Még a forródrótot sem építi ki Trump és Hszi. Mi lesz a beígért AI-katasztrófával?
Napokkal az amerikai és a kínai elnök csúcstalálkozója előtt úgy tűnt, a mesterséges intelligencia (sőt, szuperintelligencia!) biztonsága a világ két legfontosabb vezetőjének asztalára kerül, s talán az egyik legfontosabb téma lesz. Kiderült, mi lett belőle, amikor a fotósok elpakolták a gépeiket.
Szeptember 20-án, vasárnap Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter és Ho Li-feng kínai miniszterelnök-helyettes New Yorkban egy javaslatot vitatott meg, amelyet a sajtó gyorsan „AI-forródrótnak” keresztelt: egy bejelentési rendszerről volt szó, amelyen keresztül a két ország AI-incidensek esetén értesítené egymást. Az ötlet hivatkozási pontja a 2024 novemberi Lima APEC-csúcs volt, ahol még Biden és Hszi Csin-ping abban egyezett meg, hogy a nukleáris fegyverek használatáról szóló döntés emberi kézben marad.
Mindenki azt várta, hogy a szeptember 24-i washingtoni csúcstalálkozón ez a kérdés mindent megelőz, AI-biztonsági keretté nő – főleg, hogy alig két héttel korábban az egyébként egymással éles harcban-vetélkedésben küzdő Dario Amodei, az Anthropic vezére, Sam Altman és Elon Musk is egy oldalra került. „Kiáltványuk” egy közös, nemzeteken átívelő lassításra hívott fel, mondván, hogy az AI túl gyors fejlődése belátható időn belül az emberiség katasztrófájához vezethet.
Nem lett belőle semmi.
Ha azt nem számítjuk eredménynek, hogy Trump két nappal a csúcs előtt, szeptember 22-én az ENSZ Közgyűlésén bejelentette: az artificial intelligence, vagyis a mesterséges intelligencia elnevezést ezentúl szuperintelligenciára (super intelligence) cseréli, mert szerinte a „mesterséges” szótól hamisnak tűnik a technológia, pedig nem az. Az amerikai kormányzati dokumentumokban mostantól az új név szerepel, és az elnök reményei szerint a világ többi részén is. Arra is volt válasza, ki vigyáz majd az átkeresztelt technológiára: az Igazságügyi Minisztérium fogja szorosan figyelemmel kísérni.
A bejelentést tett követte. Az amerikai külügyminisztérium nemzetközi szervezetekért felelős irodája még aznap belső e-mailben utasította a diplomatákat, hogy a hivatalos kommunikációban hagyják el az „artificial intelligence” kifejezést, és helyette a szuperintelligencia, röviden SI megnevezést használják. Az amerikai képviselők másnap, az ENSZ Biztonsági Tanácsának AI-ról szóló ülésén már ezzel a kifejezéssel éltek.
A csúcs napján Trump azt is közölte, hogy az AI, helyesebben szerinte mostantól SI nagy téma lesz a tárgyaláson, de „pontosan úgy szeretné hagyni, ahogy van”. Hozzátette, hogy ez Kína álláspontja is.
Trump és az átnevezések A szuperintelligenciára átnevezéses megoldás nem előzmény nélküli. Mint ismert, az elnök első intézkedései közt szerepelt, hogy a Mexikói-öblöt Amerikai-öbölre nevezte át, utóbb pedig a Védelmi Minisztériumot próbálta Hadügyminisztériummá keresztelni – mindkettőt kongresszusi jóváhagyás nélkül, elnöki rendelettel.
Nem lett a csúcson semmilyen aláírt AI-megállapodás. A kínai külügyminisztérium hivatalos összefoglalója szerint Hszi annyit mondott, hogy a két ország „inkább együtt őrködjön az AI visszaélései felett, mint egymást figyelje” – ez retorika, nem mechanizmus. Forródrótról, bejelentési rendszerről vagy közös munkacsoportról egyik beszámoló sem ír. Az egyetlen aláírt eredmény a kereskedelmi fegyverszünet két hónapos meghosszabbítása volt, ami nem az AI-ról szól.
Trump viszont nem tért haza üres kézzel: mint Hszi a Fehér Házban bejelentette, az Egyesült Államok két óriáspandával lett gazdagabb, 100 ezer amerikai diák kínai tanulmányi meghívásával együtt.
A „nagy hármas” eközben magára maradt a lassítási ötletével. Az erkölcsileg mindig mélyen elkötelezett Mark Zuckerberg már szeptember 15-én, egy X-bejegyzésben nyilvánosan szembement Amodeivel, Altmannal és Muskkal: szerinte nincs szükség iparági szintű lassításra, mert a piac magától is rászorítja a laborokat a biztonságos fejlesztésre, hiszen senki sem akar olyan AI-ügynököt használni, amely nem azt teszi, amit kérnek tőle.
Kína természetesen nem lassít semmiben. A DeepSeek kínai mesterségesintelligencia-startup éves szintre vetített bevétele a nyáron megközelítette az 500 millió dollárt, a cég egy 7,4 milliárd dolláros tőkebevonás után újabb körről tárgyal, és 2027-re sanghaji tőzsdei bevezetést tervez, az Alibaba pedig épp a csúcs napjaiban csökkentette akár 95 százalékkal (nem elírás!) az AI-hangszolgáltatásai árát.