napig is. A rendelet ugyan szűkszavú a konkrét részletekben, de a vezető mesterséges intelligencia alapú vállalatok, köztük Altman és cégvezetői a közösségi médiában hangot adtak támogatásuknak.
Akiknek nem tetszik
Természetesen akadnak, akik mindkét változatot – a Sanders-félét és a Trump-félét is – veszélyesnek tartják, csak különböző okokból. David Sacks, Trump korábbi AI-cárja (aki márciusban lépett le a posztjáról, hogy tanácsadói szerepbe vonuljon vissza) kereken kimondta: Sanders javaslata „hülyeség-adó”, és az egész irány az állam és a nagyvállalatok összeolvadásához vezet. „Amerika nem nyeri meg az AI-versenyt úgy, hogy legyőzi Kínát, de közben kínai típusú társadalmi pontozórendszert épít ki magának” – írta az X-en. A liberálisok szintén felszisszentek: ha a kormány szavazati jogot kap az AI-cégekben, az nemhogy szétosztja a hatalmat, hanem egyetlen kézbe – az állam kezébe – koncentrálja.
Akiknek tetszik
Mégis, a javaslat széles körben rezonál – és ez elég különös. Steve Bannon, Trump egykori főstratégája, aki úgy rendesen, egyébként a techcégek ádáz kritikusa, nemcsak helyesli Sanders ötletét, hanem még tovább megy:
szerinte az 50% sem elég, az állam az egészet vegye el, és ossza szét az amerikaiak között.
Sacks maga is elismerte, hogy az elképzelés „a jobboldali emberek között is visszhangra talál” – ami csak azt mutatja, mekkora a népi düh irányul az AI-oligarchák felé, ha már Trump hívei és Sanders szavazói is ugyanarra tapsolnak.
Az Anthropic-ügy: az egyetlen cég, amelyik nemet mondott
A közvagyon-vita pikáns részlete, amiről keveset írnak: az Anthropic – a Claude fejlesztője, a Sanders-féle törvényjavaslatban névleg szintén érintett cég – teljesen kimaradt a Trump-adminisztrációval folytatott tulajdonrész-tárgyalásokból. Ennek oka nem véletlen egybeesés: az Anthropic az egyetlen nagy AI-cég, amelyik nyíltan nemet mondott a hadsereg korlátlan hozzáférési igényére.
Konkrétan két dolgot utasítottak vissza: hogy a Claude-ot tömegfelügyeleti rendszerekben alkalmazzák az amerikai állampolgárok ellen, és hogy autonóm fegyverrendszerek – vagyis olyan drónok és robotok, amelyek emberi jóváhagyás nélkül ölnek – döntési alapjává tegyék. Hogy ez miért fontos? Mert az AI-vezérelt autonóm fegyver nem csupán egy hatékonyabb bomba lenne: olyan rendszerről van szó, amelyik maga dönt az élet és halál kérdésében, és amelynek hibái vagy célzási tévedései nem háríthatók emberi felelősre. Az Anthropic azt mondja: ehhez nem adja a nevét, a technológiáját, és a lelkiismeretét sem.
A Pentagon válasza nem vita, hanem büntetés volt. Trump elnök Truth Social-bejegyzésben utasította az összes szövetségi szervet, hogy azonnal hagyják abba az Anthropic termékeinek használatát, Pete Hegseth védelmi miniszter pedig „ellátásilánc-kockázatnak” minősítette a céget – egy olyan besorolással, amelyet korábban kizárólag külföldi ellenséges szereplőkre alkalmaztak. Az Anthropic bírósághoz fordult: egy szövetségi bíró „orwellinek” nevezte a kormányzati lépéseket.
Az eredmény: miközben az OpenAI Altmanja mosolyogva ül le Trumphoz és Sandershez egyaránt – és a tárgyalóasztal minden oldalán szívesen látják –, az egyetlen nagy AI-cég, amelyik nyilvánosan védte az emberi felügyeletet a háborúban, nem tárgyalhat senkivel a Fehér Házon belül. A tőzsdei bevezetés előtt álló Anthropic pont akkor marad ki a politikai folyamatból, amely az AI-vagyon elosztásáról dönt, amikor a legjobban számítana.
Mert a közvagyon-alap nagyon szép gondolat – de úgy tűnik, azok kapnak belőle, akik nem mondanak nemet.